Februári délelőtt: Költségvetés van, olyan, amilyen

Iskolaügy már délelőtt - Rettegi Attila lemondott

„Hosszú és tartalmas napunk lesz, ezért fegyelmezett munkát kérek” – kezdte a napot Ipkovich György, feltehetően korábbi tapasztalataira alapozva. Majd kérte, hogy úgy alakítsák a napirendet, hogy az egyik iskola ügyét tárgyalják délután 4 óra után. A képviselők beleegyeztek, nem úgy, mint Marton Zsolt (Fidesz) javaslatába, aki szerette volna a közterület használatáról szóló rendeletet felfüggeszteni, mivel az új vezető tevékenysége során vitatható bírságolási gyakorlat született. E kapcsán a Fidesz frakcióvezetője kisebb polémiába keveredett Gyimesi Józseffel (ESZE), amely szurkálódás aztán az egész napon keresztül tartott.

Rettegi Attila (Fidesz) még napirend előtt bejelentette, csütörtök este lemondott az oktatási bizottság elnökségéről. „Semmi értelmét nem látom, hogy ezt a feladatot ellássam” – magyarázta a képviselő, hozzátéve, hogy tudta, nem lesz könnyű ellenzékiként ez a dolog, de bízott benne, hogy szakmai alapokon lehet dolgozni. De a tegnapi bizottsági ülésen bebizonyosodott, hogy ez nem megy, a döntések politikai alapokon születnek. Ipkovich György sajnálattal tudomásul vette a bejelentést. Szavaiból azt lehetett kivenni, hogy az oktatásit később egyesítik egy másik bizottsággal, ami hátterében az is állhat, hogy a városvezető koalíciós képviselők mindegyikének van vezető poziciója, nincs erre „üres ember”, az ellenzék meg már nem vállalná. Hülye helyzet. Amíg rendeződik, addig Varga Tamás (SZDSZ) látja el a feladatot.

Az eset kapcsán Czeglédy Csaba alpolgármester (MSZP) elmondta: Rettegi korábban négyszemközt elismerte, hogy szükség van iskolabezárásokra, tehát nem emiatt mondott le a tegnapi bizottsági ülésen, hanem akkor, amikor a saját iskolájának a kollégiuma került terítékre.

Rettegi továbbra is kitartott a szakmai okok mellett, mondván, Czeglédy tegnap mellényzsebből olyan javaslatot vett elő, amely szakmailag teljességgel elfogadhatatlan. Amúgy magánbeszélgetésekben sem támogatta az iskolák bezárását.

Marton Zsolt szerint „a helyzet minősíti önmagát”, hogy a város úgy tárgyalja a oktatási reform ügyét, hogy nincs bizottsági elnök.

Horváth Zsolt (Fidesz) szerint nem korrekt, hogy négyszemközt elhangzott dolgokat elmondják a nyilvánosság előtt.

Sági József (Fidesz) nehezményezte, hogy a polgármester nem vett részt a szentkirályi fórumon, majd „példátlan eset”-ként említette, hogy Csönge Márta (MSZP) az éjszaka leple alatt Szentkirályon leveleket dobott be az ott lakóknak. Ebből nekiállt részleteket olvasni, amit az erőteljes polgármesteri felszólítás ellenére - „Megtiltom ennek a tárgyalását!” - tovább olvasta, de az általános káoszban nem nagyon lehetett kivenni, mi is ez az egész. Sági József arra lett volna kíváncsi, hogy Ipkovich szerint ez a levélbedobósdi felelős képviselői magatartás-e. Ez nem derült ki.

Az viszont igen, hogy Szombathely térítési díjat fog kérni a városkörnyéki óvodás gyerekek szüleitől, és ezt a környékbeli települések polgármesterei is támogatják. Várhatóan ez lesz a helyzet az általános iskolák esetében is.

