A médiában viszonylag sok hír szól vagyonosodási vizsgálatokról, de számokról csak ritkán hallunk. Tulajdonképpen mennyi ilyen vizsgálatról van szó a megyében, illetve a régióban?
Vas megyében napjainkig 299 vagyonosodási vizsgálat indult, régiós szinten mintegy 1050 vizsgálat befejezése várható.
A már befejezett vizsgálatok milyen eredménnyel zárultak? Milyen százalékban, hány esetben történt bírság kiszabása, ezek összértéke mennyi volt?
Az eddig, Vas megyében befejezett 199 ellenőrzés közel 60 százaléka megállapítással zárult. Az adózók terhére 612 millió forint adókülönbözetet állapítottunk meg. 102 elsőfokú határozat került kiadásra, ebből 55 határozat jogerős. Természetesen ezeknél a vizsgálatoknál – mivel bevétel eltitkolás történt - a kiszabott bírság mértéke 50 százalék. A megállapítások utáni szankció – késedelmi pótlék, bírság együttesen – összege megközelíti a megállapított adókülönbözet összegét.
Előfordult-e hogy a vizsgálat végül nem állapított meg adóhiányt?
Viszonylag ritkán van ilyen, de előfordulhat, hogy az ellenőrzés nem állapít meg adókülönbözetet. A vagyonosodási vizsgálatok abban is különlegesek, hogy az ellenőrzés elrendelését követően a vagyoni és jövedelmi helyzet teljes körű megismerése miatt a vagyonelszámoltatást gyakran ki kell terjeszteni a családtagokra - házastársra, gyermekekre, nagyszülőkre - is. A kölcsönt nyújtó családtagokat is le kell ellenőrizni, így a kölcsönt igazolók körében zárulhat nemlegesen a vizsgálat.
Kik számíthatnak ilyen vizsgálatra? Mi alapján választják ki a vizsgálandó alanyokat?
A vagyongyarapodási vizsgálatokra a magánszemélyek nem véletlenszerűen, hanem célzottan, bizonyos információk értékelését követően kerülnek kiválasztásra. Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok – saját adatbázisai, korábbi ellenőrzések dokumentumai, más hatóságok jelzései, illetékhivatali adatok stb. - áttekintése alapján már feltételezi a forráshiányt, de természetesen fenntartja annak a lehetőségét, hogy az adózó a vizsgálat során igazolni tudja vagyona származását. Az információszerzés során nem elhanyagolhatók a kirívó vagyonosodásokra felfigyelő szomszédok, illetve a gazdagodó személlyel haragos viszonyba kerülő „érdekeltek” - volt házastársak, alkalmazottak, üzletfelek, stb. - bejelentései sem.
Az előzőek alapján tehát nagy eséllyel számíthatnak vagyonosodási vizsgálatra a társaságoknak nagy összegű kölcsönt nyújtó cégtulajdonosok, magánszemélyek, a társaságokban jelentős mértékben törzstőkét emelő cégtulajdonosok, a több vagy nagy értékű ingatlant vásárlók, építtetők vagy a jelentős értékű gépjárműveket, más értékes ingóságokat vásárlók. Szintén számíthatnak ilyen jellegű ellenőrzésre a bevallott jövedelmeikhez viszonyítva nagy összegű életbiztosítási díjat fizető vagy jelentős összegű lakáshitelt törlesztő magánszemélyek, a több éven át veszteséges egyéni vállalkozók, a tartósan veszteséges társaságok tulajdonosi köre és a vállalkozásukba nagy összegű tőkebetétet feltüntető egyéni vállalkozók. Az APEH látókörébe kerülhetnek azok a magánszemélyek is, akiknek a bevallás adataikban és a kifizetők által szolgáltatott kontrollinformációkban ellentmondás van.
Hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat?
Az adózónak az ellenőrzésről szóló értesítéssel egyidejűleg egy kérdőív kerül kiküldésre, mely a vizsgálat lefolytatása közben feltett kérdésekre biztosít felkészülési időt. A kérdőív az adózó vagyoni helyzetével, életvitelével kapcsolatos. A megbízólevél aláírása után rögzítésre kerül az adózó nyilatkozata. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján nincs elegendő forrása a kiadásokra, akkor a fedezet meglétét adózónak kell hitelt érdemlően bizonyítania.
Mik a leggyakoribb trükkök, amivel a vizsgálat alá volt emberek próbálkoznak?
A vagyonosodás eredetét kutató adóhatósági kérdésre gyakori válaszok, hogy például a vagyon egy élet munkájának megtakarítása, amelyet nem fektetnek be, hanem otthon biztos helyen – pl. fagyasztószekrényben - készpénzben tartanak. Az sem ritka, hogy külföldi személyektől valutában kapott pénzösszegekre hivatkoznak - amelyek az egykori devizaszabályok kijátszásával kerültek be az országba – vagy olyan pénzekre, melyeket elhunyt szülőktől, barátoktól kaptak ajándékba vagy kamatmentes kölcsönként. A összegek nagyságrendileg gyakran a kölcsönt adók sokévi összevont bruttó jövedelmét is meghaladják. Magyarázatként szóba jönnek még szerencsejátékon nyert nagy összegek, amelyek felvételéről bizonylat természetesen nem készült, illetve elévülési időn túl kölcsönbe adott összegek, melyeket a vizsgált időszakban fizetnek vissza az adósok, illetve olyan bevételek, melyek családi körből ajándékba kapott jelentősebb értékkel bíró (muzeális jellegű) vagyontárgyak, bútorok értékesítéséből származnak. Aztán vannak extrémebbek is: történt már hivatkozás bűncselekmények elkövetése révén szerzett vagyonokra és összetáncolt menyasszonytánc pénzre is.
| Ahogy várható volt, nehezen találtunk olyan vizsgálat alá volt személyt, aki az ügyével kapcsolatban szívesen nyilatkozott volna. Végül az ALON-nak sikerült szóra bírnia egy urat, aki ugyan név nélkül, de mesélt nekünk folyamatban lévő vizsgálatáról.Elmondta, hogy az eljárás során szigorúak, de udvariasak az ügyben eljáró APEH-munkatársak. Ő azt tanácsolja mindenkinek, hogy aki megkapja a vizsgálat megkezdését jelentő kérdőívet, már annak kitöltésénél igen körültekintően és adószakember segítségét igénybe véve járjon el, hiszen adott esetben igen súlyos következménye lehet egy pontatlan adat megadásának. Mellesleg az illető egy igazságos döntetlenben bízik, már ami az eljárás végeredményét illeti.Érdeklődtünk néhány szombathelyi ügyvédnél is, van-e tapasztalatuk, esetleg tanácsuk a témában. Különböző véleményeket hallottunk, volt olyan, aki elmondta: nem szívesen vállalna hasonló ügyeket, és nem gondolja, hogy egy ilyen vizsgálat esetén mindjárt ügyvéddel kellene érkezni. A legtöbb megkérdezett ügyvéd azonban elhárította a nyilatkozatot. Összességében egyértelműen az volt tapasztalható, hogy minden érintett igen óvatosan közelíti meg a kérdést. |