Mi újság, szombathelyi ifjúság?

Mi is ez a tanulmány?

A 2007 januárjában elkészült kilencvenoldalas dokumentum nem önmagáért való. Az ebben szereplő adatokat, megállapításokat a közeljövőben megtárgyalja a város sport és ifjúsági, illetve oktatási bizottsága, majd márciusban elkezdődik az új városi ifjúsági program elkészítése, amely két évre szóló konkrét lépéseket tartalmazó terv lesz, s amelyhez majd várják a civil szervezetek, oktatási intézmények stb. javaslatait is.

A felmérés során körülbelül 2500 szombathelyi fiatalt kérdezett meg a felmérést végző Filosz. Bt. A középiskolás korosztályt kérdőívekkel, a 18-26 éves fiatal felnőtteket telefonon keresték meg.

Már az is sokat elmond, hogy a megkérdezett korosztály 97%-a nem önállóan él, és számunkra az is meglepő volt, hogy 92,4% még az édesanyjával lakik.

Az iskola világa

Az anyag készítői úgy találták, hogy a szombathelyi diákok tanulmányi eredménye jelentősen különbözik iskolatípusonként. A gimnazistáknak 4,3, a szakközepeseknek 3,6, a szakmunkásképzőkbe járóknak 2,9 az átlaga. Ugyanakkor az is kimutatható, hogy minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál jobban tanul a gyerek, még egy iskolatípuson belül is.

Az nem meglepő, hogy a magántanárhoz járás és a nyelvvizsga jobb tanulmányi eredménnyel jár együtt, az viszont figyelemre méltó, hogy a valaha – akár nyári szünetben - is munkát vállalt diákok sokkal rosszabb eredményt érnek el iskolában, mint akik soha nem dolgoztak.

A középiskolások 70 százaléka jelezte, hogy szeretne továbbtanulni, míg a nem tanuló 18-26 évesek fele tervezi, hogy három éven belül folytatni szeretné tanulmányait.

Hogy a város egyes középiskolában milyen a továbbtanulni szándékozók aránya, azt legjobban a jobboldali ábráról lehet leolvasni. Népszerű a műszaki, kereskedelmi és gazdasági pálya, míg a lista legalján a tanítóképző és az élelmiszeripari szakirány van.

Nyelvtudás

A felmérés készítői valamiért – érthetően, de azért a gyakorlatot nem teljesen fedő módon - úgy vélték, hogy a munkaerőpiac szempontjából a nyelvtudás mérőeszköze a nyelvvizsga, így kizárólag ezt mérték. Ezek szerint a szombathelyi középiskolás korosztály mindössze 15, a 18-26 évesek 54 százalékának van valamilyen papírja a nyelvtudásáról. A német és az angol nagyjából egyformán népszerű, ugyanakkor itt is jelentős a családi háttér, a lakóhely és az iskolaforma szerepe, no és az, hogy jár-e valaki magántanárhoz. A magántanárhoz járó középiskolásoknak kétszer akkora esélye van a nyelvvizsgára, mint a nem járóknak.

Hol találkoznak egymással?

A szombathelyi fiatalok számára a barátokkal való legnépszerűbb találkozóhely – nem meglepő módon – az iskola. Ezt 79% jelölte meg. Népszerű még az otthon és az utca. A népszerűségi lista közepén álló kocsma 34%-ot kapott, nagyjából annyit, mint a parkok és játszóterek. A legkevésbé népszerű találkozóhelynek a templomok, a sportlétesítmények és könyvtárak számítanak.

Figyelemre méltó, hogy nem mutatható ki Szombathelynek olyan frekventált kültéri helye, ami a fiatalok számára kedvelt találkozási színhely lenne. Az egyetlen ilyen típusú terület a Fő tér, amit azonban a középiskolások kevesebb mint 5%-a jelölt meg.

Fáradtak

Mindkét korosztályban a fáradtság a leggyakrabban előforduló egészségügyi panasz, ráadásul a középiskolások körében ez egészen meglepő arányban jelentkezik. A középiskolások egyharmada emellett még levertségről is panaszkodott, ami az idősebb korosztály 16 százalékára jellemző. Magas értéket mutat még az allergia elterjedtsége, a korosztály közel 30 százaléka küzd ezzel a problémával. Gerincproblémákról a középiskolások 15 százaléka, az idősebbek 11 százaléka számolt be.

Alkohol

A fiataloknak mindössze 12-16%-a nyilatkozott úgy, hogy soha nem iszik alkoholt. Az alkoholivás ténye jellemzőbb az idősebb korosztályra, de egyáltalán nem elhanyagolható a számuk a fiatalabbak körében sem. Az alkalmanként ivók aránya a 18 év felettiek körében 44%-ra, míg a középiskolásoknál 52%-ra tehető. Heti rendszerességgel alkoholt fogyasztók a fiatal felnőttek negyede, míg a fiatalabbaknak hatoda. A fiataloknak 3% alatti része nyúl napi szinten a pohár után.

A középiskolás fiúk 28 százaléka fogyaszt heti rendszerességgel alkoholt, míg a lányok 12 százaléka. Érdekes, hogy alkoholfogyasztás tekintetében nem lehet kimutatni különbséget az iskolák típusa szerint.