Szemezgetés a délelőtti bonbonból

Molnár Miklós (Pro Savaria) azt kérdezte Czeglédy Csabától, hogy az a felfüggesztett szabadságvesztése alatt töltött-e be gazdasági társaságban ügyvezető pozíciót. Ipkovich nem engedélyezte a választ, mondván az összeférhetetlenség kérdését nem itt kell tárgyalni. Aztán a szokásos, személyeskedéssel összekötött verbális csörte után - a polgármester nem akart szót adni, mivel ez szigorúan ügyrendi kérdés, Molnár erre: „tudom, hogy a polgármester elvitetne a rendőrséggel” - Ipkovich azt javasolta, hogy Molnár Miklós forduljon a közigazgatási hivatalhoz. Czeglédy szerint minden nyilvános, akinek problémái vannak, forduljon a cégbírósághoz vagy a rendőrséghez.

Dr. Takátsné Tenki Mária (Fidesz) azt kérdezte, mikor költözik a városszélére a börtön, és mi lesz a sorsa az Ady téri épületeknek. Németh Kálmán alpolgármester (SZDSZ) válaszában elmondta, hogy az építkezés 2007 decemberében fejeződik be, az átkötözés több hónapot vesz igénybe. Az épületek sorsa kérdéses, de dolgoznak az ügyön.

Horváth Csaba (Fidesz) szerint a szentgotthárdi szolidaritási nyilatkozatba be kellene emelni a vépi szalmaerőmű ügyét. A polgármester hosszan válaszolt, viszont az nem derült ki, hogy miért nincs bent. Soós József (MSZP) később rövidre zárta a vitát: szerinte az erőmű nem fog megépülni.

Prugberger Emil (Pro Savaria) az elmúlt időben a városi cégekben történt bűncselekményekről beszélt. Szerinte jobban a körmére kellene nézni ezeknek a társaságoknak.

Sági József (Fidesz) kérdésére Németh Kálmán elmondta, a herényi posta ily módon történő bezárása nem teljesen etikus, de jogszerű. A szentkirályi posta nem szűnik meg, de várhatóan szerződésbe adják.

Csermelyi András (MSZP) Gyurcsány Ferenc tegnapi győri látogatásáról szeretett volna részleteket tudni. Ipkovich elmondta, nem kapott meghívót, de a miniszterelnök tájékoztatta az elhangzottakról, arról is, hogy nem elégedett az elkészült pólusprogramokkal, és nem csak Győrben, olyannyira, hogy kérdéses az egész finanszírozása. Kihasználva a ziccert Ipkovich egy gyors PR-beszédet tartott a jövő fényes lehetőségeiről.

Ágh Péter (Fidesz) a Pázmány Péter körúti, a játszótér mellé felállított gáztartály ügyére tért vissza, amit már a múlt hónapban pedzegetett Csönge Márta (MSZP). „Valóban furcsa” – ismerte el a polgármester, de mivel jogilag rendben van, informális módon kellene rendezni tartálykérdést. Csönge Márta szerint viszont nem volt minden szabályos.

Vigh Gábor (Fidesz) Szabó Gábort alpolgármestertől (MDF) kért részletesebb tájékoztatást az új fürdőről és a városligetről. Ezek szerint folyik a korábbi tervek módosítása, szeretnék ha a szombathelyi fürdő bekerülne a nagy fürdők támogatási körébe. Kétmilliárdra pályáznak, bekomponálják a geotermikus energia használatát is. Az új városligethez átfogó koncepcionális tanulmány készül. A területek jogilag problémásak, mert MÁV tulajdonban vannak, de szeretnék megszerezni a sportingatlanokkal együtt.

Harangozó Bertalan (Fidesz-KDNP) nem biztos benne, hogy Zwack Unicum és a Coca-Cola elég jó referencia a város új marketingesei számára, emellett az eltűnt csatornapénzek aktuális állapotát is firtatta. Ez utóbbi kapcsán Németh Kálmán felelevenítette az ismert történetet, az ügy jogi részletezéséből az derült ki, hogy nem biztos, hogy van megoldása az egyenletnek. Az alvállalkozók meg nem biztos, hogy tapsikoltak a tévé előtt. A helyzetet a polgármester „rendkívül kínos”-nak minősítette. De ennek tényleg nem az önkormányzat az oka.

