
A panzió a 8-as főút mellett található, Alsóújlak határában. Az elhelyezkedés kétségkívül szerencsés, hiszen a főút nagy átmenő forgalmat bonyolít le, így sok az éppen átutazó és megéhező vendég.

A családias környezetben fekvő étterembe belépve egy tágas teremben találtuk magunkat, és két mosolygós pincér hölgy azonnal hellyel kínált bennünket. Mondták, hogy bárhol helyet foglalhatunk, akár a kinti teraszon, akár bent a teremben. A nagy meleg miatt az utóbbit választottuk. Az ital kikérése után jobban szemügyre vettem a termet. A két szint egybe van nyitva, különleges galériás kialakítással. A szobák a körbefutó folyosóról nyílnak. Az egész belső szerkezet fagerendás, ami természetes atmoszférát teremt.
Az étlapot áttekintve úgy tűnt, nagy a választék: sertés, szárnyas, marha, hal, sajt. Az árak a kirándulók pénztárcájához vannak szabva: csontleves 380 forint, cigánypecsenye vegyes körettel 980 Ft, rántott sajt vegyes körettel ugyanennyiért. De aki tényleg semmi különlegeset nem akar és ragaszkodik az otthoni koszthoz, annak ajánlom a túrós csuszát tepertővel 680 forintért. Ami nekem külön tetszett, hogy minden étel a nevén van nevezve. Úgy látszik ide még nem ért el a „fantázianév” divatja. Nem is baj. Így legalább nem kell minden egyes ételnél megkérdeznem a pincért, hogy az mit is takar. A választék amúgy teljesen kötetlen, ami azt jelenti, hogy ha az étlapon szereplő összeállítás nekem nem tetszik, akkor egyéni kívánságra változtatják. Az ízekről azt mondanám, hogy „semmi különös”, de pozitív értelemben, az ételek nincsenek megbolondítva, inkább az otthoni ízek köszönnek vissza. Meg is jegyezték, hogy ez az én éttermem, mert nem vagyok az a kísérletezős fajta, ami elsőre nem ízlik, azt nem eszem meg.
Az étkezés végén a desszertet sem hagytam ki, ettem egy gesztenyepürét 450 forintért.

Mikor végeztünk az ebéddel, nem a pincér hölgy, hanem a tulajdonos jött oda hozzánk megkérdezni, hogy ízlett az étel. Egy idősebb, kopaszodó, szakállas, nagypocakú férfi, egyébként nagyon szimpatikus. Szepinek hívja mindenki. Ha már így ideköszönt, faggattam egy kicsit a panzióról.
Az első kérdésem az volt, hogy a névből ítélve lehet itt lovagolni, de nem láttam lovakat. Erre hátravezetett az étterem végébe. Nagy meglepetésre, ott egy üvegfal választott el a lovaktól. Elmondta, hogy szívesen várják azokat, akik szeretnék kipróbálni a lovaglást és azokat is, akiket már megérintett a lovaglás szépsége. Engem is rögtön invitált. Mondtam neki, hogy azért ez nem megy olyan könnyen, először a bátorságot kell gyűjteni, csak azután lehet lóra ülni. Erre felajánlotta, hogy ha nem akarok lovagolni, akkor lovaskocsival is bejárhatom a környéket. Megígértem neki, hogy szaván fogom.
De nemcsak az aktív pihenésre ad lehetőséget a panzió. A hátsó épületben elhelyezett wellness-centrum számtalan lehetőséget kínál a regenerálódásra. Télen-nyáron fedett, fűtött, feszített víztükrű úszómedencével várják a látogatókat. Emellett lehetőség van masszázsra is. Ha a lovaglás nem izzasztott ki eléggé, akkor érdemes beülni az infraszaunába, vagy barnulni a szoláriumban. Mondhatni se kell, hogy erre könnyebben rábeszélt, mint a lovaglásra.

Természetesen arra is van mód, hogy több napot eltöltve, helyben oldják meg a szállást. Televízióval felszerelt, ízlésesen berendezett szobák várják az aktívan vagy passzívan pihenni vágyó vendégeket.
A panzió kedvező fekvése lehetővé teszi azt is, hogy könnyűszerrel megtekinthessük a környező látnivalókat. A
Jeli Arborétumot akár lóháton is meg lehet látogatni. A mindössze 6 km-re lévő Vasvár szintén számtalan látnivalót tartogat az oda látogatók számára. Szép tájakon vezet keresztül a térséget átszelő turista útvonal, melyen megközelíthetőek a környékbeli szőlőhegyek, az oszkói védett pincesor és a fürdésre, horgászásra alkalmas mesterséges tavak (Döröskei, Gersekaráti,
Szajki-tavak).
Wagner Lovaspanzió
Alsóújlak, Hársfa u. 45.
Tel.: 06 94 371-099
Fax: 06 94 314-228
wagnerpanzio.hu