Átadták a Markusovszky sürgősségi tömbjét - Még nincs vészhelyzet

Az avatásra a megyei közgyűlésről érkeztek az elöljárók, de előbb még egy sajtótájékoztatót is tartottak, így az ünneplő tömeg jócskán várakozhatott a tűző napon az igazán mutatósra sikeredett épület előtt.

A sürgősségi tömb 6300 négyzetméteres, többszintes, az országban ennél nagyobb és jobban felszerelt csak a Honvéd Kórházban van. A beruházáshoz az állam 2 milliárd 470 millió forint címzett támogatást biztosított, ezt a megye 130 millióval toldotta meg, a kórház pedig 50 millióval szállt be, melyet elsősorban eszközbeszerzésre fordítottak. Az Kortex Kft.(Kovács István) készítette el az engedélyezési és kiviteli terveket, a Vasber Zrt. volt a bonyolító, a Fertődi Építő és Szolgáltató ZRt. nyerte el közbeszerzési eljáráson a kivitelezést.

A sürgősségi ellátás lényege, hogy a beteg a kórházba érkezés után maximum egy perccel (de akár néhány másodpercen belül is) orvoshoz juthat, és helyben rendelkezésre állnak a diagnosztikai eszközök, nevezetesen röntgen, ultrahang, CT. Ezzel egy úgynevezett egykapus rendszer lép életbe, a szülő nők és a baleseti ellátást nem igénylő gyerekek kivételével a betegek sürgősségi osztályon keresztül juthatnak el bármely másikra, vagy szerencsés esetben innét otthonukba bocsátják őket. Leginkább azok kerülnek ide június 18-a után, akik a baleseti sebészetre illetve a belgyógyászat ambulanciájára érkeztek eddig.

Akiket mentő hoz, azokat fűtött helyiségben veszik át, a legsúlyosabb eseteket egy team várja a megfelelő eszközökkel. Két sokktalanító áll rendelkezésre, rögtön mellettük a legkorszerűbb diagnosztika, labor, minden egy helyen, az épület földszintjén. Két műtőben operálhatnak, ha tömegszerencsétlenség történne, akkor megnyitják a központi műtőt.

Ez az ellátási forma Nyugat-Európában, de főként a tengerentúlon már bevett gyakorlat, amelyből mi leginkább a Vészhelyzetből kaptunk képet ez idáig. Dr. Lakner László főigazgató biztosított minket arról, akkora rumli azért nem lesz, mint ott van. Azonban „agymosásra” lesz szükség mind az orvosok, mind a betegek körében, utóbbiakban például tudatosítani kell, hogy ne várjon sürgőségi ellátást az, akinek már egy éve be van dugulva füle, és ezt épp egy éjszaka kellős közepén elégeli meg.

A sürgősségi ellátás speciális ismereteket is igényel, de Magyarországon, jó, ha hetven orvos rendelkezik ezzel a szakvizsgával, így „kordé kicsit elkerülte a szamarat, a következő lépés tehát a képzés lesz” – fogalmazott a főigazgató. Addig más osztályokról érkezett orvosok látják el a betegeket, dr Kőfalvi István intézetvezető főorvos irányítása alatt.

A második emeleten kapott helyet a sürgősségi osztály, 13 ággyal. (Harmincat kértek, tizenötre kaptak ígéretet.) Huszonnégy órán keresztül tartózkodhatnak itt a betegek, utána vagy otthonukba bocsátják őket, vagy elkerülnek más osztályra.

Az első emeletre költözik a baleseti sebészet, egy-háromágyas kórtermeket láttunk, mindegyikhez vécé-zuhanyzó. A folyosóról a beteg vagy épp a személyzet egy kellemes belső udvarra, átriumba juthat, de van olyan betegszoba is, ahonnét egy loggiára lehet kilépni. Az egész épület a kórházi körülményekhez képest (ahol fő szempont a praktikuság) nagyon humanizált, betegbarát képet mutat, ennek ellenére persze azzal köszöntötték egymást az intenzíven összefutó ismerősök, hogy „csak ide ne kerüljünk”. (Persze látva a körülményeket, akkor azért, ha nagyon muszáj, mégiscsak inkább ide, mint máshová.)

Az épületbe került egy kegyeleti helyiség is, de van kápolna is, ahol - mint Lakner László fogalmazott - elmélkedhet, meditálhat a beteg.

A kórház vezetői is meditálnak, mégpedig azon, miképp fogják fenntartani a sürgősségi ellátást, amely nem kapja meg azt a finanszírozást, amely kellene a biztonságos működéshez, és amely miatt a kórház egész büdzséjét át kell gondolni. Ha 2003-ban tudta volna a kórház vezetése, hogy mára hogyan alakul a finanszírozás, nem vágtak volna bele a sürgősségi tömb építésébe, amelynek fenntartáshoz, az itt folyó gyógyító munkához egy árva fillér pluszpénzt nem kap az intézmény. Egyelőre vannak tartalékok, de ezek év végére elfogyhatnak, sőt, csődközeli helyzetbe is juthat a Markusovszky.

Lakner László a megnyitón megjegyezte, nem gondolják, hogy nincs szükség az egészségügy reformjára, ám a rendszer egészét kellett volna áttekinteni és optimalizálni a működést a valós igényekhez igazítva. Nyugat-Európában, ahol jobb az emberek egészsége a lakosságszámhoz képest 40 kórházi ágyat finanszíroznak, Magyarországon 39-et, Vas megyében 37-et.

A misztériumot Kincses Gyula képviselte, aki a reformot kifundáló Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet igazgatója. Azt mondta, az első lépések történtek meg az egészségügy átalakításra. Beszélt erőforrás-koncentrációról, és arról, hogy örömmel látja, hogy a versengés helyett kezd párbeszéd kialakulni a régió kórházai között. Megjegyezte azt is, hogy Nyugat-Európában is keresik a megoldást arra, hogyan lehet fenntartani a jóléti ellátó rendszereket.

Egy megoldást a megye is kitalált, a júniusi közgyűlésen kötvénykibocsátás mellett döntött, melynek hozamát a kórházra költik. (Részletek nem hangzottak el.)

Szükség is lesz rá, a nyugati kényelem keleten – úgy tűnik – sok pénzbe kerül. Hiánya viszont emberéletekbe.