Megelőzhető-e a hát- és derékfájás? (2) - Felnőttkori lehetőségek

Ismétlés

Az első részben ismertettük, hogy a hát- és derékfájás leggyakrabban egy olyan degeneratív folyamatnak az „eredménye”, amely a gerinc-kisizületek tokjának, szalagjainak túlnyújtásával az izmok feszüléséhez, görcséhez, a csigolya átépüléséhez, a porckorong ellapulásához illetve sérvéhez vezet. Hangsúlyoztuk, hogy ebben a folyamatban meghatározó jelentőségű a mozgásszegény életmód és a megelőzésben fontos szerepet játszik a rendszeres gerinctorna, a helytelen testhelyzetben végzett emelés elkerülése.

Van más is?

Mivel az egy nap alatt rendelkezésre álló időnk véges - és valljuk meg őszintén, a rendszeres gerinctorna az amúgy is fáradt szervezetünk számára nem mindig teljesíthető -, érdeklődéssel fordulunk más lehetőségek iránt.

Vigyázat, sarlatánok!

Mágneses gerincövek, karkötők, mindenre jó löttyök, fixen rögzített lábú térdeplő székek, ágy alatt vízfolyások ingás mérése, fémtárgyak száműzése az ágyakból… Nos, ezek (az intenzív reklám ellenére) csak a forgalmazók számára hoznak hasznot, a szerencsétlen betegek számára csak kidobott pénzt jelentenek. Csak olyan eszközök jöhetnek szóba, amelyek érdemben befolyásolják a fenti degeneratív folyamatot: azaz csökkentik a gerinc tartós statikus terhelését, gátolják az inak, izmok túlnyúlását, a porckorongok egy irányú túlterhelését.

Székek

Mivel a civilizáció egyik hátránya az, hogy székbe parancsol, és így a gerincet egy adott pozícióban akár órákra kényszertartásba nyomorítja, minden megoldás hasznos, amely hozzájárul ahhoz, hogy a csigolyáink egymáshoz képest mozogjanak.

Természetesen a legegyszerűbb gyakorta fölállni és alaposan átmozgatni a gerincünket. De hát…

Így részesítsük azokat a székeket előnyben, amelyek szerkezete lehetővé teszi, hogy a gerincünk a tartós ülés alatt mozogjon. Jók a görgős székek, jók a mozgatható ülőlappal, hátlappal rendelkező székek, legkiválóbbak a hintatalpas térdeplő székek. Mindegyik elve azonos: „mozogva ülni”.

Ne mint a jó gyerek az iskolában!

Ne görnyedjünk tehát órákra azonos helyzetbe! Használjuk ki a székünk adta mozgási lehetőségeket! A már említett hintatalpas térdeplő szék nyújtja a legtöbbet.

Ez, miközben feldőlésbiztos, lehetővé teszi, hogy a tartósan íróasztalnál, számítógép-monitornál ülő nyugodtan hátradőljön, nyújtózzon egyet. Ebben a székben az ülőhelyzet ellenére a gerincpozíciók száma végtelen, így az inak, izmok tartós túlfeszülése, a porckorong egyirányú terhelése minden különösebb odafigyelés nélkül is elkerülhető.

Ágyak, ágyrácsok, ágybetétek

A matrac és az ágyrács kiválasztásakor a gerinc alátámasztása a kulcskérdés. A cél az, hogy bármilyen helyzetet is vegyünk föl alvás közben, lehetőség szerint a gerinc minden csigolyája, porkorongja egyenletesen legyen megtámasztva, egyetlen szalag, ín, izom se feszüljön, húzódjon meg.

A probléma szinte megoldhatatlan, hiszen testünk a matracunkat nem egyenletesen terheli: a vállöv és a medence súlya sokkal nagyobb, mint a fejé vagy a végtagoké. További nehézséget jelent, hogy a felnőtt gerince úgynevezett fiziológiás görbületekkel rendelkezik, így hanyattfekvő helyzetben például a hátrafelé görbülő háti gerinc közelebb van a matrachoz, mint például az ágyéki gerinc, mely kissé fölfelé hajlik. Megint más a helyzet, ha oldalra fekszünk: így a gerincünk ideális helyzetben egyenes vonalú, amely csak úgy érhető el, ha a vállövben és a medencetájon más az alátámasztás, mint az ágyéki és a nyaki gerinc alatt.

A problémák megoldására dolgozták ki az eltérő keménységű zónákból fölépülő matracokat illetve ágyrácsokat. Mivel (szerencsére) mindnyájan eltérő alkatúak vagyunk, a reklámok ellenére nincs univerzális, mindenki számára egyformán megfelelő matrac és ágyrács. A jó matrac kiválasztásakor ugyanis figyelemmel kell lenni a testalkatbéli különbségekre, így a nyurga atlétának más ágybetét az ideális, mint egy köpcös, túlsúlyos embernek. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy vannak, akik inkább hason, mások inkább háton vagy oldalt fekve szeretnek aludni, vagy fontos az is, hogy a matrac jó páraelvezető tulajdonságú legyen, belátható, hogy az ágybetétünk kiválasztásakor érdemes szakemberrel konzultálnunk.

Mert nagyon valószínű, hogy hosszú távon a gerincünk fogja meghálálni az ideális matrac és ágyrács kiválasztásával eltöltött időt és gondoskodást.

A jó matrac megoldás egy életre?

A pénztárcánk véges, így örömmel halljuk, hogyha a kereskedőnk a vásárláskor avval biztat, hogy egy életre megtaláltuk a megoldást. Sajnos, ez tévedés. Mérések szerint – még ha nagyon jól választottunk is – mind az ágyrács mind az ágybetét 10-15 év alatt elfárad. Ezért bármennyire is kényelmesnek gondoljuk az ágyunkat, tizenöt évenként ki kellene cserélnünk a matracunkat.

Megelőzhető-e a hát- és derékfájás? (1) - Korán kell kezdeni!