Kőszeg és Kőszeghegyalja a könyvtárban

2007.09.04. 19:15

A Berzsenyi Dániel Könyvtár 2007. szeptember 6-22. között rendezi meg a Vas megye tájegységeit bemutató sorozat keretében a Kőszeg és Kőszeghegyalja c. kiállítást.

Az eseménnyel - és az érintett tájegységekkel kapcsolatban - nagyon résztes sajtóanyagot juttattott el szerkesztőségünknek a megyei könyvtár. Ezt osztjuk meg olvasóinkkal.

Nem ehanyagolandó információ, hogy az ingyenesen látogatható kiállítás megnyitójára szeptember 6-án 17 órakor kerül sor a könyvtár előadótermében.

Mit mutat be a kiállítás?

Vas megyében a Kőszegi-hegység délkeleti lejtőjén öt kicsiny község - Bozsok, Velem, Cák, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló - határolja azt a természeti és történeti tájegységet, melyet Kőszeghegyaljának nevezünk. A tájegység része az Alpokaljának. Állatvilágát is az Alpok közelségéhez kötik, növényzetét pedig ezen belül inkább a délebbi stájer flórával rokonítják.

E területen nagy mennyiségben maradt fenn a szelídgesztenye, de jelentős a szőlőtermesztés is. Kőszeghegyalja történelme egybefonódik az öt falu történelmével. Az Írottkő Natúrpark részeként pedig tagja az első osztrák-magyar natúrpark-közösségnek.

A Kőszegi-hegység geológiailag az Alpokhoz tartozik. Az évezredek időjárásának eredménye formálta a hegység bizarr kőszobrait, amelyek legszebb képviselői a Kalapos- és az Asztal-kő. A hegységben rengeteg bővizű forrás fakad – legjelentősebb az Árpád-, a Szikla-, és a Hörman-forrás. A Kőszegi-hegységet máig szinte egybefüggő erdő borítja. Az egybefüggő erdők között hangulatos hegyvidéki jellegű kaszálók találhatók. A hegység lábait, déli oldalait régebben hatalmas területen szelídgesztenyések díszítették, amire ma már csak kisebb ligetek emlékeztetnek. A hegység területének változatos a növény- és állatvilága.

Bozsok ősidők óta lakott település. A község meghatározó két legfontosabb műemléke a falu északi részén felépített Sibrikkastély, melyről sokáig azt állították, hogy Mátyás király vadászkastélya volt. Ma Sibrik Kastélyszálló néven várja a vendégeket. A másik műemlék a falu déli részén elterülő Batthyánykastélyrom, amelyet 1841-ben egy villámcsapás következtében kiütött tűz pusztított el. Az utóbbihoz a Szent József Kápolna, az előbbihez a Szent Anna templom tartozott, melyek jelenleg is megtalálhatók régi helyükön.



Cák" target="_self területén már a római korban laktak emberek. 1532-ben a török pusztította, 1573-ban és 1606-ban a keresztény katonaság égette fel a falut. A faluban virágzó szőlőtermesztés és bortermelés folyt a XIX. század végéig, de a filoxérajárvány ezt megszűntette. Ezt követően a cákiak a szőlők mellett nagy kiterjedésű gesztenyéseket, almásokat, körtéseket is telepítettek.

A község temploma 1894-ben épült Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján. A Petőfi Sándor utca 39. szám alatt található boronafalúlakóház műemléki védelem alatt áll, mely Kőszeg-hegyalja népi építészetének egyik legrégibb és legszebb emléke. A falu mögött húzódó dombon található a CákiPincesor. Napjainkban nyolc műemléki védettség alatt álló épület múzeumként berendezve várja a látogatókat

KőszegdoroszlóSzent Mártonról elnevezett katolikus temploma alapjaiban román kori eredetű. A templombelső jellegzetessége a paraszt-barokk főoltár. Az 1974-75-ös renoválás során került feltárásra a 15. században készített külső faldíszítés.

Az evangélikus gyülekezet 1791-ben felépített iskola-imaházát Czikker Károly tervei alapján 1861-ben alakították templommá.

Kőszegszerdahely a 19. századtól a környező falvak közigazgatási központja, körjegyzőségi székhely volt. Mindenszentekről elnevezett kora középkori templomát a 18. században barokk stílusban átépítették. A szentély alatti kripta még a legutóbbi időkig is a Sibrik család temetkezőhelye volt. 1898-ban kapta a Kőszegszerdahely nevet, hogy meg lehessen különböztetni az ország számos Szerdahely nevű településétől. 2004 nyarán nyílt meg az a helytörténeti kiállítás, melyben régen használatos eszközöket és népviseletet szemlélhet meg a látogató.

Velem." target="_selfA két világháború közötti időszakban fedezték fel természeti értékeit, idegenforgalma fellendült. 1944-45-ben, a világháború utolsó hónapjaiban a menekülő Szálasi-kormány rendezkedett be a községben. A Stirling-villában helyezték el a miniszterelnökséget és őrizték a koronát. A villa és környéke ma népművészeti alkotótelep.

Érdekesség még a műemlék jellegű malomépület, amely Kőszegszerdahely házaival határos. A kétkerekes malmot az 1568-as összeírás említi először. A Schulter-malom 1870 és 1900 között nem működött. 1913-ban lebontották, de a következő évben kőből újjáépítették. 1965-ben műemléki védettség alá helyezték, majd 1980-ban múzeummá alakították.

