Vitaanyag a szombathelyi oktatási intézményrendszer átalakításáról (ált. iskolák)

2006.11.22. 19:23

Az ALON birtokába jutott az a vitaanyag, ami a szombathelyi oktatási intézmények racionalizásáról szól. A bezárások és összevonások feltehetően hatalmas visszhangot váltanak ki a város életében. A 20 oldalas anyagot több részletben közöljük.

VITAANYAG SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEKÁTALAKÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL

(Megjegyzés: technikai okok miatt néhány táblázatot kihagytunk, mivel nem tudtuk őket elfogadható minőségben beilleszteni az internetes anyagba. A számok zöme szerepel a szöveges válzozatban is.)

Az általános iskolai hálózat jelenlegi szerkezete

13 normál általános iskola, köztük
• 1 általános művelődési központ, a Nyitra Utcai ÁMK (általános iskolai és közművelődési intézményegység),
• a Váci Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézményeként az Ifjúsági Tagozat,
• a Gothard Jenő, a Reguly Antal és az Eötvös József Általános Iskolák alsó tagozatán 10 ún. „kislétszámú” osztály működik szakvéleménnyel rendelkező tanulók számára (a Gothard és a Reguly Iskolákban a jelenlegi tanévben a szakértői véleménnyel rendelkező gyermekek alacsony száma miatt „kislétszámú” logopédiai osztály nem indult)

a 2006/2007. tanévben 230 osztályban 5498 tanuló, (A közoktatási törvény értelmében a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint a Nevelési Tanácsadó szakértői véleményével rendelkező, az osztálylétszámok számításánál 2-3 főnek számítható tanulókkal számított ún. statisztikai létszám 5790.)
az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ
a Bartók Béla Zeneiskola.

Nem önkormányzati fenntartású általános iskolák:

3 nem önkormányzati fenntartású általános iskolai nevelést-oktatást is végző intézmény

• évente közel azonos tanulói létszámmal (a 2006/2007. tanévben 1266 fő)
• a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 1-8. évfolyamán 667,
• a Püspöki Általános Iskolában 453,
• a Waldorf Iskola 1-8. évfolyamán 146 tanuló

Az elmúlt években az általános iskolai tanulólétszám évről-évre jelentős mértékben csökkent (az utolsó 5 év alatt 726 fővel).

A tanulólétszám csökkenését követte az osztályok számának csökkenése. A 2006/2007. tanévben a normál tantervű általános iskoláinkban az osztályok száma 30-cal kevesebb, mint 5 évvel korábban.

Megjegyezzük, hogy az osztályok számának csökkenése ellenére még néhány iskolában nem valósult meg az az elvárható állapot, hogy legalább az alsós tanulóknak legyen állandó saját tantermük, ne kelljen a különböző órákra más-más tanterembe vándorolniuk, továbbá legyen kellő számú szaktanterem. Az egy osztályra jutó átlagos tanulólétszám az utolsó tanévekben: 23,6 és 23,9 között alakult. (A statisztikai létszám tekintetében az osztályonkénti átlaglétszám 24,9 és 25,2 közötti.)

Ezek az adatok az országos adatokkal összevetve jónak mondhatók, köszönhetően annak is, hogy a Közgyűlés egy korábbi határozatában az indítható osztályok minimális létszámát 24 főben határozta meg.

Két iskolában, a Nyitra Utcai ÁMK-ban és a Szentkirályi Iskolában évfolyamonként csak 1-1 osztály működik, az Eötvös József Iskolában az alsó tagozaton 2-2 (közülük 1 „kislétszámú”), felsőben 1-1 osztály, a német nemzetiségi csoportokat is működtető Reguly Iskolában 4 évfolyamon egy, 3 évfolyamon kettő, 1 évfolyamon három osztály (közülük a 2-4. évfolyamokon 1-1 „kislétszámú” logopédiai osztály).

