Gazdag Erzsire emlékeztünk - Telt ház a könyvtárban

Még mindig nagyon népszerű

Az országos hírű költőnő halálának 20. évfordulóján az előadóterem hamar megtelt. Szemben a kivetítőn Weöres Sándornak, levél helyett című verse volt olvasható négy sorban. Az ötórás kezdés előtt néhány perccel Dávid Ibolya MDF elnök is helyet foglalt közöttünk.

Megállapítható: régen vagy talán soha sem voltak ennyien e teremben.

Gazdag Erzsi Találkozás című idilli képeket tündököltető költeményével kezdődött az est, amit Bűki Boglárka mondott el. Majd kis bevezető hangzott el. Megemlítődött többek között a költőnő szombathelyi díszpolgársága, nívódíja és József Attila-díja. Hogy a nevét a megyeszékhelyen egy utca és egy óvoda is viseli. De tudható róla, hogy – mint a meghívón is szerepelt – „Szerepet vállalt az irodalmi közéletben is: 1981-ben a Magyar Írók Szövetsége Nyugat-magyarországi Írócsoportja elnökévé választották. 70. születésnapján a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta.”

Az emlékidézéshez a szintén a könyvtárban helyet kapó, a költőnő életét és műveit elénk állító kiállítás is hozzájárult.

Rosszul öltözött, férfias jelenség

Merklin Tímea épp tíz éve írt Gazdag Erzsiről könyvet. A megyei naiplap újságírója a pályakép bőségéből csak egy „kihúzott szál”-at járt körül. A költőnőt többen mint a gyermekkönyvek ihletett szerzőjét könyvelik el - mondta -, ám legalább ennyire fontosak a felnőtt és a női versei is. A személyisége megragadásához feltétlen meghatározóbbak. Ezeket a csak a halála közeledtét érezve kezdte publikálására szánni, mindaddig asztalfiókban hevertek. Mindenkit megdöbbentettek a komolyságukkal-komorságukkal, mikor az Utolsó szó jogán című kötet fedlapja alól olvashatóvá váltak.

Gazdag Erzsi a füvek nyelvét ismerő, természetszerető, rosszul öltözött, férfias jelenség volt, aki „belül gyermek maradt mindig”.

A beteljesületlen szerelem

Sebesi Erzsébet néven született 1912. november 14-én Budapesten. Hamar elárvult törvénytelen gyerekként az őt felnevelő nagymamája családnevét vette fel. Szegeden érettségizett, majd a többször megszakított egyetemi tanulmányait (a diákigazolványaiból tudható) Szegeden, Pécsett és Budapesten végezte. 26 évesen, 1938-ban jelent meg az első verseskötete. Ennek kapcsán ismerte meg „életkapcsolatát”, Weöres Sándort, aki kritikát írt róla a Nyugatban. A „vérbő” költőnő már ekkor a gyermekversek felé fordult, melyekből évtizedekkel később közel egymillió példány fogy majd el.

Weöres Sándorral rokonlelkek voltak, azonban e „bohém személyiségek” nagy magányosságuk ellenére sem találtak egymásra. Mindkettőjük a „maga monológját fűzte tovább”. Gazdag Erzsi ugyan szerelmes volt Weöresbe, ám a férfi részéről a kölcsönösséget hiába várta. A viszonzatlanságon soha sem tette túl magát. Még a legkésőbbi verseiből is az ebből fakadó fájdalom árad.

A direktori székből

Mielőtt még a projektor a falra vetíttette a Meseboltos című filmet, a rendező, Horváth Zoltán szólt pár szót a készítéséről. 2005 szeptemberében jött az ötlet, rá egy hónapra már neki is láttak a forgatásnak. Az azóta eltelt viszonylagos nagy idő ellenére megvallotta, hogy még egy nappal a premier előtt is vágta. (Igaz, közben elkészült a filmben is megszólaló Palkó István életét bemutató munka is.) Túl a MozgóKépMás berkeiben alkotókkal való közös filmezés örömén, elmondta, hogy mennyire hálás a benne megszólalóknak, akiben tíz fantasztikus embert ismert meg. Közülük hárman jelen is voltak a vetítésen.

És a terem elsötétül

Mint várható volt, az előttünk filmmé mozduló képeken a puritánság dominál. Az interjúalanyok között akad többek között újságíró, költőtárs, könyvtári munkatárs, barát, de még mentős is. Csak zanzásítva sorolunk fel néhány itt elhangzó véleményt, tényt, meglátást.

Weöres Sándor mellett, Kodály Zoltán is felfigyelt már az első verseskötetére. Innen néhány darabot megzenésített, ahogy a gyönyörű és bátor szigorúságú Balassi Bálint elfelejtett énekét is. Jóval később néhány jóakarója – látván, hogy egzisztenciális gondokkal küzd – próbált neki elfogadható munkát találni neki. Így lett aztán könyvtáros a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban. Ami kissé meglepte, mikor jobban belegondolt a szegénységben fogant szabadságot váltó munkahelyi kötöttségekbe, amivel egy ilyen munka jár. Majdnem egy évtizedet töltött el itt a feldolgozóban és a gyermekkönyvtárban.

A hetvenes években jelentek meg a nevét igazán híressé tevő, a még az e sorokat író generációjának is a fülében ott csengő rímekkel teli gyermekversei, illetve gyermekkötetei, pl.: Mézcsorgató, Hívogató, Mesebolt stb. Palkó István „férfi karakterű nő”-nek nevezi, széles és bátor fogalmazású költőnek, aki hosszú, kinyúlt pulóverben járt és pénzt alig költött. A mentős, aki sugárkezelésre vitte, elmondja, hogy Gazdag Erzsi nem vett tudomást a sejthető kimenetelű betegségéről, inkább ment az óvodások közé, ahol a felesége dolgozott… És még idézhetnénk bőven a találó mondatokat a költőnőről.

Ahogy a film nyitánya nyári tiszta eget mutat a vele szinte eggyé olvadó verssel és zenével, úgy a záró képek is hasonlóképp könnyedséggel bocsátják útjukra a nézőt.

A teremi rendezvény is verssel zárult: Büki Boglárka tolmácsolásában, az Emberi beszéddel.