Tisztelt Szerkesztőség! Sajnos az iskolabezárásokban gyermekemen keresztül sajnos érintett vagyok, s mint ilyen én is végignéztem
a közgyűlés közvetítését.
Mélyen egyetértek azzal, hogy a képviselők - tisztelet az Önök által is említett kivételnek - nem tudtak józanul gondolkozni, kommunikálni.
Gyalázat, hogy egy megyei jogú városban ilyen emberek a képviselők. Számomra a demokráciába vetett hitem alapjait rengette meg az a vitának, "egyeztetésnek" nevezett elmúlt 3 hónap, mely során minden fél ránk hivatkozva, a mi érdekeinkre apellálva elfogadhatatlan és minősíthetetlen félrevezetést követően egy ilyen gyalázatos, rövidlátó - mint az alpolgármester megjegyezte "politikai" - döntést(?) hozott.
Egy pusztán szakmai, gazdasági kérdésben hogy lehet egyáltalán politikáról beszélni? Szégyellem magam azon magukat képviselőknek nevezők (kiemelten Csönge Márta szentkirályi lakos) helyett is - mert ők nem szégyellik sajnos magukat - kik mindennemű lelkiismeret furdalás nélkül szavaztak meg olyan előterjesztést, mely emberek százainak életét, egy közösség életét lehetetleníti el. Szégyellem magam, mert részt vettem azon választásokon, mely lehetőséget teremtett ezen megélhetési politikusoknak, hogy ingyenéljenek.
Gyalázat ami történt!
És ezek az emberek reggel bele tudnak nézni a tükörbe, anélkül, hogy szembe ne..... magukat? Attól tartok igen.
Kiss Gábor
Vonatkozó cikk:
Februári közgyűlés: Esti drámák és szócsaták, megszűnt iskolák