
A retro-divat jegyében
A szombathelyi Fő téren álló Gyöngyös Áruház legújabb kori története számos kacskaringóval tarkított. A szocialista kereskedelem helyi zászlóshajója közel négy évtizede nyitotta meg kapuit. Nimbuszát először a közeli Borostyánkő Áruház tépázta meg, hogy aztán a rendszerváltás után egyre inkább
muzeális jelleget öltsön, megmutatva az újabb generációknak, hogy milyen is volt itt az élet néhány évtizeddel ezelőtt.
És bár az áruház homlokzatát néhány évvel korábban felújították, belsejében még tavaly is olyan retro-termékekhez lehetett hozzájutni, mint a merülőforraló, a diafilm, a biciklicsengő vagy egy otthonka a konfekció-osztályon.
Mire fut ki a dolog?
Néhány hónapja újabb lázas munkák színtere az időközben bezárt áruház, ezúttal azonban az épület belsejéből jön a munkazaj, alkalmasint a hétvégén is.
A városban keringő pletykák szerint a szocialista kereskedelem egykori fellegvára a legújabb kori trendeknek megfelelően születik újjá: kínai üzlet lesz belőle. A helyszínen járva ezt az információt erősítették meg a bejáratnál ácsorgó munkások is, akik azt is közölték, a belső munkák végénél tartanak, már a takarítás megy.

A szombathelyi Áfész Kft. gazdasági vezetője, Házi Károly érdeklődésünkre elmondta, az épület továbbra is cég tulajdonában van, ők finanszírozták a korábbi külső és a mostani belső munkákat is. Hogy pontosan mennyit is költöttek rá, és hogy mi lesz az áruházban, arról üzleti érdekre hivatkozva nem kívánt nyilatkozni, de annyit elárult, hogy az eredményről a hónap második felében mindenki személyesen meggyőződhet: akkor nyitnak ki ismét. A kínai áruházról szóló információkat sem megcáfolni, sem megerősíteni nem kívánta.
Innentől kezdve természetesen csak spekuláció, de nem elképzelhetetlen, hogy a változás mögött az áll, hogy a Skála áruházak névhasználati joga jelenleg a kínai Jin Wen Kft. tulajdonában van. A cég jelenleg 18 áruházat üzemeltet országszerte, köztük a nagy múltú budapesti Corvin Áruházat, amelyet az új tulajdonos 2006. végén nyitott meg újra. Talán csak véletlen, mindenesetre a Gyöngyös Áruház korábban szintén a Skála-csoporthoz tartozott.
Kell-e tenni valamit a kínai térhódítás ellen?
Függetlenül a Gyöngyös Áruház eseteges „kínaisodásától”, Szombathelyen láthatóan ugyanazok a trendek érvényesülnek, mint országszerte: a kínai kereskedők egyre több helyen és egyre nagyobb alapterületű áruházakban árulják termékeiket.
Szabó Gábor, a fejlesztési ügyekért felelős szombathelyi alpolgármestert arról kérdeztük, hogy lehet-e és kell-e valamit cselekedni ez ügyben? „Nagy tisztelője vagyok a kínai kultúrának!” – reagált felvetésünkre az alpolgármester, majd elmondta, hogy ezekbe a piaci folyamatokba az önkormányzat nem tud beavatkozni. Az olcsó áruk irányába való fogyasztói elmozdulás a helyi jövedelmek és a munkaerőpiac helyzetét jelzi, ezt használják ki a kínai kereskedők, amikor behozzák olcsó termékeiket a Fő térre. Másrészt a kínai kereskedők tudják megfizetni azokat a bérleti díjakat, amiket a magyar vállalkozók kérnek a bérlőktől. Egyedüli tanulság az, hogy jól fizető munkahelyeket kell teremteni Szombathelyen, hogy a helyieknek legyen pénzük megvenni a jobb minőségű termékeket – ezen dolgozik a városvezetés.

Egy másik aspektusból Szabó Gábor viszont nagyon is számít kínaiakra. Előkészítés alatt van ugyanis Yantai-jal, a 6,5 milliós lakosú kínai várossal való testvérvárosi szerződés, amely remélhetőleg a nagybefektetők és a csúcstechnológia szombathelyi megtelepedését jelenti majd városunkban. Már most létezik egy lista az ottani cégekről, amelyek érdeklődnek az itteni lehetőségekről, és akik már most májusban jönnének körülnézni – tudtuk meg az alpolgármestertől.
Kína fejtörést okoz
Az elképesztő sebességgel fejlődő ázsiai óriás alapos kihívásra készteti az elkényelmesedett, bürokráciába fulladó EU-t, sőt az egész fejlett Nyugatot.
Kína jelenleg a világ 4. legnagyobb gazdasága, amely az utóbbi 20 évben megnégyszerezte a nemzeti össztermékét. És habár az még így is viszonylag alacsonynak mondható (évi 1100 dollár/fő), a hatalmas számú népesség (1,3 milliárd) miatt Kína nemcsak félelmetes gazdasági potenciált, de egyben hatalmas piacot is jelent. Mindehhez hozzá kell számolni, hogy az ország jelenleg is évi 10 százalék körüli GDP-növekedést produkál.
A közelmúltban egy Kínát megjárt szombathelyi textilmérnök azt az információt osztotta meg velünk, hogy a kínaiak gyakorlatilag bármely minőségben képesek ruhát és cipőt előállítani, így amennyiben a magasabb bérek miatt a drágább, minőségi termékekre lesz kereslet, azt is ki tudják szolgálni. Ez irányban mutatnak már a nagyobb területű, igényesebb kialakítású üzlethelyiségek is. (A Népszabadság beszámolója szerint a Corvin Áruházban már megjelentek a minőségibb kínai termékek.)
Korábban sok szó esett arról, hogy a kínai termékek olcsóságukat annak is köszönhetik, hogy azok sokszor a vámok és közterhek megkerülésével jutnak el a fogyasztókig. Megint mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy a kínai kereskedők hatékonyabbak a magyar versenytársaiknál: jóval kisebb árréssel dolgoznak, alkalmazottak helyett maguk intéznek mindent, miközben a rossz nyelvek szerint az árut gyakran ugyanott szerzik be, mint a magyar kereskedők egy része: a józsefvárosi nagybani kínai piacon.
Korábban:
Megállt az idő: A Gyöngyös Áruház