A „lakótelepi” iskolákban – Bercsényi, Derkovits, Dési, Simon, Váci Iskolákban a 8. évfolyamon még 3 párhuzamos osztály működik, míg az alsó évfolyamokon már csak többnyire 2 (esetleg 1). Jelentősen csökken az osztályok száma a Neumann Iskolában is. (7-8. évfolyamokon még 4 osztály, az első három évfolyamon pedig csak 2-2). A Paragvári Iskolában évfolyamonként 4, míg a Zrínyi Iskolában minden évfolyamon 3 osztály működik.

Az általános iskolai intézményhálózat ésszerűsítését alátámasztó indokok:

• A demográfiai adatok az elkövetkező évekre vonatkozóan is az általános iskolai tanulólétszám csökkenését vetítik előre, mivel még 3-4 évig több 8. évfolyamos tanuló lép ki az általános iskolai rendszerből, mint a beiratkozó első osztályosok száma. A későbbi években várhatóan, egyensúlyi helyzet alakul ki. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy az utolsó három tanévben közel azonos számú első osztályos gyermek kezdte meg általános iskolai tanulmányait, és a születési adatok ismeretében ez a szám a következő években várhatóan közel állandó lesz.

• A tanulólétszám csökkenését eddig is követte az osztályok számának és a pedagógusok létszámának a csökkentése, azonban az elkövetkező 4-5 évben prognosztizálható általános iskolai tanulólétszám-csökkenés mértéke várhatóan meghaladja az eddigieket.

• A közoktatási törvény az osztályok maximális létszámát 1-4. évfolyamon 26 főben, 5-8. évfolyamon 30 főben határozza meg. A jelenlegi struktúra – 1-2 és 3 párhuzamos osztállyal működő iskolák – nem teszi lehetővé 5. évfolyamra a magasabb létszám elérését. Erre a problémára megoldást csak a kisebb létszámú, 1-2 párhuzamos osztállyal működő iskolák integrálása jelentene.

• A tanulólétszám csökkenésével több általános iskolánkban az évfolyamonkénti osztályok száma csökken, ill. néhány iskolában váltakozik (ami a munkaerő­gazdálkodást jelentősen nehezíti).

• A jogszabályi változásokból adódóan csökkent az egyes évfolyamok óraszáma, ezáltal az intézmények fenntartó által finanszírozandó kötelező órakerete (100 %-os órakeret) is kevesebb lett. Csökkent bizonyos tantárgyak heti óraszáma is. Egyes iskolákban az osztályok számának csökkenésével együtt jelentős nehézséget jelent a pedagógusok foglalkoztatásának, kötelező óraszámának biztosítása. Elsősorban a kisebb iskolákban – de néhány nagyobban is – gondot okoz a pedagógusok szakos összetétele. Ezért is vált szükségessé némely esetekben a részmunkaidős foglalkoztatás.

• A következő tanévben a közoktatási törvény értelmében emelkedik a pedagógusok kötelező óraszáma. Ezzel együtt intézményenként kevesebb pedagógusra lesz szükség, ez is tovább nehezíti a szakos ellátottság biztosítását elsősorban az évfolyamonként kevesebb osztállyal működő iskolákban.

• A szakos ellátottság jobb megoldhatósága, az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodás érdekében is célszerű lenne a kisebb iskoláknak a nagyobbakhoz történő integrálása, tagintézmények létrehozásával.

• Az intézmények összevonása álláshelyek megszűnését, így elsősorban a gazdasági területen ésszerűbb feladatellátást, kevesebb alkalmazott foglalkoztatását eredményezné.

• Az összevonás órakedvezmények és pótlékok csökkenését jelentené (közalkalmazotti tanácsi, szakszervezeti vezetői, munkaközösség-vezetői, stb.)

Lehetőségek az általános iskolai intézményhálózat átalakítására:

1./

A Simon István Utcai Általános Iskolának a Teleki Blanka Szakképző Iskola és Kollégiumnak, valamint az Oladi Művelődési Központnak általános művelődési központtá alakítása. Az oladi városrészen a Simon István utcai épületegyüttesben működő intézményeket célszerű közös szakmai és gazdasági irányítás alá vonni, egy új általános művelődési központ kialakításával. Az ÁMK - val létrehozott 12 évfolyamos intézményben egységes pedagógiai programmal a városban újfajta pedagógiai lehetőségek valósulhatnak meg.