Kábítószer

Az önbevalláson alapuló kérdőíves adatfelmérés valószínűleg nem a legjobb módja, hogy meghatározzuk az illegális drogfogyasztás mértékét – olvasható az anyagban, és egyet kell értenünk a megállapítással. A felmérés szerint ugyanis a megkérdezettek 88 százaléka mondta azt, hogy még sosem fogyasztott illegális kábítószert, ami erősen megkérdőjelezendő, egyrészt a mindennapi tapasztalatok, másrészt annak fényében, hogy a középiskolások bő tizede gondolja úgy, hogy a baráti köréből lehetősége lenne kábítószerhez jutni, és a fiatal felnőttek 36 %-a véli úgy, hogy szükség esetén szórakozóhelyen is hozzá tudnának jutni kábítószerhez.

A média világa

Az adatok alapján egyértelmű, hogy a televíziózás a legfontosabb kikapcsolódási forma a fiatalok életében. A megkérdezettek 80 százaléka naponta, míg szűk hatoduk heti rendszerességgel televíziózik. A televíziót ritkán nézők (havonta vagy még ritkábban) aránya alacsony, 5 százalék körül mozog.

A helyi média felmérése meglehetősen felemásan sikerült, ugyanis a két korosztály nem ugyanazt a kérdést kapta. Az internetes médiumok közül csak a középiskolások tudtak választani, míg a fiatal felnőttek számára egy szűkített paletta állt rendelkezésre. Mivel vérmes reményekkel amúgy sem indulna az ALON a középiskolás olvasókért vívott küzdelemben, Roger Moore-i hidegvérrel konstatáljuk, hogy – más portálokkal egyetemben - lemaradtunk a listáról.

Az alábbi táblázat nem túl jó minőségű, de a számokat talán ki lehet silabizálni.

Szabadidő, sport

A szombathelyi szabadidős tevékenységében egyértelmű a passzív időtöltési módok túlsúlya. Legalább hetente kilenc tizedük néz meg valamilyen filmet, míg több mint felük hallgat zenét szabadidejében. A sportolást és az olvasást mint napi tevékenységet jóval ritkábban említették a fiatalok. Ez nem túl meglepő, mint ahogy az sem, hogy a gimnazisták aktívabbak, mint a többiek.

A városban egyértelműen a futball a legnépszerűbb sportág. A középiskolás korúak bő harmada (36%), míg a fiatal felnőttek negyede (23%) jelölte meg a focit mint olyan sportot, amit szívesen végez. A népszerűbbek között van még a kosárlabda, az atlétika és a kerékpár.

A fele még nem volt színházban

Abban semmi rendkívüli nincs, hogy a szabadidős tevékenységek legnépszerűbb színterei a szórakozóhelyek, az viszont figyelemre méltó, hogy komolyzenei koncerten a fiatalok kétharmada sohasem, színházban közel fele még sosem volt.

Szombathely pozitívumai és negatívumai

A megkérdezett két korosztály nagyon ellentétesen látja a várost. A fiatalabbak a szórakozási lehetőségeket tartják a legfontosabbnak, míg az idősebbek az utóbbi időben megvalósult fejlesztéseket. Ez utóbbi közül az új Fő tér átadását díjazták leginkább.

A fenti értékrendszerbeli különbségek tükröződnek a negatívumokban is, azzal a kiegészítéssel, hogy a középiskolás korosztály esetében meghökkentően „előkelő” helyen végzett a cigány kisebbség elutasítás.

Egy kiragadott táblázat

Az anyag következő része szociológia szempontból határozza meg a szombathelyi ifjúsági csoportokat, majd az így kialakított tíz csoportot veszi górcső alá. Ebből a hosszú és röviden össze nem foglalható részből mi - teljesen önkényesen és szervetlenül, inkább csak étvágycsinálóként - az alábbi táblázatot emeljük ki. Ez a szombathelyi középiskolákba járó diákok szüleit kategorizálja vagyoni helyzet és végzettség szerint. Az előbbi sorrendet a birtokolt javak alapján, míg az utóbbit a diploma és a 8 általános közti skálán határozták meg.

Ki marad és ki megy?

A felmérés részletesen foglalkozik a Szombathelyhez való kötődés illetve a migráció problematikájával is. Ez már csak azért is fontos, mert a szombathelyi gimnazisták mindössze 7,7 százaléka gondolja úgy, hogy a városban fogja folytatni tanulmányait, a végzősök esetében 4,8 százalék ez az arány. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gimnáziumban végzők 94 százaléka el kívánja hagyni a várost, így a 18-20 éves korukban a város legtehetségesebb gyermekeit veszti el, akikre addig az intézményrendszeren keresztül jelentős forrásokat áldozott. A felsőoktatási intézmények tekintetében Budapest a nyerő, a továbbtanuló fiatalok 41 %-a indul a fővárosba. Érdekességként a többi egyetemi és főiskolai város százalékosan: Győr (16), Pécs (9), Sopronból (9), Veszprém (7), Zalaegerszeg (5).


Az anyaggal kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket és megjegyzéseket aemail-címre várják.

A teljes anyag a www.szombathely.hu portálról tölthető le.