Teljesíthetetlen feltételek kisvállalkozóknak az EU-pénzekre

Miután ma minden változás, megszorítás, adóemelés arról szól, hogy az országnak lehetősége legyen azt a 7 ezer milliárd forintnyi fejlesztési pénzt igénybe venni, ami az unióból majd hozzánk csorog az elkövetkezendő néhány évben, különösen nagy jelentőséggel bír, hogy milyen feltételt kíván szabni a kormányzat a vállalkozásoknak a pályázatokban való részvételre.

A dokumentumokat böngészve az a kép rajzolódik ki, hogy a fejlesztési pénzekhez csakis olyan vállalkozás juthat hozzá, amely garantálni tudja, hogy a fejlesztés éveiben és még utána három évig komoly árbevétel-növekedést tud felmutatni.

Ahhoz, hogy egy vállalkozás pályázzon az Új Magyarország Fejlesztési Tervre, a tervezet szerint szerződésben vállalnia kell nemcsak azt, hogy az elkövetkező években nyereségesen gazdálkodik, hanem azt is, hogy árbevétele minden évben 14 százalékkal meghaladja a megelőző évit.

Nem kell ahhoz közgazdásznak lenni, elég a józan paraszti ésszel átgondolni, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben mekkora arányban vannak jelen olyan magyar kisvállalkozások, melyek előre több évre vállalni tudnak ilyen meghökkentő feltételeket.

Nemcsak a kötelezően előírt erőltetett növekedéssel van baj. Egy vállalkozás jövőjének megtervezéséhez alapvetően kiegyensúlyozott, kiszámítható gazdasági környezetre lenne szükség. Jelenleg a kormányzat azonban év közben is előszeretettel módosítgatja az adókat, nem elégedve meg azzal a hosszú évek óta gyakorolt sajnálatos rendszerrel, hogy a vállalkozások a következő évi adómértéket a megelőző év végén tudják meg.

Mindezek fényében még egy normális rövidtávú, néhány évre szóló üzleti tervet sem lehet elkészíteni, hiszen ki tudja, milyen számokkal kell számolni, akár csak fél év, nemhogy három-négy év múlva.

A fentiek fényében felmerül a kérdés, hogy valójában mi a célja a fejlesztési tervvel a kormánynak? Valóban helyzetbe akarja hozni a nyűglődő kisvállalkozásokat, vagy pedig a többség számára teljesíthetetlen feltételekkel nyújtott támogatások valójában egy szűk kör számára lesznek elérhetőek?

A dolog pikantériája – és a bajok nagyságát is mutatja -, hogy a tervezet ellen az EU Pályázati Központ is tiltakozik. Szerintük a tervezetet alacsony forrással, soha eddig nem tapasztalt feltételekkel lehetetlenné teszik a mikro- kis- és középvállalkozások európai uniós támogatásokhoz való jutását. A szakértők szerint előreláthatólag az elkövetkező években "nagyítóval kell majd keresni azokat a vállalkozókat, akik a tervezet kritériumainak megfelelhetnek".

A pályázónak az alábbi kötelezettségek mindegyikét kell vállalnia: § A pályázat benyújtását megelőző évtől kezdve a projekt befejezésének évéig a pályázó éves nettó árbevétele, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevétele nem csökken. ÉS § A pályázónak vállalnia kell, hogy a beruházás utolsó elemének üzembe helyezését[1] / használatba vételét[2] / megvalósulását[3] követő 3 egymást követő üzleti évben realizált átlagos éves nettó árbevétele, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevétele legalább 12 %-kal meghaladja annak az évnek a nettó árbevételét vagy adóalapba beszámított bevételét, amelyik évben a pályázó a beruházás ezen utolsó elemét üzembe helyezte / használatba vette / megvalósította. A kötelezettségvállalás teljesítése az alábbiak szerint értelmezendő, illetve számolandó: ahol a1, a2, a3 az üzembe helyezést követő 3 egymást követő üzleti évben realizált árbevétel vagy adóalapba beszámított bevétel, a0 pedig a beruházás üzembe helyezésének évében realizált árbevétel; ÉS § A pályázónak vállalnia kell, hogy a beruházás üzembe helyezésének / használatba vételének / megvalósításának évében realizált árbevételéhez, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételéhez képest a beruházás utolsó elemének üzembe helyezését / használatba vételét / megvalósulását követő 3 egymást követő üzleti évben a pályázó összes árbevétel, vagy adóalapba beszámított bevétel növekménye eléri a támogatás 1,6‑szeresét. A kötelezettségvállalás teljesítése az alábbiak szerint értelmezendő, illetve számolandó: ahol a1, a2, a3 az üzembe helyezést követő 3 egymást követő üzleti évben realizált árbevétel vagy adóalapba beszámított bevétel, a0 pedig a beruházás üzembe helyezésének évében realizált árbevétel. [1] Eszközbeszerzés esetén [2] Építés esetén [3] Egyéb projekt elem (pl. képzés) esetén