"A magyar Bologna hungarikum" - Vitafórum a BDF-en

Honnan indulva és miért

Kedden délután három órakor Dr. Gadányi Károly rektor örömét fejezte ki, hogy a november 15-ei forrásközpont átadása után ismét a Berzsenyi Dániel Főiskola falai között üdvözölheti az Manherz Károly államtitkárt. Szép számúnak mondta a díszteremben összegyűlt érdeklődőket, majd ünnepélyes hangon kijelentette, hogy „megtanultuk e földrajzi és egyébként is gyönyörű nevet: Bologna.” Erről kell új adat, ezzel kapcsoltban van szükség a kételyek eloszlatására, ilyen konzultációra.

A szakállamtitkár is a tények és a tervek mind szélesebb körű megismertetését tekintette elsődlegesnek. Elmondta, hogy míg a hallgatók száma a rendszerváltás óta megnégyszereződött, addig a felsőoktatás pedagógusainak létszáma még az akkori kétszeresét sem éri el. Ma a 72 intézményből 36 állami, 36 pedig egyházi, alapítványi vagy önkormányzati iskola. A boomot követően a helyzet azonban megváltozott, mivel a piachoz nem alkalmazkodó, annak a felvevőerejét nem figyelembe vevő eloszlású a diplomák milyensége. Példának hozta a kommunikáció-magyar szakpárral végzőket, akik a CV-jüket akár 30 helyre is beadhatják, amíg munkát kapnak, de akkor sem valószínű, hogy a szakmájukban tudnak elhelyezkedni. A diplomás munkanélküliek aránya az 1990-es 2,5 százalékról 2000-re 4,5-5 százalékra nőtt, majd idén ez a szám úgy 7,6 százalékra tehető. Egyfelől túlképzés folyik, másrészt viszont hiányterületek is vannak, ahol viszont nincs elég képzett dolgozó.

Reform egy csapásra

Mindezekre hoz megoldást a bolognai rendszer – vezette célra a mondandóját Manherz Károly –, ahol a gyorsan változó piac feltételeihez való igazodásra van igény. Szakokat hozni létre, esetleg megszüntetni azokat, átalakítani a tanítandókat stb., a mind gördülékenyebb felsőoktatás végett. Hajdanán több évtizeden át adott keretszám szerint képeztek tanárokat, akiknek a többsége mégsem a pedagógusi pályán helyezkedett el. Azaz ha a felsőoktatást annak vesszük, ami, akkor „nem a befektetésüknek megfelelően dolgoznak”. Diplomás túltermelést említett a politikus, olyan – különben szükségszerű – tömegoktatást, ahol azonban megeshet, mint azt a saját praxisában is tapasztalja az egyetemen, hogy 60-80 fővel találkozik szemináriumonként. Ami eleve kizárja a kommunikáció és a konzultáció köznapi, emberi lehetőségét.

„Egy csapásra” váltott a magyar felsőoktatás – hangsúlyozta az államtitkár. – „A magyar Bologna hungarikum.” A munkáltatói oldal igenmód érdeklődik a fejlemények felől, hogy milyen diplomások milyen számban jönnek ki a munkaerőpiacra. Amit az is könnyít, hogy az eddigi 400-500 szakból 101-103 szak lett, ahol több alkalom nyílik a TTK és a BTK egymás felé nyitására, illetve a specializálódásra. Várhatóan a felsőoktatásba kerülők harmada megy tovább mesterképzésre. Már hivatalosan lefektették a jövő évi felvételi eljárásokat és az államilag finanszírozandók keretszámát, amik alapján a szakok indulnak.

Részletekbe menve

Manherz Károly a sokat emlegette iskola-bezáratásokról szólva megjegyezte, hogy ennek nincs felvállalt útja. Helyette a minőségre kívánják helyezni a hangsúlyt. Ezt segíti elő az eddigi ponthatáros rendszer megváltozása. A most érettségizők vagy a korábban végzett, de a továbbtanulni jövőre kívánók a már hozzáférhető tájékoztatóban már olvashatják a kapacitásszámot, ami az adott iskola alapító-okiratában szerepel. Ami annyit tesz, hogy „mennyit bír az intézmény tanítani államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésben.” A jelentkezési sorrend dönti el, hogy mennyi hallgatót „kap” az országosan összesen arra a szakra jelentkezők közül. Lényeges továbbá, hogy az eddigiekkel ellentétben, felülről tölti fel a bolognai rendszer az iskolák szakjait. Azaz megeshet, hogy a lehető 7 iskolából csak az első 5-be jut hallgató.

A következő felvételizéskor csökkentik az államilag támogatott képzésekre felveendő hallgatók számát. Így az úgynevezett divatszakmákban is. Ami – mint a politikus ki is hangsúlyozta – nem a rosszabb anyagi helyzetűek kizárását jelenti a felsőoktatásból, hanem egy minőségközpontú struktúra megalapozását. Miként az Európában csak Magyarországon működő ún. „intercity professzorok” kétlakiságának megszüntetése is: két teljes állás helyett legyen egy fix. Ez persze azt hozza magával, hogy több intézményben nem lesz elég oktató. Erre is megoldást kell találniuk az iskolák vezetőségeinek.

Az államtitkár a 2008-ban életbe lépő fer-ről szólva elmondja, hogy ez a felsőoktatás egy új finanszírozási formája, mely a fejlesztési pénzt az intézményben hagyja, ami maga dönt a juttatásokról és az ösztöndíjak kiosztásáról. A nagyon jó eredményt produkáló hallgató így az addigi költségtérítéses képzési formából akár átléphet az államilag finanszírozottba, vagy fordítva. Adott esetben a diákhitelt 40 ezerről 50 ezerre emelik. Manherz Károly aztán a Fejlesztési Tervben szereplő három pontot említette: karrierközpontokat, hallgatói követést és a volt hallgatók körét.

Reakcióképpen

Mivel az érdeklődőktől nem kap kérdést, a politikus az előre fixáltakra válaszol. Itt több téma szóba kerül, amiket mi összevontunk.

Az „A” és „B” felvételi lap helyetti egy jelentkezési lap ára 9000 forint, amin 6 hely jelölhető meg. Minden plusz jelentkezés 2000 forintot kóstál. Manherz Károly külön felhívta a figyelmet, hogy a jelentkezők lehetőleg három helyre adjanak be jelentkezést, mert csak akkor kerülnek bele a rendszerbe. Az államilag finanszírozottra és a költségtérítésesre egyaránt lehet jelentkezni.

Míg bizonyos intézmények bizonyos szakjain túljelentkezés van, addig máshova alig vagy egyáltalán nem érkezik be ilyen „igénylés”. Az utóbbi esetben sem szükséges törölni a szakot, de ha már többedszerre sincs jelentkező, akkor mégis meggondolandó. Ezt az államtitkár öntisztulásnak nevezi. A főiskolákba felvehető hallgatók minimum- és maximumszáma meghatározott. Példát hozva: ha történelemből 10 fő az alsó határ, akkor 9 fővel nem indulhat a szak. A „régi” rendszer szerinti felsőoktatásban végzők természetesen jelentkezhetnek mesterképzésre.

Bővebb információk a minisztérium és az Edupress.hu oldalon olvashatók. Akiknek további kérdéseik vannak, azok a roadshow állomásain kihelyezett urnákba dobhatják bele azokat, de internetes úton is feltehetik őket az e-mail címen.

Korábban:

Átadták a főiskola forrásközpontját
Forrásközpont egy haldoklónak