VITAANYAG SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEKÁTALAKÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL
(Megjegyzés: technikai okok miatt néhány táblázatot kihagytunk, mivel nem tudtuk őket elfogadható minőségben beilleszteni az internetes anyagba. A számok zöme szerepel a szöveges válzozatban is.)
KÖZÉPFOKÚ INTÉZMÉNYEK
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott középfokú nevelésioktatási intézmények helyi, megyei és regionális feladatokat is ellátnak.
Intézmények száma:
15
• gimnázium: 3
• szakképző iskola: 10 (kettőben hagyományos szakközépiskolai, egyben művészeti képzést folytatnak. 7 intézmény vegyes: a szakközépiskolai mellett szakiskolai képzést is folytatnak.)
• kollégiumok száma: 8 (ebből önálló kollégium 2, intézményhez csatolt 6)
Tanulólétszám a 2006/07. tanévben: 7.812 fő (nappali tagozaton)
Kollégiumi létszám: 1.233 fő
A vidéki tanulók száma a teljes nevelési-oktatási ágazat létszámának mintegy 60 %-a.
Az ágazatot eddig nem érintették jelentősen a negatív demográfiai hatások. A képzési idő növekedése (a 13. és 14. szakképző évfolyamok) kompenzálta a negatív demográfiai hatások okozta tényleges tanulólétszám csökkenést. Az össz-tanulólétszám öt év alatt alig 30 fővel csökkent. Iskoláink kihasználtsága még maximális.
Az intézmények eddig is fontos feladatuknak tekintették, hogy a tényleges tanulói igényekhez, a gazdaság elvárásaihoz igazodjon az
iskolaszerkezet és a képzési kínálat. Ennek azonban sok esetben korlátot szab az oktatási rendszerből adódó természetes tehetetlenség, illetve a tanulók, szülők elképzelése nem mindig esik egybe a gazdaság igényével. Térségünket már most is a
vendéglátás, idegenforgalom, turisztika, a szolgáltatások, az építőipar, kisebb mértékben a
gépipar és az elektronikai ipar egyes ágazatai
jellemzik.
A szakiskolai kínálatot bővíteni kell a lányok által választható, illetve elsajátítható szakmákkal. Gondot jelent a kis-létszámú és a különleges szakmákban a képzés megszervezése.
A szakmakínálat megújítása indokolt. A
2009/2010. tanévtől várható a középiskolás korosztály
létszámának jelentősebb
csökkenése, emiatt indokolttá válik a középiskolai oktatási-nevelési intézményhálózat struktúrájának a felülvizsgálata.
Középiskoláink jelenlegi telítettségére, megfelelő szakos ellátottságára tekintettel jelentősebb szakmai és szervezeti változtatás most nem indokolt. Az elmúlt években profiltisztítást hajtottunk végre, amelynek eredményeképpen megszüntettük a párhuzamos képzéseket. Az iskolák viszonylagos nagysága, az évente fejlesztésre kapott szakképzési támogatások miatt sem célszerű a változtatás. A TISZK-hez tartózó iskolák esetében a várható törvényi változásokat követően kell a szükséges lépéseket megtenni.
Középiskolát érint az új Általános Művelődési Központ létrehozása Oladon, illetve az Illés Béla Futball Akadémia megalapítása a Herman Ottó Szakképző Iskolában. Indokolt a változtatás azonban a
kollégiumok estében.
A felülvizsgálat, illetve a
változtatás a fentiek alapjá első körben az intézmények irányítási rendszerét érintené.
Kollégiumok
Mint a bevezetőben jeleztük, hat intézményhez csatolt kollégium működik, ebből kettő (a Puskás Tivadar Szakképző Iskola Berzsenyi Dániel Kollégiuma és a Teleki Blanka Szakképző Iskola Kollégiuma) az iskolától távolabb, önálló épületben működik. Helyileg a két önálló kollégium (Szilágyi Erzsébet Kollégium és a Péterfy Sándor Kollégium) közelében. Közülük kettő lánykollégium, kettő vegyes. A kollégiumi munka szervezésének egyszerűbbé és gazdaságosabbá tétele érdekében indokolt az érintett kollégiumok egy szervezeti egységben történő működtetése.