A középiskola korszerű eszközállománya az általános iskola számára is elérhető lenne. A három intézmény összevonásával, közös ügyviteli és technikai dolgozók alkalmazásával megtakarítás érhető el. Megtakarítást jelenthetnek a közalkalmazotti tanácsi és szakszervezeti órakedvezmények, egyéb órakedvezmények és pótlékok is. Az ÁMK létrehozásával kapcsolatos részletek a középfokú intézményekkel kapcsolatos részben találhatók.

2./

A Nyitra Utcai ÁMK városi beiskolázási körzetét megszüntetve kistérségi feladatot ellátó intézménnyé alakítása elsősorban az angol két tanítási nyelvű képzésre alapozva. (Esetleg megfontolható a 7. pontban megfogalmazott lehetőség is az intézmény­összevonásra.)

3./

Az évek óta stagnáló – 120-130 körüli - tanulói létszámmal (osztályonként átlag 15 fő), 16 fős pedagógusi (ebből 1 igazgató, 1 igazgatóhelyettes), 4 fős egyéb alkalmazotti (ebből 1 gazdasági vezető) létszámmal, felújításra szoruló épületekben működő Szentkirályi Általános Iskola tekintetében több lehetőség merülhet fel: az érintett szülők bevonásával meg kell vizsgálni az alapítványi működtetés lehetőségét, vagy b;a Dési Huber István Általános Iskolával történő összevonás lehetősége az alsó tagozatos osztályoknak a jelenlegi épületben történő működtetésével, a felső tagozatnak a Dési Huber Iskolába történő áthelyezésével, vagy c, az iskola összevonása a Dési Huber István Általános Iskolával, a Szentkirályi Iskola épületeinek felszabadítása.

A Szentkirályi Iskolának a Dési Huber István Általános Iskolához történő integrálása esetén a mintegy 120 tanulót a Dési Huber István Általános Iskola alacsonyabb létszámú osztályaiban, vagy önálló osztályban, illetve a szülők által választott, szabad férőhellyel rendelkező iskolákban lehetne elhelyezni. Amennyiben a Szentkirályi Iskola feladatait a Dési Huber István Általános Iskola veszi át jogutód intézményként, a tanulók elhelyezésére pl. az alábbi módon van lehetőség:

• A 2007/2008. tanévben a Szentkirályi Iskolában nem indulna első osztály.
• A 15 fős 8. osztályt –– pedagógiai szempontokat figyelembe véve – indokolt egy osztályként áthelyezni a Dési Iskolába.
• A 7. osztály 13 tanulója a Dési Iskola 3 osztályában elhelyezhető.
• A 20 fős 6. osztályt a Dési Iskola 6. évfolyamos osztályainak létszámát figyelembe véve indokolt önálló osztályként együtt tartani a Dési Iskolában.
• Az 5. osztály 14 tanulója a Dési Iskola 3 osztályában elhelyezhető.
• A 14 fős 4. osztályt önálló osztályként célszerű elhelyezni, tekintettel arra, hogy a Dési Iskolában ezen az évfolyamon csak 1 osztály működik, 25 fővel.
• A 3. osztály 15 tanulója a Dési Iskola két osztályában elhelyezhető.
• A 9 fős 2. osztályt – tekintettel a Dési Iskola magasabb osztálylétszámára (24 fő) és arra, hogy a tanulók közül többen dyslexiások - célszerű önálló osztályként áthelyezni.

A Szentkirályi Általános Iskolából áthelyezésre kerülő négy teljes osztály - a Dési Huber István Általános Iskola befogadóképességét figyelembe véve – az iskolában elhelyezhető (figyelembe véve azt is, hogy a 2006/2007. tanév végén a Désiben 3 nyolcadikos osztály végez, és várhatóan 2 első osztály indul).

Az osztályok száma a Szentkirályi Iskola 4 áthelyezett osztályával növekszik, de a Désiben három 8. osztály végez, és várhatóan kettő 1. osztály indul, így az osztályszám növekedés a jelenlegi tanévhez képest 3. Ebben az esetben az épületek felszabadulásán kívül nyilván közalkalmazotti álláshelyek is megszűnnének.

