Szalmából energia - Szalmaláng vagy a jövő?

Hirtelen jött szalmaláz

Szalmatüzelésű erőmű építését tervezik Vép határában. A jelenség nem egyedi: az országban valóságos szalmaláz tört ki, 100-120 kilométerenként létesülne egy-egy ilyen erőmű a következő két vagy három évben. Vajon mi áll a nagy fellángolás mögött?

Szép nagyok lesznek

Az ilyen erőmű széndioxid kibocsátása nem számít légszennyezésnek, hiszen ez a gáz természetes összetevője a levegőnek. Ugyanakkor nem növeli az üvegházhatásért felelős széndioxid mennyiséget sem, hiszen azt a széndioxidot használja el, amit a növények az elégetés előtt megkötöttek, illetve, amit kibocsát, azt ismét megkötik a növények. (Ellentétben a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, amelyek azt a széndioxidot használják, amit évmilliárdokkal ezelőtt kötöttek meg.)

A szalmatüzelésű erőművekkel úgy lehet villamos energiát előállítani, hogy nem nő az üvegházhatás. A találmány tehát tökéletesnek tűnik, nem véletlen, hogy Európa szerte rendkívül népszerű. Hozzá kell tenni: a vépi erőmű előzetes vizsgálati eljárásához leadott dokumentáciojában a felsorolt külföldi refenciaerőművek közül egyik sem ekkora: a legnagyobb ilyen erőmű Angliában üzemel, az 38 megawattos, a dániai legnagyobb 37,5 megawattos, ráadásul ezek ott is 10-20 megawattal lógnak ki felfelé az átlagból A referencia-erőművek közül a legutolsót 2002-ben építették.

Magyarország ezzel a tíz darab 49,9 megawattos erőművel az élen járó lesz szalmatüzelésben, lekörözzük Angliát, ahol tizenegy kisebb teljesítményű ilyen erőmű üzemel. (Magyarországon máshol is üzemelnek, ha nem is kifejezetten szalma, de biomassza erőművek, illetve folyik ezek engedélyeztetési eljárása.).

További előnyök és előnyben levők

A 49.9 megawattos vépi erőmű két, egyenként 70 megawattos kazánnal, 6,5 hektáros területen épülne fel Szombathelytől két kilométerre. Gabonaszalmát, másodlagos tüzelőanyagként kukorica és napraforgószárat, energiafüvet égetnének el benne. A dánok által gyártott, csúcstechnológiának számító erőműben más anyag nem használható fel, mert ez a berendezés meghibásodását okozná. A légszennyező anyagnak nem számító széndioxidon kívül az erőmű károsanyag-kibocsátása a vizsgálati eljárás során közszemlére tett dokumentáció szerint messze a határérték alatt marad mind a kéményeknél, mind az erőmű 2,7 kilométeres hatáskörzetében.

Arra, hogy mi áll a szalmatüzelésű erőművek gombamód történő szaporodása mögött a Nemzeti Agrárenergetikai Szövetség (NAESZ) honlapján találjuk meg a magyarázatot. A társadalmi szervezet 2006. július 8-án alakult meg, célja „a magyar mezőgazdasági termelés jelentős részének energetikai célú növénytermesztésre történő átállítása azért, hogy az intervenciós keret felszabadulhasson, így azt más agrár- és vidékfejlesztési célra lehessen fordítani.” A gazdák az átvett szalmáért cserébe az erőmű hamujából készített talajjavító szert kapnának. (A rendszer olyannyira ki van találva, hogy épp most jár szabadalmi eljárás alatt a biomasszahamu ökotrágyává alakítására.)

Az sem utolsó szempont, hogy a szántóterületből egymillió hektárt ki kell vonni az uniós szabályozás megváltozása miatt, amit jól lehet hasznosítani a magasabb támogatottságot élvező energianövény-termesztésre. (Egy szalmatüzelésű erőmű tüzelőanyag igénye 60-70 ezer hektárról elégíthető ki.)

A NAESZ célként jelölte meg tíz darab, maximum 49,9 MW-os kiserőmű létesítését, illetve ezek helyének kiválasztását, valamint az erőművek engedélyeztetésének segítését.

