A közhiedelem szerint Magyarországon nehéz jó álláshoz jutni. Nem mindenkinek.Az idei Műegyetemi Állásbörzén is megjelentek nagy cégek, hogy magukhoz édesgessék a számukra megfelelő munkaerőt. Aki leginkább nyelveket beszélő fiatal mérnökember. Munkatársunk sok standnál érdeklődött és jegyzetelt.
A 2007. évi tavaszi Műegyetemi Állásbörzét április 25-26-án a hagyományoknak megfelelően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Központi épületében rendezték. Ez az integrált felsőoktatási állásbörze Európa harmadik és a közép-európai régió legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye, és a műszaki, informatikai, gazdasági, pénzügyi és természettudományi diplomát szerző végzős hallgatók, illetve a néhány éve végzett szakemberek és az őket alkalmazni kívánó cégek számára kíván találkozási és kapcsolat-felvételi lehetőséget teremteni.
Ezt a feladatát a jelek szerint jól el is látja az állásbörze, szép számmal vannak kiállítók és álláskeresők is. A legnagyobb kereslet a fiatal, de már tapasztalt, és legalább egy világnyelvet perfekten beszélő mérnökre van.
A Profipower állandó vagy időszaki munkaközvetítéssel, karriertanácsadással foglalkozik. Jelöltjeiknél elvárás a minimum erős középfokú szintű angol vagy német nyelvtudás, és szerencsés, ha a jelentkező a Közgázra, a Műegyetemre vagy a Külkerre járt. A vidékiek közül a győri, a miskolci és a pécsi egyetemeket említették, mint azokat, ahonnét szívesen veszik a jelentkezéseket. Van esélyük a pályakezdőknek is, ha valaki még nem szerzett munkahelyi tapasztalatot a diploma után, ezt kompenzálhatja egy erős nyelvtudással. A legtöbb álláskereső nyelvtudásával azonban nincsenek megelégedve, a standnál álló fiatalember szerint a jelentkezőknek maximum 30-40 százaléka beszél folyékonyan legalább egy nyelvet, inkább az a jellemző, hogy csak „elgagyognak” angolul. Ez azonban egy jó álláshoz édeskevés.
A National Instruments-nél jelentkezési lapokat találok. Érdeklődésemre egy kedves hölgy felvilágosít, itt arról van, szó, hogy aki kitölti a kérdőívet, bekerül az adatbázisukba, akkor is, ha nincs éppen neki megfelelő állásajánlat. Később viszont lehet, és ha egyezés van, megkeresik a regisztráltakat. Mivel amerikai cégről van szó, az angol nyelvtudás az alapvető elvárások közé tartozik minden területen, de az ügyfélszolgálati munkatársaknál egy második idegen nyelv ismerete is feltétel. Ha ez a második nyelv itthon ritkaságnak számít (a hölgy példaként a dánt és a hollandot említi), akkor az kifejezett előnyt jelent. Pályakezdőket is szívesen látnak, akár a debreceni ezer főt foglalkoztató gyárban, akár a budaörsi ügyfélszolgálati telephelyen.
A British Tobacco standjánál egy mosolygós sráctól érdeklődök, kiknek a jelentkezését várják. Nem is lep meg, hogy elsőként az erős angol nyelvtudást említi, mint követelményt. Most elsősorban management trainee-ket keresnek, de megtudom, hogy az általános dolog a cégnél, hogy menedzser-gondolkodású embereket keresnek minden területre, és a kiválasztás, interjúzás angol nyelven történik. A diploma megléte elvárás, de nem számít, melyik felsőoktatási intézményben tanult a hallgató. Speciális kiválasztási módszerük van, ahol sokkal inkább a képességekre kíváncsiak, és nem a papírokra.
Az IT Servicesinformatikai szakembereket keres. Várják a most végzős hallgatók jelentkezését, és azokét is, akiknek még egy évük van hátra az egyetemen. Nekik szerveznek egy speciális kooperatív képzési programot, amely szeptemberben indul, és 10 hónapig tart. Az ebben részt vevő hallgatók heti 2-3 napot töltenek a munkahelyen és ösztöndíjat is kapnak (nem túl sokat, a gyakornoki fizetés szintjén). Aki ebbe a programba bekerül, és a cég is elégedett vele, diploma után is számíthat egy jó állásra, versenyképes kezdő fizetéssel. Mit jelent ez számszerűen, kérdezem a kiállító hölgytől. Hát azt, hogy versenyképes, feleli sejtelmesen.
Az állásbörzén a Paksi Atomerőmű is képviselteti magát, igaz, most épp nincs üres helyük. A Zrt.-nek jelenleg 2600 alkalmazottja van, és egyiküktől megtudom, hogy általában mérnöki állásokat szoktak kínálni. Ezekre nyílt pályázatokat írnak ki, amelyek honlapjukon is megtalálhatók. Több fordulós kiválasztással, személyes interjúkkal dolgoznak, minimum egy nyelv (angol vagy német) középfokú ismeretét és számítástechnikai ismereteket is elvárnak. Foglalkoztatnak pályakezdőket is, de az atomerőmű jellegzetessége, hogy önálló munkavégzésre csak hosszú évekig tartó betanulási folyamat után nyílik lehetőség..
