Vitaanyag a szombathelyi oktatási intézményrendszer átalakításáról (egyéb)

2006.11.22. 20:48

Az ALON birtokába jutott az a vitaanyag, ami a szombathelyi oktatási intézmények racionalizásáról szól. A bezárások és összevonások feltehetően hatalmas visszhangot váltanak ki a város életében. A 20 oldalas anyagot több részletben közöljük.

VITAANYAG SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEKÁTALAKÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL

Oladi Általános Művelődési Központ létrehozása

Az Oladi lakótelep közoktatási és művelődési igényeinek kiszolgálására az 1980-as évek közepén három önálló intézményt hoztak létre, egy általános iskolát, egy művelődési központot és egy szakképző iskolát. A három intézmény egy épületkomplexumba került, melynek építészeti adottságai eleve feltételezik és igénylik a három intézmény együttműködését. Feltehetően akkor is egy majdani általános művelődési központ igényeire tervezték. A művelődési központ napközben a két iskolát kell, hogy kiszolgálja, hiszen itt található a tornaterem, a nagyobb iskolai rendezvényekre is igénybe vehető színházterem, a könyvtár és a büfé. Munkanapokon a délután 17 óráig tartó időszakban tehát a művelődési ház eddig is kvázi iskolaként működött.

A kilencvenes évek elején történtek is kísérletek a három intézmény integrációjára, ez néhány évig a gazdasági szervezet vonatkozásában működött is, de a teljes szervezeti összevonásra nem került sor. Ennek oka leginkább az lehetett, hogy időben előbb kezdte meg a két iskola a működését, minthogy a művelődési központnak otthont adó középső épületrész elkészült volna. A rendszerváltozás éveiben pedig különösen nehéz lett volna két fiatal iskolát egy új intézménybe, új igazgatás alá beszervezni.

A Simon István utcai épületegyüttesben jelenleg az alábbi három önálló intézmény működik:

• Teleki Blanka Szakképző Iskola és Kollégium
• Oladi Művelődési Központ
• Simon István utcai Általános Iskola

Szakmai és költséghatékonysági szempontból célszerűbb a három intézményt közös igazgatás alá vonni, létrehozva ezzel egy általános művelődési központot.

Az ÁMK létrehozásától várható előnyök:

• Az általános és középiskola pedagógiai programjának összehangolásával új pedagógiai lehetőségek teremtődnek: létrehozható 12 évfolyamos iskolai program, amire szakképzés is épülhet. Egy ilyen pedagógiai program a lakótelepen élők számára is vonzó lehet.
• Minimalizálhatók az intézményegységek között az együttműködési problémák, az alapfeladatok és a tevékenységi körök különbözőségéből származó érdekellentétek.
• Az irányítás és a gazdálkodás integrálásával megtakarítás érhető el a működési költségek területén.
• A szakképző iskola korszerű eszközállományát az általános iskola is igénybe tudná venni.
• Egységes informatikai rendszer kialakításának lehetősége.

Az ÁMK-t az intézményegységek vezetőinek bevonásával az igazgató irányítaná.

Az igazgatóság feladatai átfogják az intézmény egészét, valamennyi szervezeti egységét, vezet, irányít, koordinál, gazdálkodik, szervez, elszámol, nyilvántart, ellenőriz. Működteti a minőségbiztosítási rendszert. A gazdasági, ügyviteli és technikai feladatok ellátását egy szervezet végezné.

Az ÁMK igazgató feladatait titkárnő, oktatásszervező, kézbesítő, rendszergazda (három intézmény egységre és a tanműhelyre) segítené.

A jelenleg önálló intézmények intézményegységekként működnének. Az általános iskolát intézményegység-vezető, intézményegység-vezető helyettes irányítaná. A Művelődési Központ és Könyvtár irányítását intézményegység-vezető végzi. A Szakképző Iskolát is intézményegység-vezető, intézményegység-vezető helyettes és gyakorlati oktatásvezető irányítaná. A Ruhaipari tanműhelynél maradna a tanműhelyvezető.

Az intézmények egy irányítási rendszerbe vonása racionálisabb működtetést, vezetői státuszok, órakedvezmények, pótlékok, adminisztrációs és technikai létszámok csökkenését eredményezi.

Az előzetes számítások szerint az átszervezéssel 7 fő bére, 2 magasabb vezetői, 1 helyettesi, 2 gazdasági vezetői pótlék szűnne meg. A megtakarítás éves szinten 17,2 millió forint.

Az átszervezés sem oldja meg azonban az épület adottságaiból és állapotából fakadó problémákat. Ezek elsősorban a következők:

• Az öltözők száma kevés.
• Egy tornaterem nem ideális és nem mindig elegendő két iskola számára.
• Visszatérő probléma, hogy a tető gyakran beázik, a tornaterem padlózata balesetveszélyes.
• A szakképző iskola tanműhelye távol van.

Az iskola tanműhelye jelenleg 11-es Huszár úton, (Lesvár csárda) egy felújításra szoruló, korszerűtlen régi épületben található. Az épületben korszerű eszközök segítik a gyakorlati képzést. A mindenképpen szükséges felújítás magas költsége, az iskolától való nagy távolság azt indokolná, hogy az intézménnyel közös ingatlanon kerüljön kialakításra egy új tanműhely. A tanműhely Oladra telepítése egy összevontan működő intézmény esetében egy további épületrész megépítésével (kb. 5-6 helyiség) oldható meg. Új tanműhely építése esetén a 11-es Huszár úti épület értékesíthető.

Illés Béla Labdarúgó Akadémia létrehozása a Herman Ottó Szakképző Iskolában

A Haladás VSE utánpótlás labdarúgó szakosztálya, a Haladás Futball Kft., a Lurkó UFC tervei között szerepel az Illés Béla Labdarúgó Akadémia létrehozása, az Önkormányzat alapító tagságával a Herman Ottó Kertészeti, Környezetvédelmi, Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégiumban. A sportszervezet egyesületi formában működne, amelynek célja a Szombathelyi Haladás felnőtt csapata részére minőségi játékosok képzése lenne.

Az elképzelések szerint 2007. szeptembertől, érettségit adó képzésben, egy kisebb létszámú osztállyal, felmenő rendszerben az egész napos oktatás keretein belül napi labdarúgó edzés biztosításával indulna a tanítás.

A Közgyűlés a novemberi ülésén tárgyalja a megvalósítás lehetőségét.

Szombathely, 2006. november 22.
Oktatási, Kulturális és Sport Osztály

.