Mint látjuk, a szervezet ezeket a feladatokat sikeresen abszolválta. A NAESZ igyekezetére némi magyarázatot ad az, hogy tagjai - néhány egyetem, jó nevű, az agrár-innovációban szerepet játszó vállalkozás, valamint az erőműveknek helyet adó települések önkormányzatai mellett - azok a cégek, amelyek az erőművek létesítésre jöttek létre, illetve azok, amelyek ezekben az újdonatúj hőerőmű vállalkozásokban tulajdonrésszel rendelkeznek. A vépiben például az erőművek létesítésének ötletével több önkormányzatnál sikerrel eljáró Hujber Ottó (neve onnan lehet ismerős az olvasóinknak, hogy a vállalkozó korábban a Magyar Szocialista Párt Vállalkozói Tagozatának elnöke volt) tulajdonában lévő Intertraverz ZRt, illetve a szintén Hujber-érdekeltségű Coopinter Kft.

A NAESZ céljai között szerepel a lobbizás is: „Kormányzati programok mezőgazdasági, vidékfejlesztési és energiapolitikai vonatkozású részeinek kialakításában való részvétel, szakmai előkészítő anyagok készítése, azok véleményezése, javaslattétel a kormányzati programokhoz. Az agrárenergetikai jogszabályalkotás kezdeményezése, támogatása. A Kormányzat energetikai tevékenységének figyelemmel kísérése, támogatása, befolyásolása. Különféle pályázati kiírások kezdeményezése, azok előkészítésében való részvétel, javaslattétel, szakvélemények készítése.” Erre a lobbizásra van is esély, hiszen a társadalmi szervezet elnöke nem más, mint dr. Magda Sándor, az MSZP parlamenti képviselője, az előző ciklusban az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke.

Sokba kerül az erőmű, de a zöldáramot át kell venni

A szalmatüzelés technológiája nem olcsó. Egy 49,9 megawattos erőmű 34 milliárd forintba kerül.(Összehasonlításként: az E.On Gönyűn 400 megawattos gáz-gőz csúcstechnikát képviselő erőműve 70 milliárd forintba kerül.) Pályázatokról egyelőre nem tudunk, de az erőművek létesítéshez épp elég ösztönző az, hogy a megújuló energiaforrást előállító erőművektől a villamos energiát kötelező átvenni, mégpedig az ugyancsak törvényben szabályozott, jelenleg 23,6 forintos áron kilowattóránként. Az áramár üzleti titok, de egy szakember a hagyományos erőművekből származó energia átlagos átvételi árat 17 forint körüli összegre becsülte számunkra, akárcsak az import energiáét.

A zöldáram kötelező átvételére Magyarország költségvetéséből ma 60 milliárd forintot költ évente. Az alap nyílt végű, korlátot – ha úgy tetszik féket - a Magyar Energia Hivatal (MEH) által az egyes erőművek számára előírt kötelezően átveendő energia mennyisége jelenti. Ez erőműtípusonként, illetve azonos típuson belül a létesítés pénzügyi konstrukcióját is figyelembe vevő módon különböző (hitelek, uniós illetve hazai vissza nem térítendő támogatások).

Ám egy durva becslés (szakember segítőnk számítása) szerint a tíz szalmatüzelésű erőmű egyidejű belépése körülbelül 74 milliárd forint plusz kiadást jelenthet a költségvetésnek évente. Az erőművek évi 9-10 milliárd bevételre számítanak, az állam pedig várhatóan 9-10 évre kötelezi el magát az áram megvételére.

A megújuló energia kötelező, a jogszabályban rögzített áron történő átvételével kívánta ösztönözni a magyar állam zölderőművek (szél, biomassza) beruházások megtérülését. Ezt azért tartotta szükségesnek, hogy Magyarország teljesíteni tudja az uniós direktívából származó vállalását, mely szerint 2010-re a villamos energia szükségleténeknek 3,6 százalékát megújuló energiaforrások felhasználásával termeli meg. Ezt a tervet viszont már 2005-ben túltelesítettük: az energiahivatal egyik határozatában talált adat szerint 5 százalékon állunk.