Így jönne létre a városi kollégium.
Az irányítást egy igazgató, igazgatóhelyettes és a tagintézmények élén álló vezetőkből létrehozott törzskar végezné. Egy gazdasági szervezet látná el az ügyviteli és karbantartási feladatokat. Feltételezésünk szerint a gazdálkodáshoz, üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás tervezhetőbb, szervezhetőbb, szakszerűbb lehetne. A tanulók nemek és iskolák szerint jobban, számukra kedvezőbben csoportosíthatók.
A
Közoktatási törvény 2006. évi módosítása a kollégiumokat is érintő, a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó változásokat is hozott: 2007. szeptember 1-től kötelezővé tette a felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógiai felügyelők alkalmazását. Munkaidejük heti 40 óra. Nemenként és épületenként 100 tanulóra számítva kell egy-egy pedagógiai felügyelőt alkalmazni. Ezzel párhuzamosan a kollégiumi nevelők kötelező óraszámát heti 30-ról 24 órára csökkentette. A módosítás azt eredményezi, hogy a nevelők a kötelező órán belül csak a tanórára felkészítő heti tizennégy, illetve a kollégiumi foglalkozások heti tíz óráját tudják ellátni csoportonként. Az egyéb, de felügyeletet igénylő időben, pl. vacsora, tisztálkodás, éjszakai ügyelet, ébresztés, stb. a pedagógiai felügyelő látja el a feladatot.
A jövőben minden kollégiumban ennek figyelembevételével kell megszervezni a munkát. A jelenlegi pedagógus- és tanulólétszámok ismeretében az adott feladatok ellátásához annak ellenére, hogy osztott munkakörben is ellátható, létszámbővítésre van szükség. A kollégiumok nagyságától függően ez minimum 1-3 fő felvételét igényli.
A számítások szerint viszonylag optimális megoldást jelentene, és az előzőekben jelzett minimális létszámfelvétellel járna, ha egy pedagógust a 24 helyett 18 órában (75 %) alkalmaznák nevelőtanárként, a 40 órából 10-ben (25 %) pedig pedagógiai felügyelő munkakört látna el. Így összesen 28 óra lenne a heti kötelezője, szemben az eddigi 30 órával. Ezzel a megoldással a nem tanulási időben zajló egyéb tevékenységeket is el tudják látni, nem kell új embert beléptetni, folyamatosan tudnak munkát végezni. Ezért indokolt a kollégiumi pedagógusok munkakörének megosztása. Ennek megvalósítása az adott kollégiumban vezetői hatáskör.
A létszámbővítés okozta költségnövekedés részleges kompenzálása akkor lehetséges, ha valamennyi csoport létszáma a törvényi átlagot eléri és az adott kollégiumok férőhelyeiket maximálisan kihasználják.
A törvénymódosítás, valamint a tanulói és alkalmazotti létszámok figyelembevétele alapján több variáció lehetséges:
1./
A szervezeti felállás csak abban változna, hogy a
négy kollégium közös irányítás alá kerül, és egy gazdasági szervezet látná el a feladatokat. Ezzel egyidejűleg a jelenleg 90 férőhelyes, négy csoporttal működő Teleki Blanka Kollégiumban három csoportot kellene működtetni, mert a mostani létszámmal az optimális csoportszervezés nem valósítható meg. A jelenlegi négy csoportból három maximális létszámú szervezhető. A 9 fős létszámtöbblet más kollégiumban lévő csoportokban elhelyezhető. Ezen túlmenően az itt elhelyezett lányok körülményei sem igazán korszerűek.
Az összevonás utáni tervezett vezetői munkakörök az alábbiak:
• 1 kollégiumigazgató,
• 1 igazgatóhelyettes (tagintézmény vezető)
• 3 tagintézmény vezető
• 1 gazdasági vezető.
