A balatonboglári strand - A Balaton visszatért

2007.07.19. 11:43

Már pár évvel ezelőtt is voltak nyomok, most viszont a szemet is kiszúrja: a magyar tenger magához tért, és egyre jobb színben van. Ehhez mondjuk olyan egyszerű dolgok kellettek, minthogy a déli parton ingyenesek lettek a strandok és a parkolók. Mi Balatonboglárt teszteltük. És volt egy jó napunk. .

Már pár évvel ezelőtt is voltak nyomok, most viszont a szemet is kiszúrja: a magyar tenger magához tért, és egyre jobb színben van. Ehhez mondjuk olyan egyszerű dolgok kellettek, minthogy a déli parton ingyenesek lettek a strandok és a parkolók. Mi Balatonboglárt teszteltük. És volt egy jó napunk. .

Már pár évvel ezelőtt is voltak nyomok, most viszont a szemet is kiszúrja: a magyar tenger magához tért, és egyre jobb színben van. Ehhez mondjuk olyan egyszerű dolgok kellettek, minthogy a déli parton ingyenesek lettek a strandok és a parkolók. Mi Balatonboglárt teszteltük. És volt egy jó napunk. .

Hogy a tó újra felfutásának van-e közvetlen köze az ország általános gazdasági és társadalmi helyzetéhez, és ha van, akkor pontosan mi, azt ráhagynánk a közgazdászokra és a szociológusokra. Mi az egészből főleg azt érzékeljük, hogy míg korábban évekig nem láttuk Balatont, újabban egyre gyakrabban megyünk arra és merülünk el benne.

A korábbi keszthelyi és a balatonkenesei tapasztalatinkat már megírtunk, így az idén nagyon is adódott a feladat: lecsekkelni a déli partot. Már csak azért is ígéretesnek tűnt a dolog, mert hallottuk, hogy a déliek időközben nagylelkűen ingyenessé tették a korábbi fizetős strandjaikat, mi több, a strandokhoz tartozó parkolókat is. Ravaszak ezek a déli népek, hiába.

A balatonboglári strand


A voksot egy forró július közepi hétköznapon Balatonberény mellett tesszük le, egyrészt mert a déli part innenső részén van (Szombathelytől kb. 130 kilométer, mellesleg a plusz benzint fedezi az ingyenes strand), és olyan nagyon tipikus balatoni hely.

Mivel teljesen véletlenül autópályamatrica lapul a szélvédőnkön, egyben leteszteljük a csigalassúsággal készülő balatoni M7-es autópálya nyugati szakaszát, amiről megállapítjuk, hogy jó hogy van, gyors is meg minden, de bizonyos szakaszokon szép messze elkanyarodik a tótól, győzünk visszakecmeregni. A balatoni autópálya fintora, hogy mikor elkészül a határig, nem annyira a tópart, hanem a horvát tengerpart érdekeit fogja szolgálni, mert az amúgy sem túl távoli Adriát így az ország 80 százaléka egy menetben, vasig nyomott pedállal be tudja cserkészni.

Mi viszont Balatonboglárt cserkésszük be, melynek központjától – ahol még áll a Boglárka Áruház, és ez megnyugtató - karnyújtásnyira levő Platán strandon csak az emlékeztet a hajdani fizetős rendszerre, hogy a lángososok, bazárok, büfék mindkét átellenes oldalán pultok vannak, korábban egyikük a strandolóknak, másik a kerítésen kívüli lófrálóknak szólt.

A balatonboglári strand


A parkolás tényleg ingyenes, és a folytatás is hasonlóan ígéretes. A strand módfelett pofás, a nagy fák alatt mind árnyék, mind hely bőven, középen egy hatalmas füves terület, mozgásra, sportolásra. Az idén a szivacslabda a menő, ami első ránézésre olyan, mint egy igazi, csak az tűnik fel, hogy a csajok is milyen bátran és jól a fejelik.

Az egész placc tiszta és a gondozott benyomást tesz, ráadásul tartozik hozzá némi szolid extra: játszótér, öltözőfülkék, strandlabdapálya, kosárpálya, sőt ingyenes nyilvános vécé is, amiben papír ugyan nincs, de azért a skála használható részében helyezkedik el. Ne legyünk telhetetlenek.

Egy kisebb büfésor van a strand móló felöli részében, de aki echte balatoni hangulatra vágyik, az a hajdani főbejárat mellett kap egy nagykanál ízelítőt ebből, no meg az étel- és italválasztékból, ami alapján azt a megnyugtató konklúziót vonhatjuk le, hogy globalizáció ide vagy oda, ezen a fronton jól tartjuk magunkat. Bár itt-ott árunak pizzát, gyrost, hotdogot, a fő vonulat a palacsinta, lángos, babgulyás hungarikumok köré épül. Előttem egy szakállas amerikai kér figyelemre kiejtéssel egy „tánjéir gujáis”-t, majd egy nagypapaformájú német szerez a családja minden tagjának – ugyancsak magyarul - kolbászt mustárral. Még hogy nem beszélnek az idegenek magyarul? Csak a motiváció kérdése a dolog.

A balatonboglári strand


Az árak egyébként – bárki bármit mond – a konszolidált kategóriában vannak, nagyon messze a horvát vagy olasz társaiktól. Egy sima lángos 250, egy üveg sör 300-350, egy kávé 200, sültkrumpli 250, halászlé 900 forint, ilyesmi. Tessék megkérdezni maguktól vagy ismerőseiktől, Jesolóban mennyibe van mindez.

Nemcsak a part, a víz is rendben van. Életemben talán először hiszem el, amit a média évtizedek óta sulykol: hogy a Balaton tiszta. Jó, nem egy Dalmát-tenger, de a derékig érő vízben – homályosan, de - végre látom a lábfejem, amely a tó alján, a jól ismert puha homokban tapos.

Hogy mindez így együtt - amely patrióta és racionális szempontból is sok tekintetben übereli a távoli tengereket - mire lesz elég a nemzetközi turizmus piacán, az persze kétséges. Más lenne a helyzet, ugye, ha a déli part települései nem a 24. órában, hanem mondjuk 24 évvel ezelőtt kezdenek gondolkodni a jövőről, akkor a külföldi vendégeket nem csak az a néhány mutatóban maradt német család és a szórványos észak-szláv felhozatal jelentené.

A balatonboglári strand


Igaz, pöttyös gumilabdával a hónunk alatt, a tóbeli kézenállástól még vizes fejjel, a bendőnkben egy sajtos-tejfölös lángossal és két korsó Sopronival mindezen azért annyira nem keseredünk el.

Képek a bográri strandról.
.