A belföldi közlekedést nem nagyon érinti az óraellátási művelet, mivel menetrendszerű vonatból alig van, amely ekkor közlekedne, buszból pedig egyáltalán nincs. A nemzetközi vonatok viszont egy órára megállnak.
A távirati irodára cikke szerint a nyári és téli időszámítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban.
A Wikipedia angol nyelvű kiadása szerint viszont jóval korábbra datálódik a nyári időszámítás gyakorlata. Bár még korábbi ötletek és javaslatok voltak, a dolgot először a németek ültették a gyakorlatba az első világháború alatt, 1916 nyarán, melyet aztán az angolok is követtek.
Európában csak 1996-ban egységesedett a nyári időszámítás, amely így mindenhol március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapján végződik.
A nyári időszámítás elvileg energiát spórol meg, jobban csábít a szabadba, csökkenti a balesetveszélyt és a bűncselekmények lehetőségét.
Mások szerint ennek éppen az ellenkezője igaz, és ha esetleg van is benne valami, az évente kétszer bekövetkezendő óratekerési macerák és az ezekből adódó kényelmetlenség nincs arányban az elhanyagolandó előnyökkel.