Ágh Péter a fejlesztési források felhasználását vizsgáló parlamenti bizottságban

2006.12.29. 10:21

A múlt héten az Országgyűlés Ágh Pétert az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság tagjává választotta. A Vas megyei országgyűlési képviselőt Navrasics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kérte fel a munkára

A parlamenti pártok között konszenzus alakult ki arról, hogy a fejlesztéspolitikai források felhasználása, az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása országgyűlési ellenőrzés alá kerüljön. A Pelczné dr. Gáll Ildikó vezette tizenkét fős bizottságba 5 főt az MSZP ( dr. Baráth Etele, Szűcs Erika, dr. Tóth Tiborné, Varjú László, Veress József), 4 főt a Fidesz frakció delegál (Ágh Péter, dr. Horváth Zsolt, Pelczné dr.Gáll Ildikó, Szatmáry Kristóf ), a többi párt 1 fővel képviselteti magát a testületben (dr. Latorcai János – KDNP, Hock Zoltán – MDF, dr. Eörsi Mátyás – SZDSZ). A 2006. december 18-án megválasztott tagok megbízatása 2010 április 30-ig tart. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek.

Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 2004-es árakon számolva 22,4 milliárd euró uniós fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból mintegy 3,4 milliárd euró fejlesztési forrás áll még rendelkezésünkre. Sajnálatos, hogy a kormány olyan helyzetet alakított ki, melynek következtében egyáltalán nem biztos, hogy ezt a hatalmas összeget fel tudjuk használni. Az elmúlt év megszorításai miatt a vállalkozások, az önkormányzatok nehezen vagy egyáltalán nem fogják tudni előteremteni a pályázatokhoz szükséges önrészt. Sajnálatos, hogy a magyar kormány nem tudta tartani a saját maga szabta határidőket, ezért jövő év első hónapjában még nem áll rendelkezésre a lebonyolítást végző intézményrendszer sem.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja, hogy 2013-ra megközelítsük, több szempontból pedig el is érjük az Unió átlagos fejlettségi szintjét. A magyar stratégia az Európai Unió lisszaboni céljaival összhangban a foglalkoztatottság növelésére és a növekedés feltételeinek megteremtésére irányul és integráltan érvényesíti a fenntarthatóság Göteborgban megfogalmazott elvét is. A terv hat területre összpontosítja a fejlesztési erőfeszítéseket. Ez a hat terület a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a társadalom megújulása, a környezeti és energetikai fejlesztések, a területfejlesztés, valamint az államreform.

Az uniós források elosztása a Parlamenten kívül fog történni. A Fidesz és a KDNP frakciója az országgyűlési ellenőrzés biztosítása érdekében javasolta a bizottság felállítását. A december 18-án felállított testület ellenőrizheti majd, hogy a pályázatok kiírása átlátható-e, illetve, hogy megfelelő-e azok elbírálása. A Fidesz szerint azokat a pályázatokat kell előnyben részesíteni, amelyek valóban a foglalkoztatottságot növelik.

A dokumentum a Nyugat-Dunántúli régióval kapcsolatban a következő fejlesztéseket említi meg: klaszter-menedzsment kialakítása, kutatás-fejlesztési kapacitás növelése, „pannon örökség" megújítása, észak-déli forgalmi tengely kialakítása, megújuló energiaforrások hasznosításának növelése, települési környezet védelme és az értékmegőrzés az aprófalvas településeken, egészségturisztikai és rekreációs valamint aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztések. Szombathely a következő relációban jelenik meg a Tervben: „A régió településfejlesztési fókuszát Győr fejlesztési pólus és a városhálózat (Szombathely, Sopron, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) kiemelt beruházásai jelentik." A Fidesz továbbra is úgy gondolja, hogy felül kell vizsgálni a területfejlesztési törvényt is, hiszen indokolatlan az a kormányzati túlsúly, ami a regionális fejlesztési tanácsokban van. Fontosnak tartjuk, hogy meg kell szüntetni a kormányzat részéről delegált tagok szavazati jogát. A döntéseket a helyi szereplőkkel kell meghozatni, mert õk a felelõsei és a céljai ezeknek a forrásoknak.
.