Ellenszélben a szélerőmű Vépen

A Zalai Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a gazdája annak Szlovénián, Magyarországon, és Horvátországon keresztül kanyargó útnak, amelyre egy Interreg III. szomszédsági program keretében felfűzték a megújuló energiákat használó erőműveket, illetve demonstrációs helyeket.

A két szomszédos országban 12-12 állomás van, illetve lesz, hazánkban hat. Pornóapátiban a múlt héten avatták a biomassza és vízierőmű állomást, most a vépit, de lesz Keszthelyen, Szentgyörgyvölgyön, Dötkön, Nagypáliban is egy-egy bemutatóközpont, ahol a földhőtől a napkollektorig, a biomasszától a vízenergiáig a megújuló energiák teljes spektrumát végignézheti a látogató. A ZMVA igazgatója Böszörményi László elmondta, mindenhol azonosra ácsolt, fából készült asztalka és pad kapott helyet, ahol megpihenhet a turista az ég felé mutató oszlopok tövében. Tájékoztató füzetecske is készül angol és német nyelven, ez elérhető lesz az egyes állomáshelyeket bemutató honlapokon is. A cél az ismeretterjesztés és a szemléletformálás

Vépen erre olyigazán nagy szükség nincs, mert ez a falu könnyen befogadta a szélkereket (és igent mondott a szalmatüzelésű erőműre is), ám úgy tűnik, várakozásaikat mesze alulmúlták a realitások. Amikor az első szélkerék beindult, joggal gondolták a vépiek, és a Szélerő Vép Kht., hogy hamarosan újabbak sorakoznak a falu határban. A már üzemelő mellett még három szélerőműre (egy nyolcszáz kilowattosra és két 2 megawattosra) van érvényes építési engedélyük, ám ezek nem épülhetnek meg egyelőre. Ezt Piller Rudolftól a kht. igazgatójától tudom meg. Abból sem csinál titkot az ügyvezető, hogy üzleti terveiket romba döntötte az összesen 330 megawattnyi szélenergia kvóta kiosztása, ebből ugyanis a kht. nem részesült.

Hogy miért nem azt senki nem tudja, sokkal később induló, mondhatni a új társaságok tűntek fel a színen, akik simán hozzájutottak a tortából nagyobb szelethez, míg voltak olyan cégek, régi „szélmotorosok”, akiknek meg kellett küzdeni egy csekélyke falatért is. Ezt Tóth Péter a győri Széchenyi Egyetem docense, a Magyar Szélenergetikai Társaság elnöke említette előadásában. Azt is hozzátetette, hogy időközben kiderült, nem is minden tulajdonos akart energiát termelni, így az engedélyes vállalkozások némelyike gazdát cserélt, cserél. Információink ez a versenyhivatal érdeklődését is felkeltette.

De miért is ez a kvóta? A MEH szerint a magyar villamos energia rendszer - bár korábban 600 megawattról volt szó – 330 megawattot tud felvenni a szélerőművektől anélkül, hogy az energiaellátás, a rendszer üzemeltetése veszélybe kerülne. A szél ugyanis néha nagyon fúj, máskor meg egyáltalán nem, energia meg mindig kell. Magyarországon a fölös energia tárolásához nincsenek meg a feltételek, szerencsésebb országokban az áramfelesleggel felnyomják a vizet egy magasan fekvő víztározóba, majd amikor igény van rá, akkor leengedik és a turbinák termelnek áramot. Ezek a szivattyús tározós erőművek a szabályozásban is fontos szerepet játszanak, nem csak a takarékosságban.

Mint arról már korábban írtunk, a magyar villamosenergia-rendszernek az a legnagyobb problémája, hogy nehéz szabályozni, Paksot ugyan vissza lehet „fogni”, de óriási költséggel és környezeti kockázattal, ugyancsak nehéz a másik alaperőmű a mátrai szénnel, újabban biomasszával (fával) üzemelő kazánjait leállítani. Tehát, szélerőművek nélkül is szükség lenne egy szivattyús tározós erőműre, melyet a jól fejlett szalmalobbi tervez a Zemplénben, (hogy a szalmával megtermelt áram-felesleget is legyen alkalmasint hová tenni.) Tehát a probléma nem a jelenleg 61 megawattal működő szélerőművektől ered.

Mivel a szélenergia még mindig olcsó, és az összes megújuló energia közül a legkörnyezetkímélőbb, épp a héten lesz egy konferencia arról, hogyan lehetne megoldani, hogy ezer megawattnyi szélteljesítményt is be tudjon fogadni a rendszer.

Nagy bizonytalanság a villamosenergia-törvény készülő módosításával és az energiapiac liberalizálásával kapcsolatban is. Mint megtudtuk, előbb tanácsos lenne egy nemzeti energiapolitikával meghatározni a prioritásokat. A zavaros helyzetet persze igyekeznek kihasználni a különböző érdekcsoportok. A megújuló energiák az állami szubvenciónak köszönhetően is biztos megtérüléssel és tisztes haszonnal kecsegtetnek - egyelőre.

Mint arra Tóth Péter előadásában utalt, egy-egy szélkerékből nem lehet megélni, négy megawattnyi szélerőparkokkal, (egy-egy megás turbinákkal) érdemes számolni. Vépen is hasonló nagyságrendben terveztek.

A jelenlegi egy kerékből nem igazán lehet meggazdagodni, de a cél nem is ez volt. A kht. is részesül a garantált, bioáramért járó állami támogatásban, ám az adófizetők pénze vissza is kerül az adófizetőkhöz, évi ötmillió forintot adnak támogatásként, megállapodásuk szerint a Vépnek közösségi energiafogyasztás céljára. A kht-nak egyetlen alkalmazottja sincs, Boldizsár Sándor az erőmű „motorja” szakértőként ingyen mutatja meg a széltorony belsejét az idelátogató embereknek, akik szervezett keretek között nyolcezren voltak az elmúlt alig két évben. A látogatóközpont tehát biztosan jó helyre került.