Amennyiben az alsó tagozat helyben maradna, a felső tagozatot a Dési Iskolába áthelyezve – a 6. és 8. osztályt önálló osztályként – ez mintegy 29 millió Ft-os megtakarítást jelentene éves szinten. Az iskola teljes megszűntetése, feladatainak a Dési Iskolába történő áthelyezése esetén a megtakarítás mintegy 46 millió Ft lenne, továbbá felszabadulnának a Szentkirályi Iskola épületei.

4./

A tanulói létszámokat és az iskolák földrajzi elhelyezkedését figyelembe véve felmerülhet a város déli részén működő Dési Huber István Általános Iskola és a Reguly Antal Általános Iskola összevonása. A Reguly Iskola a Dési Iskola német nemzetiségi oktatást végző tagiskolájaként működhetne tovább. A várható törvénymódosítás, illetve a finanszírozási feltételek változása a „kislétszámú” logopédiai osztályok megszűnéséhez vezet. (Ebben a tanévben sem indult első osztály.) Az összevonás közös szakmai és gazdasági vezetést jelentene. Az összevont intézmény tanulólétszáma – esetleg a Szentkirályi Iskola tanulói létszámát is figyelembe véve – várhatóan közel 800 fő lenne. Az intézmények összevonásával megoldható lenne a tanulói létszámingadozásból adódó évfolyamonkénti osztályszám-ingadozás, valamint a szakos-ellátottság kérdése is.

Az összevonással megtakarítható lenne 1 igazgatói álláshely, 1 gazdasági vezetői álláshely, gazdasági ügyintézői álláshely(ek), közalkalmazotti tanácsi és szakszervezeti órakedvezmények és egyéb órakedvezmények. Továbbá a szakos összetétel alakulásának függvényében pedagógus álláshelyek szabadulhatnának fel.

Amennyiben a Szentkirályi Iskola a Dési Iskolával összevonásra kerül, további 1 igazgatói, ill. 1 gazdasági vezetői álláshely is megszűnne és növekednének az órakedvezményekből, pótlékokból adódó megtakarítások.

A három iskola összevonása összesen mintegy 51 millió Ft megtakarítást jelentene – amelyből mintegy 46 millió Ft a Szentkirályi Iskola megszűntetéséből adódik - továbbá felszabadulnak a Szentkirályi Iskola épületei és a Reguly Iskola „kisiskolájának” épülete.

Az esetleges összevonástól függetlenül is, a logopédiai osztályok számának csökkenése miatt felszabadítható a Reguly Iskolához tartozó egykori óvoda (kisiskola) épülete.

5./

Az iskolák földrajzi elhelyezkedésére tekintettel felvetődhet a város északi részén működő Derkovits Gyula Általános Iskola, a Gothard Jenő Általános Iskola, valamint a Váci Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény összevonásának, közös igazgatóság alá vonásának lehetősége.

A három említett iskola közel azonos létszámú, az osztályok száma is azonos. Mindhárom iskola kihasználtsága maximális, magas osztálylétszámokkal működnek. A Váci Iskolához tagintézményként tartozik az Ifjúsági Tagozat is. Az összevonás közös szakmai és gazdasági vezetést jelentene. Az összevont intézmény tanulólétszáma az Ifjúsági Tagozattal együtt várhatóan közel 1500 fő lenne.

Az összevonással megtakarítható lenne 2 igazgatói álláshely, esetleg igazgatóhelyettesi álláshelyek, 2 gazdasági vezetői álláshely, gazdasági ügyintézői álláshelyek, közalkalmazotti tanácsi és szakszervezeti órakedvezmények, egyéb órakedvezmények. Tekintettel arra, hogy a szakos összetétel mindhárom iskolában megfelelő, pedagógus létszám felszabadulása nem várható. A három iskola szervezeti összevonása éves szinten mintegy 12,5 millió Ft megtakarítást jelentene.

Az intézmények esetleges összevonásától függetlenül az osztályok számának csökkenésével – hosszabb távon évfolyamonként 2-2 osztály működik - felszabadulna a Derkovits Iskola kisiskolájának épülete.