Molnár Miklós január után most is szeretett volna többet tudni a közterület-felügyelet vezetőjének a jutalmáról. A múltkori kérdésére kapott egy háromoldalas választ, amelyből az derül ki, hogy a vezető kapott jutalmat, és azt a polgármester írta alá. Ipkovich György elmondta, hogy az adott vezető nem választott tisztségviselő, és személyiség jogai vannak, így a fizetése sem nyilvános. Ez mondjuk elég különös egy közpénzből fizetett vezető esetén, amit a sorok közt a polgármester is elismert, habár jóval puhább szavakkal.

„Valaki nem mondott akkor igazat” – reflektált a korábban és most elhangzottakra Marton Zsolt, majd elővette a Hankó Faragó-ügyet, kérve, hogy az országgyűlési képviselő tisztázza magát.

Az ülésen résztvevő Hankó Faragó Miklós elmondta, hogy Marton megkímélhette volna magát a kérdéstől, ha elolvasta volna a parlamenti jegyzőkönyvet, és elismételte az ALON számára is elmondottakat. Ágh Péter szerint viszont jogos a polémia, majd felolvasott egy mondatot, ami semmi újat nem tett a történethez. Hankó Faragó viszont így kénytelen volt századszor is elmagyarázni, hogy elítéli a pedofíliát, és hogy mi is volt az eredeti szándéka.

A vitát Ipkovich György „országgyűlési hatáskörbe” utalta, jelentős derültséget okozva a teremben.

Lazáry Viktor (Fidesz) Szabó Gábort arról kérdezte, hogy egyetért-e városvezetés központosítási törekvéseivel. Mert – indokolt - ezek során Czeglédy Csabához kerül a hatalom, aki ellenséges a Fideszhez, ahhoz a párthoz, akinek Szabó egykori polgármestere volt. Aztán a sajtóban felröppent egymillió kínai érkezése tükrében az iskolabezárások jogosságát firtatta. A polgármester komolyságot kért, majd elmondta, hogy soha nem volt Kínában, de reményteljes a város kapcsolata Yantai-jal.

Molnár Miklós a levéltár alatti rejtélyes parkolóház ügyében is kérdezett, hogy miért nem közparkoló az annak épült létesítmény. Szele Györgyi, a hivatal osztályvezetője válaszából egy roppant zavaros jogi helyzet bontakozott ki. Nagyjából ennyiben maradtak.

15 : 14 - Költségvetési papírforma

A helyzet komolyságára jellemző, hogy a várostyák korgó gyomorral, ebédszünet nélkül vágtak bele a város jövő évi büdzséjének vitájába.

Ipkovich György bevezetőjében sarkalatos pontnak nevezte a jövő évi költségvetést, és úgy fogalmazott, hogy „rendkívül izgalmas évek állnak előttünk”. A gazdálkodást egyfelől az ésszerűség, a takarékosság, másfelől pedig a beruházások kell, hogy jellemezzék. Egyre szűkösebben csordogálnak a központi támogatások, viszont a saját bevételek nőnek, ilyen például az iparűzési adó. A racionalizálás célja, hogy megteremtsék a fejlődés feltételeit

Részben ezt ismételte el Németh Kálmán is, aki arról számolt be, az idén Szombathely 300 millió forinttal kevesebbet központi pénzt kap, mint tavaly. A működési oldalon lehet lefaragni a hiányt, ami komoly áldozatokat követel. A délutánra tervezett intézmény-racionalizáció hatásai még nem szerepelnek a költségvetésben, ellenben 30 ezer forint éves közalkalmazotti étkezési hozzájárulás eltörlése igen, de a későbbiekben ezt visszaállítják. Emellett megnyirbálják a nem kötelező tevékenységek – sport, kultúra, stb. - finanszírozását, és átmenetileg megszüntetik képviselői kereteket. Ez utóbbit azzal a meghökkentő érveléssel, hogy jelezzék, nemcsak a lakosság vállal terheket. (A magyarázat azért sántít, mert a képviselői keret nem a képviselőké, azokat a körzetekben használják fel, haszonélvezői – jobb esetben - a lakosok.)

Németh osztotta Ipkovich optimizmusát a javuló egyensúlyról, a növekedő iparűzési- és gépjárműadókról, de később azt is elmondta, igaz, kisebb hangsúllyal, hogy a városnak az idén közel 2 milliárdos hitelt kell felvennie.

