De mi az a hőszivattyú? - Néhány éven belül nálunk is tarolhat

Hőszivattyú. Ön tudja mi az? Eddig mi sem nagyon, míg nem beszéltünk a világ egyik vezető energetikusával, aki egy road-show keretében érkezett Szombathelyre. Az eredetileg tervezett öt perc helyett egy órát beszélgettünk a Honvéd téren álló kamionban, és újabb kreditpontokat gyűjtöttünk be . Svédországból tavaly 365 ezret adtak el a cuccból, Bécs mellett 11 ezret. Nálunk százat.

Hőszivattyú. Ön tudja mi az? Eddig mi sem nagyon, míg nem beszéltünk a világ egyik vezető energetikusával, aki egy road-show keretében érkezett Szombathelyre. Az eredetileg tervezett öt perc helyett egy órát beszélgettünk a Honvéd téren álló kamionban, és újabb kreditpontokat gyűjtöttünk be . Svédországból tavaly 365 ezret adtak el a cuccból, Bécs mellett 11 ezret. Nálunk százat.

Határozott mozdulattal lépek fel a Honvéd téren álló kamionra, azzal a nem titkolt céllal, hogy a lehető leghatékonyabban begyűjtsem mindazt az információt, ami elérhető erről az alternatív fűtési módszerről.

A dolog már csak azért is izgató, mert minél többet foglalkozik ma valaki a kérdéssel, annál jobban meg van győződve arról, hogy Magyarország jövőjét nagyjából az energia és a népesedéspolitika fogja eldönteni, kormánykommunikációból és kerítésbontásból ugyanis nehéz megélni. Legalább ugyanolyan nehéz, mint megérteni, hogy hogyan is működik egy hőszivattyú.

Mindenesetre próbálok okos képet vágni, amíg Dr. Léderer András, a Geosolar ügyvezető igazgatója, mellesleg egyetemi docens két hűtőszekrény nagyságú, titokzatos fémdobozra mutat, és azt mondja, hogy ezek fogják letarolni a piacot. Az okos ábrázat mégsem jöhet annyira össze, mert a nyugat-európai trendekhez fordul illusztrációként. Ezek szerint az Ikea áruházak fűtését 2011-ig váltják le alternatív energiára, a Nestlé-ét 2010-ig. Ugyanebben egy rendelet alapján Svédország már egy csepp gázt sem fog importálni, így érthető, hogy ebben az országban tavaly 365 ezer gázkazánt cseréltek le hőszivattyúra. Németországban 250 ezret, Bécs környékén 11 ezret adtak el. Nálunk százat, közben Norvégiában és Angliában is egymás után hozzák a rendeleteket a lakások alternatív energiákra való átállásáról.

„No de hogyan működnek ezek?” – nézegetem kissé szkeptikuson a fémdobozokat. „A beltérinek és a kültérinek is a lelke egy hőcserélő. Ez lehűti a fémcsöveket mínusz 70 fokra. Ez tud energiát elvenni a környezetéből, és ezt az energiát egy kompresszor segítségével meleggé alakítják” – hangzik el, én meg imitálom, hogy értem, és önbizalmam erősítendő arra gondolok, hogy fizikából annyira nem voltam hülye. De ez nem sokat segít, így mielőtt elmegyek, még többször elmagyaráztatom a türelmes mérnökemberrel az egészet, de az elv csak néhány óra ülepedés és a prospektusok átolvasása után lesz – már amennyire – világos.

A lényeg az, hogy ezek szerkentyűk árammal mennek, és áram segítségével a környezetből – a levegőből és vízből – elszívják a hőt, ami még mínusz húsznál is van, és az így begyűjtött hőmennyiséget az épületre koncentrálják. Ha egy egységnek vesszük a felhasznált áram energiamennyiségét, akkor emellé hármat „kilopnak” a környezetből, és mind a négyet fűtésre – vagy ha kell – hűtésre használják. Az egész csak első hallásra abszurd, a nyomással és a vákuummal, de többszöri elolvasás után összeáll a történet: ha beteszünk a hűtőbe egy tál langyos levest, a hátsó vasrudak felforrósodnak. Aki szeretne többet tudni a technikai és egyéb háttérről, az kattintson ide.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a hőszivattyúk már mai árakon számolva is 25-30-40 százalékkal működnek olcsóbban, mint a gázkazánok. Minél nagyobb az épület, annál gazdaságosabb a hőszivattyú működtetése. Egy szerkentyű ára jelenleg 10-15 ezer euró körül van.

„Drágák” – mondom, mire Léderer András lemutat a 11-es huszár úton haladó autókra: „Ezek mennyibe kerülnek? Ez például 7 millió körül van, az meg 9 millió, a tulaj négy év alatt 4-5 millió forintot bukik rajtuk. Egy hőszivattyú hárommillió, ötven év garancia van rá, és néhány év alatt megtermeli az árát, hűt, fűt, szellőztet. Az emberi gondolkodásnak van defektje.”

Aztán elmondja, hogy az EU-energialiberalizációja miatt előbb-utóbb nálunk is annyi lesz a gáz ára, mint Németországban, ahol most 210 forint. Németország amúgy egy külön vezetékkel megoldja a problémáját, közben Kína meg felsrófolja az árakat, mi meg itt állunk majd, ráadásul termékünk sincs, amivel fizetni tudnánk. „Magyarország megint a csodákban hisz. Most sem lesz” – mondja Léderer, majd hozzáteszi azt a véleményét – amelyet mostanában annyi komoly, mértékadó helyen hallottam, hogy lassan de biztosan magam is osztani kezdek, még akkor is, ha olykor hülyén néznek rám ismerőseim - hogy tudniillik Magyarország energiagondjait csak újabb atomerőművek oldhatják meg hosszú távon és biztonságosan. Az atomerőműben termelt áramból aztán lehetne működtetni ezeket a hőszivattyúkat.

Egész kerek történet lenne, de illúzióim nincsenek: soha nem volt erős oldalunk a racionalitás.

Hazaérve kicsit még kutakodok a neten, így akadok bele a Népszabadság cikkébe, amely arról számol be, hogy Léderer Andrást a világ száz legjobb energetikusa közé választották.

Korábban: Szalmából energia – Szalmaláng vagy a jövő?