6./

Az alacsony létszámmal, az előírtnál kevesebb szaktanteremmel működő Eötvös József Általános Iskolának a megszűntetése és a tanulóinak a Paragvári Utcai Általános Iskolában és a Simon István Utcai Általános Iskolában történő elhelyezése. A megszűnő iskola osztályainak két intézményben történő elhelyezését az indokolhatja, hogy így van lehetőség az osztályok „egyben tartására”.

A négy felső tagozatos osztályt igény esetén önálló osztályként a Paragvári Utcai Általános Iskolában lehet továbbvinni. Felső tagozatról lévén szó, minimális létszámú pedagógus áthelyezésére van szükség, ugyanis az órák nagy részét a Paragvári Iskola tanárai el tudják látni.

A hat alsó tagozatos osztály (ebből 3 „kislétszámú”) önálló osztályként a Simon István Utcai Általános Iskolában helyezhető el. Ezeket az osztályokat alsó tagozaton autóbusszal lehet eljuttatni az új iskolába. Ezekkel az osztályokkal áthelyezhető a 7 tanító (egyik osztály iskolaotthonos, amelyhez 2 tanító tartozik), 1 napközis nevelő, valamint 1 pedagógiai asszisztens.

Az osztályok száma az Eötvös Iskola 6 áthelyezett osztályával növekszik, de a Simonban három 8. osztály végez, és várhatóan kettő 1. osztály indul, így az osztályszám növekedés a jelenlegi tanévhez képest 5.

Az intézmények összevonásával ésszerűbb lenne a munkaerő-gazdálkodás, biztonságosabb lenneaszakos-ellátottság. A kisiskola tanulói is bekapcsolódhatnának olyan tevékenységekbe, amelyeket önállóan nem tud biztosítani.

Az összevonással megtakarítható lenne 1 igazgatói, 1 igazgatóhelyettesi és pedagógus álláshelyek (összesen 16 fő), 1 gazdasági vezetői álláshely, gazdasági ügyintézői és technikai dolgozók álláshelye, közalkalmazotti tanácsi és szakszervezeti órakedvezmények, egyéb órakedvezmények, pótlékok. Az iskola megszűntetésével összefüggésben biztosítani kell az alsós osztályok utaztatási költségét. Így a megtakarítás mértéke várhatóan mintegy 55 millió Ft, valamint felszabadul az Eötvös Iskola épülete.

7./

Az intézmények elhelyezkedésére, a pedagógusok szakos összetételére, a tanulólétszám alakulására tekintettel meg kell vizsgálni a Bercsényi Miklós Általános Iskola, a Neumann János Általános Iskola (esetleg a Nyitra Utcai ÁMK) összevonásának, közös igazgatóság alá vonásának lehetőségét. Az összevonás közös szakmai és gazdasági vezetést jelentene.

Az említett intézményekben (elsősorban a Neumann Iskolában) az utóbbi években jelentős tanulólétszám-csökkenés, ezzel együtt osztályszám-csökkenés történt. Ezzel együtt az iskolák szakos összetétele nem a legszerencsésebben alakult. Az összevonással kiszámíthatóbb munkaerő-gazdálkodást, jobb szakos-ellátottságot lehetne biztosítani.

Az összevont intézmény tanulólétszáma várhatóan mintegy 1200 fő (a Nyitra U. ÁMK nélkül mintegy 1040 fő) lenne.

A Bercsényi és a Neumann összevonásával megtakarítható lenne 1 igazgatói álláshely, esetleg igazgatóhelyettesi álláshely, 1 gazdasági vezetői álláshely, gazdasági ügyintézői álláshely(ek), közalkalmazottitanácsiésszakszervezeti órakedvezmények,egyéb órakedvezmények és pótlékok. Továbbá a szakos ellátottság függvényében pedagógus álláshelyek szabadulhatnának fel.

A Bercsényi és a Neumann Iskola összevonásával mintegy 10 millió Ft megtakarítás érhető el, a Nyitra Utcai ÁMK –t is a két intézményhez csatolva a megtakarítás várhatóan 13 millió Ft lenne.
.