Nem különösen meglepő, hogy a szocialista-szabaddemokrata többségű bizottságok kisebb-nagyobb módosításokkal támogatásra méltónak találták a költségvetést, mint ahogy az sem, hogy az ellenzékiek nem annyira.

Horváth Zsolt szerint pozitívum, hogy a tervezet az EU-projektekhez biztosítja a forrást, de ez minden. A pénzügyi mutatók romlanak, az eladósodás nő, az pedig komoly ellenmondás, hogy amíg bezárnak intézményeket, elvonnak pénzeket civil szervezetektől, kultúrától, sporttól, addig jelen van a pazarlás két darab full extrás Audival, luxusirodával, duplájára növelt polgármesteri tanácsadói kiadásokkal, megemelt polgármesteri kerettel. Szerinte az is visszás, hogy amíg a város a saját intézményeitől elvonja a pénzt, addig a megyével közös fenntartásúakra plusz 75 milliót adnak. Emellett szerinte a bevételek túltervezettek.

Javaslatában visszakérte a közalkalmazottaknak a 30 ezer forintot. A „luxuskiadásoksra” szánt pénzek átcsoportosítását kérte csapadékvíz elvezetésre, út- és hídfelújításra. Ha ez teljesül, ő megszavazza – mondta. Talán nem lőjük le e poént, ha eláruljuk, hogy nem teljesült, ő meg nem szavazta meg. Ipkovich György viszont elismerően jegyezte meg: „Ez konstruktív volt”.

Marton Zsolt szerint az elkövetkezendő évekre használt polgármesteri „érdekes” jelző meglehetősen eufemisztikus. Ő is felhívta a figyelmet néhány költségvetései sorra, amely „kiszórja az ablakon a megspórolt pénzt”, a fent említetteken kívül ilyen a 200 millió forint is „egy fiktív televízió kameravásárlásaira”. Szerinte ezen a döntések miatt nem sikerül a szombathelyi közvéleményt a racionalizáció mellé állítani.

Molnár Miklós először a független könyvvizsgáló véleményét közölte, mely szerint a szombathelyi költségvetés minden vonatkozásában kedvezőtlen tendenciákat jelez, majd a városvezetés magára költött pénzeit Orwellel jellemezte, mely szerint mindenki egyenlő, de vannak még egyenlőbbek.

Vigh Gábor szerint a költségvetés azt tükrözi, hogy a kormány négy évig nem tett semmit, ezt tetőzte, hogy Szombathely erről nem vett tudomás: ezért kénytelen most mészáros módjára nekiállni a feladatnak.

Sági József arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek a költségvetésnek a legnagyobb vesztese az oktatás és a kultúra, az a két terület, amelyre a város építeni kívánja a jövőjét.

Nagyjából ugyanezeket a köröket futották be a többi ellenéki képviselők is, kiegészítve a saját területük és körzetük gondjaival, melyekre az anyagi fedezetet a fentebb említett kiadások átcsoportosítását jelölték meg.

Soós József, Szakály Gábor (Fidesz), Szakács Dávid (Fidesz), Ágh Péter (Fidesz), Rettegi Attila és Molnár Miklós egyaránt felhívta a figyelmet a képviselői keret megszüntetésének illogikus indoklására, és ezt el is mondták a plénum előtt, ki szelídebben, ki durvábban. Németh Kálmán Ágh Péter stílusán akadt ki leginkább, de a vita végén beszólt a többi ellenzékinek is: „Önök közül sokan nem tudnak viselkedni!”

Az ellenzéki módosító indítványokat aztán persze papírforma szerint leszavazta a közgyűlés jellemzően 14 igen, sok nem és néhány tartózkodó szavazattal.

A végszavazásnál simán jött a 15:14-es papírforma, amit már az októberi alakuló ülésen borítékoltunk. Így van 2007-es költségvetése Szombathelynek. Olyan, amilyen.

Ugyanennyit kapott a megyével történő együttműködési megállapodás is, mivel a helyi ellenzék, mondván az nem szolgálja a város érdekeit, nem támogatta. Ez annyiban pikánsnak tekinthető, hogy a megyében súlyos többségben van a jobboldal.

Folytatás: Februári közgyűlés: Esti drámák és szócsaták, megszűnt iskolák

(A kép a városi tévé online adásából van)