Nemcsak az áramból lehet pénzt csinálni

Nem használjuk ki a széndioxid kvótát sem, a nagy erőművek - Pécs, AES Kazincbarcika, Mátrai Erőmű - részben vagy egészben áttértek bio-üzemmódra. Az energiatermelők a széndioxid kvótájukkal szabadon rendelkeznek, Nyugat-Európában erre jelentős kereslet mutatkozik. Az értékesítésből származó bevétel az erőműveké. Ha olyan energiakereskedőnek értékesítik a biomasszából származó áramot, amely rendelkezik fosszilis energiát használó erőművel, akkor a bioáram - garantált, és az állami szubvenciónak köszönhetően jobb áron értékesített - mennyiségével csökkentheti a hagyományos erőműből származó termelést, amellyel csökkentheti a széndioxid kibocsátását, amit szabadon eladhat, a bevétel az övé.

Az áramimport nem biztos, hogy csökken

A NAESZ további vállalt célja Magyarország energiafüggőségének és az energia-import költségeinek csökkentése.

Ma villamos energiából 17 százalékot importálunk. Az erőműveknek – feltételezve a mai kereskedelmi trendet – a termelt villamos energiát a Magyar Villamos Művek (MVM) Partner felé kell felajánlaniuk, aki vagy átveszi, vagy – kérés esetén - lemond valamelyik közüzemi szolgáltató javára. Ha az a saját, úgynevezett mérlegkörében értékesíteni tudja, akkor az általa valahonnan máshonnan – esetleg importból – vásárolt energia mennyisége az átvettel lecsökken.

Amennyiben a mérlegkör rendelkezik elegendő erőműi kapacitással, a saját termelése visszafogásával beállíthatja az egyensúlyt. Ebben az esetben semmivel nem csökken az import. Ha az MVM a paksi atomerőműben csökkenti a termelést, még a széndioxod kibocsátás sem csökken, hiszen ilyen ott nincs.

Amivel viszont számolni kell

Amíg a széndioxid – és az egyéb gázok - kibocsátása úgy tűnik, hogy rendben van, egy másik vonatkozásnak érdemes lenne komolyan utánaszámolni. Az alapanyag szállítása ugyanis maga is jelentős energiaszükségletet jelent. A vépi erőmű dokumentációjában az található, hogy naponta - hétvége kivételével – 12 tonnás kamionokkal, napi 100 fuvarral történne a szalma folyamatos idefuvarozása. Ez a tény – az utak terhelése és a környezetet terhelő por és zajhatás mellett - némiképp árnyalja az erőművek üvegházhatásra tett jótékony hatásáról kialakított pozitív képet is. (A nyugat-európai erőművek jellemzően kisebb közösséget és kisebb területet szolgálnak ki.)

Amit viszont biztos nem old meg

Az ország a legnagyobb energetikai problémáját nem az importszükséglet okozza, hanem az, hogy egyszer túl kevés, máskor túl sok áram kerül a rendszerbe az erőművektől. A magyarországi erőművek ugyanis nem szabályozhatók a kívánt módon és mértékben – tudtuk meg Ádám Sándortól, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (MAVIR) Zrt. kapacitástervezési osztályának vezetőjétől.

A MAVIR honlapján megtalálható állásfoglalásból az derül ki, hogy ezen a gondon az évi 8 ezer üzemórára (gyakorlatilag egész évre) tervezett szalmatüzelésű kiserőművek egyáltalán nem segítenek. Ezért a MAVIR nem támogatja a szalmatüzelésű kiserőművek létesítését.

Bizonyára gondolt erre a szalmaerőművek létesítésében érdekelt üzleti csoport, a SZET Kft. amikor Zemplénben első ütemben 600, a második ütemben 1000 megawattos szivattyús, tározós erőmű létesítésre kért engedélyt.

A szalmaláng ilyen hirtelen és egyszerre tíz helyen történő fellobbanása mögött lehetséges, hogy a villamosenergia törvény (vet) nyáron várható módosítása áll. Nem kizárt, hogy a jogszabályváltozás érinti – mégpedig a zöldáram-termelők termelők számára nem éppen kedvező módon – a kötelező átvétel feltételeit. Az EU is foglakozik a széndioxid kibocsátás további csökkentésével, ám vannak olyan elképzelések, hogy ezt az egyes tagországok esetében azt a GDP-vel arányos mértékben állapítanák meg.

Kapcsolódó cikk:Lakossági fórum az vépi szalmaerőműről