A MÁV aktuális állásajánlataiban pályakezdők jelentkezésére számít, jelenleg műszaki végzettségűeket keresnek. A nyelvtudás nem fontos minden területen, de ártani nem árt. Vannak olyan munkakörök, ahol előírás, de a többinél is előnyt jelent az angol vagy a német, illetve a határállomásokon a szomszédos ország nyelvének ismerete. Szóróanyagaikon szerepel, hogy Szombathelyre most épp beruházási szakelőadó, gépészeti reszortos és mérnök diagnosztikus pozíciókba keresnek gyakornokokat.
Szintén gyakornokokat keres a Magyar Televízió, többféle pozícióba is, tehát kommunikáció szakosok hajrá, szabad a pálya. A Fővárosi Vízművek pultjánál ritkaságra akadok, műszaki ügyintézőt keresnek, amihez a középfokú végzettség is elegendő. Hasonló ajánlatot még a Citibanknál találtam, a nem éppen közkedvelt telefonos adóbehajtói pozícióra (innét már csak egy lépés, hogy BKV-ellenőrnek menjen valaki…).
A TATA IT területre keres jelentkezőket, pályakezdőket is, de azoknak jobban örülnek, akiknek már van egy-két éves munkatapasztalatuk. A feltétel a diploma és a nagyon jó angol nyelvtudás, de a diploma kibocsátójára nézve nincsenek elvárásaik. Mint mondják, nagyon magas színvonalú kiválasztási módszerük van, ahol a pályázók magukkal hozott tudása és hozzáállása a döntő. A beszélgetések angol nyelven történnek. Bizonyos munkaköröknél van lehetőség külföldi munkavégzésre is. A TATA ma 360 főt foglalkoztat Magyarországon, és további 45-50 főt keresnek.
A Valeónál mérnököket keresnek, szintén egy-két éves tapasztalattal. Minthogy ez egy autóipari cég, nem hátrány, ha valaki korábban is ezen a területen dolgozott. Pályakezdőket legfeljebb tesztmérnöki pozícióba vesznek fel, mert a többi területen elvárás, hogy a jelentkező legyen tisztában a technológiával és a minőségbiztosítással is. Angol vagy német nyelvtudás szintén alapkövetelmény.
Gyere Gyuri Győrbe a gyárba, mondhatnám, ha minden olvasónk György nevű, álláskereső mérnök volna. Mert az Audi főleg mérnököket vesz fel most, nem is keveset. Az erős német nyelvtudás elvárás, a munkahelyi tapasztalat nem, de persze itt is jó, ha van. Arra, hogy valaki bekerüljön az Audihoz, két lehetőség van. Az egyik a még egyetemi időszakban végzett szakmai gyakorlat (négy lezárt szemeszter és szakosodás után, minimum 6 hét) vagy a céggel kapcsolatban írt szakdolgozat (minimum három hónapos munkavégzést jelent) kapcsán. A másik lehetőség, hogy kintről pályázik valaki, meghirdetett állásra. Ilyenkor az életrajza, pályázati anyaga bekerül a vállalati adatbázisba, és ha megfelelőnek tűnik, behívják interjúra, ami németül zajlik. Ha valaki ezt az akadály is sikerrel vette, jöhet a harmadik kör, kiscsoportban, szituációs játékokkal, itt választják ki, kit vesznek fel. A cég egyik személyügyise elmondja, ha valaki gépészmérnökként, erős német tudással most jelentkezik, nagyon jó esélyei vannak. 104 betöltetlen álláshely van, köztük sok olyan, amire nagyon nehezen találnak új kollégát. Szükségük lenne 30 fő szerszámtervező, készüléktervező mérnökre, 3D-s tervezőprogramok ismeretével, valamint minőségbiztosítási, gyártástervező és villamosmérnökökre, szériabeszerzőkre, műszaki menedzserekre. Az audis hölgy azt mondja, az a baj, hogy a magyarok egyáltalán nem mobilak, hiába van valaki a fent felsorolt végzettségek valamelyikével munka nélkül Kecskeméten, nem fog Győrbe költözni. Pedig lehet, hogy megérné: lakást vagy lakástámogatást ugyan nem adnak, de sok más fizetésen kívüli juttatást igen: a 13-14. havi fizetést (nem ez a hivatalos megnevezése), évi 200 ezer forintos választható egyéb juttatást, van támogatott autóvásárlási programjuk és kedvezményes építkezési kölcsönt is tudnak biztosítani munkavállalóiknak.
Fotók: allasborze.bme.hu