Az összevonással megszűnne egy magasabb vezetői, egy igazgatóhelyettesi, egy gazdasági vezetői munkakör.
A Teleki egy csoportjának megszűnése miatt egy nevelőtanári státusz felszabadulna, ugyanakkor a törvénymódosítás miatt kilenc pedagógiai felügyelő munkakör létesítése kötelező. A két fő állandó éjszakás nevelő munkakörének módosításával, és az említett álláshelyek megszűnésével is öt fő felvétele szükséges.
A négy kollégium épületének megtartásával a kollégiumok kihasználtsága nem javul.
17
E megoldás
nem eredményez költségmegtakarítást. A számítások szerint 6 fővel csökkenne a technikai létszám, de a 6,5 fő felsőfokú végzettségű pedagógiai felügyelő alkalmazásával – tekintettel a bérkülönbségre – éves szinten mintegy 6,4 millió Ft többletkiadással jár a működtetés.
Az átszervezés előnye ez esetben annyi, hogy szervezeti összevonás nélkül ez a többletkiadás még nagyobb mértékű lenne.
2a./
Másik megoldás, hogy a legkisebb, kollégiumi célokra legkevésbé alkalmas Teleki Kollégium megszüntetése mellett a megmaradó három kollégiumban a tanulólétszám maximális feltöltése mellett maradnának az eddigi tanulócsoport szervezési elvek.
A Teleki Blanka Kollégiumban a 90 férőhely ugyan feltöltött, de mint említettük, ezzel a létszámmal az optimális csoportszervezés nem valósítható meg. A Teleki Kollégium megszűnése esetén a Berzsenyi kollégiumban 11 csoport (6 fiú-5 lány), a Péterfy Kollégiumban 9 csoport (5 fiú 4 lány), a Szilágyi Kollégiumban 7 lány csoport működhetne.
A Teleki Kollégium épülete más célra hasznosítható, a megmaradó három intézményből jöhetne létre a városi kollégium.
Az összevonás utáni tervezett vezetői munkakörök az alábbiak:
• 1 kollégiumigazgató,
• 1 igazgatóhelyettes (tagintézmény vezető)
• 2 tagintézmény vezető
• 1 gazdasági vezető.
Az összevonással megszűnne egy magasabb vezetői, egy igazgatóhelyettesi, egy gazdasági vezetői munkakör, továbbá tizenkét technikai dolgozó munkaköre. Megszűnne a Petőfi Sándor u. 14. szám alatti épület 7,3 millió Ft-os éves fenntartási költsége.
Az elérhető
megtakarítás a számítások szerint évente
minimum 24 millió forint. Ehhez kell még hozzászámítani a volt kollégiumi
épület értékét is.
Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak összlétszáma kismértékben (1 esetleg 2 fővel) változna, ugyanis a megszűnő kollégiumból kikerülő kollégiumi nevelők továbbfoglalkoztatása lehetséges pedagógiai felügyelőként.
2b./
További lehetséges megoldás, hogy az előző pontban említett átszervezés mellett a megmaradó három intézményben megszűnne a vegyes tanulói elhelyezés, amely megkönnyítené a tanulócsoportok szervezését, illetve a pedagógusok foglakoztatását.
A férőhelyek alapján indokolt a Berzsenyi kollégium fiú, a Péterfy lány kollégiummá alakítása. A Szilágyi kollégium változatlan létszámmal lány kollégium maradna.
Az átszervezéssel elérhető megtakarítás a 2a./ pontban jelzettel közel azonos mértékű..
A javasolt átalakítással párhuzamosan feltétlenül szükséges figyelmet fordítani a komfortfokozat növelésére.
Az átalakítás hosszabb távon racionálisabb gazdálkodást tesz lehetővé, ezzel a működés költségei, fajlagos mutatói csökkenthetők.
A
további négy, iskolához fizikailag is kötődő kollégium szervezeti formáján
nem indokolt változtatni.