Boldogság, pénz, házasság

A a magyar emberek többsége anyagi helyzetének romlását várja a közeljövőben, és egy szerint az elszegényedéstől való félelem az egyik legerősebb. Azt nem mondjuk, hogy aggodalomra semmi ok, viszont némi vigaszt jelent annak a mondásnak az igazolása, hogy a pénz nem boldogít: a magasabb fizetés nem boldogságot, csak feszültséget hoz.

A a magyar emberek többsége anyagi helyzetének romlását várja a közeljövőben, és egy szerint az elszegényedéstől való félelem az egyik legerősebb. Azt nem mondjuk, hogy aggodalomra semmi ok, viszont némi vigaszt jelent annak a mondásnak az igazolása, hogy a pénz nem boldogít: a magasabb fizetés nem boldogságot, csak feszültséget hoz.

„A pénzen nem lehet boldogságot venni” – ez a tanulságot vonta le a tanulmányában egy kutatócsoport. Az agyoncsépelt mondás nyilván nem túl meglepő, az viszont figyelemre méltó, hogy a megállapítást immár nem kisebb nevek támasztják alá tudományosan, mint Daniel Kahneman és Princeton egyetemi társai. Kahneman 2002-ben megosztott Nobel-díjat kapott a pszichológiai alapelvek közgazdaságba való ültetéséért.

Tehát érdemes odafigyelni, miket mondanak, annál is inkább, mert néhány megállapításuk különösen figyelemre méltó lehet Magyarországon, amely egyszerre tartozik a gazdag és szegény országok soraiba.

„Amikor az emberek magasabb fizetésről álmodoznak, abban reménykednek, hogy a több pénz miatt majd több idejük lesz az élet élvezetére, hogy például házimozit néznek és golfoznak. A valóságban arra kellene számítaniuk, a magasabb fizetés azzal jár, hogy több időt fognak munkával és úton tölteni, és kevesebbet idejük lesz az élet kellemes dolgaira” – mondják a kutatók.

Kahneman és kollegái a következő konzekvenciákat vonták le:

A megnövekedett anyagi bevétel viszonylag rövid ideig okoz elégedettséget.
Amikor egy országban hirtelen megnövekednek a lakosság bevételei, az ott lakók nem érzik arányosan jobban magukat.
Az élettel való elégedettség összefügg az egy főre eső jövedelemmel, de évi 12 ezer dollár/fő (2,5 millió forint) felett már ezt nagyon kevéssé lehet kimutatni.
Pszichológiailag kimutatható, hogy minél gazdagabb valaki, annál intenzívebb negatív érzelmeket él át. Ugyanakkor nincs arra bizonyíték, hogy a gazdagok nagyobb boldogságot is átélnének.
Az általános örömérzetet nem annyira egy adott bevételi szinttel, hanem egy viszonyított bevételi szinttel van összefüggésben. Ha gazdagabbak leszünk, mint ismerőseink, egy ideig örülünk a pénznek, de nemsokára új, gazdagabb ismerőseink lesznek, és a viszonyított anyagi helyzetből adódó öröm elpárolog.
Az emberek nagyon gyorsan hozzászoknak mindahhoz, amit pénzen lehet venni.
Az az összeg, amire az emberek azt mondják, hogy kell az életükhöz, folyamatosan emelkedik a fizetésükkel.
Amikor valaki elkezd több pénzt keresni, általában azt is jelenti, hogy több időt tölt annak megkeresésével. Ezek pedig jellegzetesen olyan tevékenységek, amelyek kevesebb örömmel és nagyobb stresszel járnak. Ilyen például az ingázás és az üzleti utazás. Ugyanakkor kevesebb ideje marad azokra a dolgokra, amelyek korábban örömet okoztak a szabadidejében, például a társas kapcsolatok.
Daniel Kahneman elsősorban azt vizsgálta, hogy milyen hatással van a boldogságra, ha valakinek megnő a fizetése.

Pénz és szex
A pénz boldogít, de a gyakori szex még jobban. Így összességében feltétlenül jobban járnak azok, akik többet foglalkoznak az ágybéli, mint a tőzsdei technikákkal. Vajon mennyit ér pénzre átszámolva a heti szeretkezés? A szingli vagy a házas szex értékesebb? 16 ezer embert kérdeztek meg. Itt olvashat az eredményről.

Egy másik, 2007 elején megjelent tengerentúli felmérés kissé más szemszögből vizsgálta a boldogság kérdését. Az ottani Gallup úgy találta, hogy van összefüggés a pénz és a boldogság között, de még inkább a családi állapot és a boldogság között.

Figyelemre – és irigylésre – méltó, hogy a megkérdezett amerikaiaknak elsöprő többsége tartja magát általában boldognak, és habár a Gallup egyértelműen kimutatta, hogy van összefüggés az emberek anyagi helyzeti és a boldogság között – ezt Daniel Kahneman sem tagadta -, de a felmérésből az derült ki, a családi élet képes kompenzálni a pénzt.

Olyannyira, hogy míg a házasságban élők 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy boldog, addig a leggazdagabb egyedül élők közül csak 50 százalék mondta ezt. Persze nem meglepő, hogy az a legszerencsésebb, ha a kettő együtt van: a gazdag házasok 67 százaléka vallotta magát boldognak az USA-ban.

(A WebMd.com publikációi alapján)

Azt nem tudjuk, hogy Magyarországon volt-e ilyen felmérés, az ALON mindenesetre a közelmúltban elindított egy boldogságról szóló szavazást. Az aktuális eredmények itt nézhetők meg. Az már most látszik, hogy az amerikaiaknál boldogtalanabbak vagyunk, de hogy ennek mekkora köze van az agyagiakhoz és máshoz, csak tippelni lehet. Szavazóinknak mindössze 40-50 százaléka gondolja magát boldognak, és 20-30 százalék teszi magát a boldogságskála alsó felébe. Mivel mindez messze nem reprezentatív, és mi sem vagyunk szakemberek, nem tudjuk, mi van e mögött, de az eredmény cseppet sem látszik megnyugtatónak, különösen az amerikai számok böngészése után. Szavazni itt lehet