Az önkormányzat szeretné, ha a Fő téri vezetéknélküli internet-elérés a város többi részére is kiterjedne. Erről, valamint a szombathelyi elektronikus ügyintézés jelenéről és jövőjéről, az okmányiroda-bejelentkezéséről, a helyi politika és az informatika kapcsolatáról is beszélgettünk Keringer Zsolttal, a szombathelyi informatikai iroda vezetőjével.
Az ALON egy múlt heti cikkében politikusokat kérdezett meg arról, mi az oka, hogy az újonnan felálló közgyűlés nem működtet informatikai bizottságot. A kérdés kapcsán előkerült a volt bizottság által 10 millió forintért készíttetett információs gazdaság stratégia kérdése, melyet az előző közgyűlés elfogadott.
A cikkben több helyen informatikai stratégiaként említettük a kérdéses anyagot, ami az önkormányzat informatikai irodája szerint némileg félrevezető. Az eset kapcsán megkerestük Keringer Zsoltot az informatikai iroda vezetőjét, tegyük tisztába akkor a dolgot, és ha már ott voltunk, beszélgettünk néhány, a szakterületet érintő témakörről is.
ALON: Ha vihart nem is, de kisebb szellőt kavart az információs gazdasági stratégiáról és az informatikai bizottság megszűnéséről szóló cikkünk. Van, aki lényegesnek, van, aki elhanyagolgatónak tartja a kérdést. Hogyan látja azt egy szakember?
K.ZS.: Az, hogy egy bizottság létezik vagy nem, elsősorban politikai kérdés. Nekem mint szakembernek az a lényeges, hogy az informatika mint a jövő egyik igen fontos területe, felsővezetői szinten (tisztségviselő, bizottság, stb.) képviseltetve legyen és a szakmailag indokolt fejlesztések folyamatos támogatást élvezzenek. Az informatikai bizottság feladatait a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása során a gazdasági bizottsághoz csatolták. Emellett jelenleg dr. Szabó Gábor alpolgármester személyesen felügyeli a területet.
Egy pillanat. Legutóbb nekünk a polgármester dr. Czeglédy Csabát említette mint a területért felelős alpolgármestert.
A jelenlegi hivatalos utasításban dr. Szabó Gábor neve van beírva, azonban a feladat és hatáskörök a következő hetekben, hónapokban még változhatnak. Ez természetes folyamat egy újjáalakult vezetés esetén. Dr. Czeglédy Csaba alpolgármester úr is jelezte, hogy számára az informatika kiemelt fontosságú, és fontosnak tartja a szakterület további fejlődését. Számomra a legfontosabb, hogy felsővezetői szinten az informatika képviselete meglegyen, és ez várhatóan biztosított ebben a ciklusban is, ahogy a korábbi 16 évben.
Volt itt az a kis zavar az informatikai stratégia és az információs gazdaság stratégia körül.
A kettő nem ugyanaz. Az információs gazdaság stratégia (IGS) témája, hogyan lehet Szombathelyt gazdaságilag előtérbe helyezni. Ez az anyag nem elsősorban az informatikával foglalkozik, bár vannak benne ilyen elemek is. Az informatikai stratégia az a 2004-2008-ig tartó időszak informatikai irányelvei, melyet 2004-ben fogadott el a közgyűlés és az uniós pályázatra épült. A felülvizsgálata egyébként épp a jövő évben esedékes.
A laikus azt látja, hogy sokat beszélünk róla, de a hétköznapi életben csak nagyon nehezen érhető tetten az elektronikus közigazgatásra való átállás. Szombathelyen menyi pénz ment ebbe, és hol is tart ma a folyamat?
Amit az EU-pályázatban fejlesztési célokat fogalmaztunk meg, azokat teljesítettük, és az ehhez kapcsolódó EU-ellenőrzések is megtörténtek. Mind szakmai, mind pályázati szinten az ellenőrzések során megfelelőnek találták a munkánkat. 375 millió forint támogatást kaptunk a projektre, melynek a vége felé tartunk.
Az igaz, hogy jelenleg a rendszer duplán működik? Azaz a képviselők megkapják az előterjesztéseket papíron és elektronikus úton is?
A rendszer nem duplán működik, hanem az anyagokat a képviselők hagyományos módon és digitális formában is átvehetik. Az előző ciklusban az volt a tapasztalat, hogy az elején még kicsit idegenkedtek a dologtól, viszont a vége felé egyre népszerűbbé vált a digitális forma.
