Pálinkaház-avató az esőben

Ki mit iszik?

Szombat délután két órára szól meghívó a Thököly utcába, ahol a helyszínen egy Deák Bill Gyula-szám és fél tucat ember fogad. Kiderül, maga az avatóünnepség csak háromkor lesz, addig elvileg műsor lenne, a Boglyával és az Ungarescával, de mivel szakad az eső, ez a rész off.

A néhány négyzetméteres üzletbe közben egyre többen érkeznek. Hogy ne henyéléssel teljen a drága idő három óráig, gyorsan lehajtok egy kupica szilvát, majd megkérdezem a jelenlevő sajtómunkásokat, hogy ki hogyan áll a pálinkafogyasztással.

Az MTI tudósítója azt mondja, ő nem nagyon iszik alkoholt, égetett szeszt pedig egyáltalán nem, egyrészt mert nem szereti, másrészt mert gyakorlatilag állandó készültségben van, soha nem lehet tudni, mikor kell beülnie az autójába. A népszabadságos kollega ellenben kultiválja a pálinkaitalt, már csak azért is, mert igazi nemzeti jellegzetességről van szó.

A szebbik nemet a városháza sajtóreferense képviseli, aki elmondja: sátoros ünnepeken ő is iszik pálinkát, a mennyiség helyett a minőséget díjazza. A mézespálinka a kedvence, de egyszer hozatott a kőszegi főzőből szederpálinkát, az finom volt. A pálinkához való kapcsolatának emlékezetes pillanata volt, amikor egyszer otthon főzött zöld diópálinkát, ami nem lett rossz, de mégsem aratott vele osztatlan sikert, mert bivalyerős lett.

Hócipős pálinka

A kelleténél szintén korábban érkezik az avatóra Kovács Ferenc megyei elnök, aki azt mondja, nemcsak szereti a jó gyümölcspálinkát, de ő maga is készít, roppant büszke a körtepálinkájára. Amúgy a pálinkához fűződő viszonya politikai tevékenységében is tetten érhető. Nevéhez kapcsolódik egy néhány évvel korábbi törvénymódosítás, amely nyomán zöld utat kaphattak, azaz pálinkaként lehet forgalmazni a hagyományos magyar eljárással készülő - például az ágyas – pálinkákat. Amikor szavazásra került a sor, akkor két üveg ilyen italt tett Szili Katalin házelnök elé, ami fénykép aztán a Hócipőt is megjárta.

Jabil vs.pálinka

Időközben megérkezik Németh Kálmán alpolgármester is, akit viszont az újságírók nem a pálinkáról, hanem a bezáró szombathelyi Jabil-gyárról és az elbocsátott ezer főről kérdeznek (hivatalos értesítést a város nem kapott, most tájékozódnak stb.). Jól van – gondolom -, majd megkérdezem a nyitás utáni fogadáson, de mivel ezen nem vesz részt az alpolgármester, nyitva marad a kérdés. (Egy félmondatból az derül ki egyébként, Németh Kálmán nem iszik pálinkát, de ez nem hivatalos információ).

A Zsindelyes Pálinkaházról

Juhász Miklóst, a Zsindelyes Pálinfőzde marketing-igazgatóját arról faggatom, hogy miért március végén nyitjuk meg a helyet, ami december 11-én már megnyílt. Azt mondja, hogy először az ünnepi forgalmat nem akarták megzavarni, aztán meg a jó időre, a kikeleti hangulatra vártak, de igazából nem jött össze. Azt is megtudjuk, hogy a pálinka igazi hungarikum, amit csak magyar termékre írhatnak rá, olyannyira, hogy a gyümölcs alapanyag sem származhat külföldről. A Zsindelyes Pálinkaház több mint harmincféle – csak saját gyártású - pálinkát forgalmaz, köztük olyan különlegességeket, mint berkenye- som- vagy kökénypálinka. A szombathelyi üzletük a Dunántúlon az első, ezen kívül az országban még Debrecenben, Nyíregyházán és Budapesten van ilyen.

A pálinkafogyasztás – tudom meg – ismét előtérbe kerül Magyarországon, a külföldiek egyelőre nem nagyon kaptak rá, kivétel talán a német turisták, akik leginkább a barackot favorizálják. Juhász Miklós szerint először a hazai piacot és fogyasztási szokásokat kell helyretenni, majd azt elérni, hogy a vendéglátóhelyeken pálinkával kínálják a külföldieket. Ez még gyerekcipőben jár. Személyes kedvence amúgy a tölgyfahordóban érlelt vegyespálinka.

A megnyitó

A szakadó esőben rövidre szabott az ünnepélyes megnyitó, amit nem bánunk annyira. Piros László, a pálinka lovagrend nagymestere beszédében többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy több ezer éves termékről van szó, mivel a magyarok a kazár birodalomban a szabadságukat a pálinka ősének, az égetett bornak a segítségével váltották ki. A szalagot Kovács Ferenc és Németh Kálmán vágja át.

Néptánc a folyosón

A nyitóünnepség a városházán egy állófogadással folytatódik, de előtte még egy szűk közönség előtt fellépnek azok, akik az eső miatt a helyszínen nem tudtak (Boglya, Ungaresca stb.) szerepelni. Nem biztos, hogy ehhez a programponthoz feltétlenül ragaszkodni kellett volna, no nem a minőség, hanem mert igencsak környezet-idegennek hat a hidegtálak és a lift közé szorult néptánc.

A pálinka egészséges

Piros László, a pálinka lovagrend nagymestere éppen a pörköltből akar venni, amikor egy kollegával elragadjuk egy gyors interjúra. Kérdésemre azt mondja, a népi bölcsesség szerint minden étkezés előtt két centit kell inni. A pálinkának két hatása van az egészségre: segíti karbantartani az emberi test „vegyi üzemét” a gyomortól a belekig, másrészt jótékony hatással van az erekre, stabilizálva az ingadozó vérnyomást, ami jelentős egészségi kockázati tényező.

Mennyibe kerül a jó pálinka?

A Zsindelyes Pálinkaház árlistájáról kigyűjtöttünk néhány jellemző árat:

Kisüsti meggypálinka 0,3 l – 2938
Kisüsti cseresznye 0,5 l – 2948
Vadóc Bió kökény 0,2 l – 2964
Szabolcs mézes körte 0,5 l – 3599
Zsindelyes szilva 0,35 l – 3091
Zsindelyes birspálinka 0,04 l - 393

A pálinka a tiszta gyümölcspárlatokat jelenti, ebben az értelemben a mézespálinka nem is pálinka. Most van előkészítés alatt egy módosító javaslat, amely megengedné a természetes ízesítőanyagokat.

Piros László nem bánja, hogy mondjuk Ausztriában, Szlovákiában, Romániában is készítenek pálinkát, de kívánatos lenne, ha a magyar pálinka lovagrend ellenőrizné, hogy úgy és abból készítik, amiből kell.

Magyarországon a különböző tájegységeknek megvan a jellegzetes pálinkájuk. Jelenleg öt földrajzi eredetű védett pálinka van: a szatmári szilva, a szabolcsi alma, a békési szilva, a gönci és a kecskeméti barack. Most van kihirdetés előtt az újfehértói meggypálinka és alakul egy hetedik tájegységi, a göcseji bucskás körtepálinka védelme is.