Az okmányirodába az online időpontkérést ma egy kft. oldalán lehet elintézni, de az e célra létrehozott Magyarország.hu-n nem. Mi ennek az oka?
Jelenleg a bejelentkezés így egyszerűbb. Összekötöttük a rendszert az ügyfélhívóval, ugyanis a központi rendszer és a mienk nem kompatibilis egymással. Ez nem Szombathely-specifikus probléma, sajnos ez országosan gondot okoz. Úgy gondolom, hogy a helyi ügyek intézését helyben kell követni, azonban a központi rendszerek és a helyi rendszerek között néha még problémák vannak. Sajnos a jogszabályok tekintetében is még vannak finomítási feladatok.
Nem értem. Műszakilag könnyedén megoldható lenne, hogy a városi honlapon vegyék igénybe az ügyfelek a Magyarország.hu szolgáltatásait.
Ez így van, de a probléma nem műszaki, hanem jogi természetű. Az időpontfoglalásnál az is probléma, hogy sokan befoglalnak időpontot, majd nem jelennek meg, illetve a gyorsabb ügyintézés miatt előfordult, hogy más városokból is hozzánk jöttek ügyintézni, mert erre a törvény lehetőséget ad. Emiatt szinte a helyiek szorultak ki az ügyintézésből.
De olyat nem lehet, hogy ezt a szolgáltatást regisztrált városlakók vehessék csak igénybe? Nem lehet ezt olyan nehéz bevezetni. Ha a központi ügyfélkapu nem működik együtt a rendszerünkkel, miért ne lehetne nekünk helyi ügyfélkapunk?
Ezt meg nem engedi a jogszabály. Csak központi ügyfélkapun keresztül lehet jelenleg ilyen szolgáltatást nyújtani.
És ezzel be is zárult a kör.
Igen. De mondok egy egyszerű példát még: Építéshatósági munkánál, ha szakhatóságokat is meg kell keresni, hiába elektronikus az ügyintézés itt, ha az egyéb szakhatóságnál ugyanez a feltétel nincs meg - nem a helyiek hibája miatt. Ilyenkor a folyamat nálunk elindul elektronikusan, majd az ügy folytatódik a szakhatóságoknál a hagyományos módon, áttérve papírra, majd vissza. Az elektronikus ügyintézést komplexen kell kezelni az összes érintett hatóság bevonásával.
Annyit mondanék még, nekünk készen van a Magyarország.hu-val a műszaki kapcsolatunk. Részünkről tehát rendben van, a probléma jogi jellegű. Azt várjuk, hogy a központi jogszabályi anomáliák szűnjenek meg. Ezen kívül fontos megemlíteni az adatokhoz történő hozzáféréseket is, melyek tekintetében szintén központi szintű intézkedések szükségesek. Én bízom benne, hogy jövő évben csökkenek a joghézagok és több ügytípusban elindulhatnak az elektronikus szolgáltatások.
A kistérségi portálon bizonyos falvak frissítenek, mások a tavaly tavaszi bemutató után hozzá sem nyúltak. Ez a falvakra van bízva? Kitől függ ez?
39 településre elkészült az önálló portál, valamint egy gyűjtőportál és a falvaknak saját adminisztrációs felülete van, ezzel tehetnek fel tartalmat. Az infrastruktúra azonban nem mindenhol adott a kellő mértékben, ezért van olyan falu, ahol például a frissítéseket az informatikai iroda segítségével oldjuk meg. De nyilván van olyan település is, ahol nincs megfelelő affinitás erre, vagy éppen nincs mit feltenni rendszeresen.
A belvárosi wifi és webkamera milyen tapasztalatokkal működik? Van terv ezen projektek feljesztésére?
Szeptemberben indult a rendszer, azóta 120 körül jár a felhasználók száma. A szolgáltatás jellegéből adódóan tavasztól mutatkozik majd meg, mekkora igény van erre. Ezt a hálózatot szeretnénk bővíteni pályázati források felhasználásával, lefedni a város egészét. A tervek szerint erre a második nemzeti fejlesztési terv lehetőséget is ad majd. Célunk, hogy a városban minél szélesebb körben elérhető legyen közterületen az internet.
A webkamerát a megújult Fő térre turisztikai jelleggel tettük ki, és a statisztikák azt mutatják, hogy folyamatos a látogatottságuk.
Korábban: Volt egyszer egy informatikai bizottság