A község és környéke lakott volt már az újkőkorban is. A tárgyi emlékek legjelentősebb lelőhelye a község feletti 582 méter magas Szent Vid-hegy. Itt egy, az i. e. 13-11. század idején kialakult, őskori erődített telep maradványait tárták fel. A római korból előkerült leleteken kívül egy népvándorlás kori avar temető nyomaira is rábukkantak a hegy oldalában. A hegyen található Szent Vid-templom korábban a környék jelentős búcsújáró helye volt. A Velem határában megépült hat és fél hektáros üdülőfalu hivatalos neve: Novákfalva Millenniumi Emlékpark és Üdülőfalu. Névadója egyben a tulajdonosa is: Novák Tamás vállalkozó.

Kőszeg és környékének műemlékei, látnivalói

Jurisics-vár, Kőszeg. A vár nevét a török idők várvédő kapitányáról, Jurisics Miklósról kapta. A várban ma a Jurisics Miklós Művelődési Központ működik, valamint itt vannak a Vármúzeum kiállítótermei.

Hősök tornya (Alsókapu), Kőszeg: Az 1880-ban lebontott régi Alsókapu helyén épült a Hősök tornya 1932-ben, az 1532. évi ostrom évfordulóján. A torony emeleti, a Tábornokházzal közös részében 1977 óta múzeum működik.

Öregtorony vagy Zwinger, Kőszeg: A város legrégibb és legnagyobb bástyája. Az egykori városfal délnyugati sarokbástyájának épült. Ma múzeumi kiállítóhely. Két állandó kiállítása: A honfoglaló magyarok viselete és fegyverzete; Bőrdíszművek

Jézus Szíve-templom, Kőszeg: A neogótikus templom 1892-1894 között épült Ludwig Schöne tervei alapján. Orgonája rendkívül értékes. Számos középkori és barokk kegytárgyat őriznek itt.



Kálvária-kápolna (Szent Kereszt felmagasztalása): 1729-1734 között épült. Berendezése XVIII. századi barokk munka, orgonája 1647-ből való, Schwarc Kristóf alkotása

Római katolikus templom (Szent Imre), Kőszeg: 1615-1618 között épült, az 1640-es és 70-es években barokk bővítést kapott. A főoltár (1805) ifj. Dorffmeister, a mellékoltárok id. Dorffmeister István és Schaller István művei.

Eredetileg ez volt a protestáns Magyar templom, melyet 1673-ban vettek el a protestáns hívektől, és amely Szent Imre patrónus tiszteletére szentelve a város plébániatemploma lett 1697-ben.

Szent Jakab-templom (Öregtemplom), Kőszeg: Az egykori minorita templom helyére 1403-1407 között épült gótikus templomot a XVII-XVIII. században részben átépítették a barokk ízlés szerint. Figyelemre méltóak a templom barokk berendezésének darabjai: az 1719-ben készült faragott padok, az 1720-as szószék és a mellékoltárok. A Szent Benedek-oltár mellett láthatjuk azt a sírkövet, melyet 1538-ban Jurisics Miklós készíttetett pestisben meghalt gyermeke emlékére.

Református templom, Kőszeg: A millecentenáriumra, 1996-ban avatták fel az új református templomot. A jurtaszerű modern épület tervezője Csete György Ybl-díjas építész.

Evangélikus templom, Kőszeg: A templom 1783-ban épült, miután a gyülekezet az ellenreformáció idején elveszítette templomát. Értékes a barokk orgona, az 1560-as oltárbiblia és az 1568-as úrvacsorai kupa.

Bencés rendház: A szűken vett belváros egyetlen kétemeletes épülete az egykori jezsuita, később piarista, végül bencés rendház. Az olasz származású lékai építőmester, Pietro Orsolini építette 1677-1680 között.

Városháza, Kőszeg: A XIV-XV. századi gótikus eredetű épület szinte minden későbbi stílus hatását viseli, a homlokzat címeres festései például 1712-ből valók. A címerképeken Jurisics Miklós, Magyarország és Kőszeg címere látható. Az épület funkciója az idők során nem változott: a mai Magyarország legrégibb városházája.

Városkút, Jurisics tér, Kőszeg: A Városkút első kútházát 1766-ban építették, majd 1818-24 között átépítették. Ekkor nyitották ki a zárt épületet, aminek ablakszerű nyílásait addig zsalugáterek fedték. A kútház közepén csurgó található, mely az 1970-es évekbeli teljes felújításkor készült.

Chernel-ház, Kőszeg: A Chernel-házban élt az utca névadója, Chernel Kálmán, s itt született fia, István, az Európa-hírű ornitológus. Rendkívüli értéket képvisel a barokk házzal egy időben, 1766-ban készült kapu

Sgraffitós-ház, Kőszeg: A Sgraffitós-ház Kőszeg egyik legszebb épülete. A reneszánsz eredetű ház homlokzatát 1560 körül alakították ki mai formájára. Sgraffitodíszítése is ekkor, illetve 1668-ban készült. Az olasz sgraffiare magyarul azt jelenti: kaparni. A dísz valóban így készült: két vakolatréteget vittek fel egymásra, mintát rajzoltak rá, majd a felső réteget a rajzolat mentén lekaparták. Ennél az épületnél díszítésül tulipános vázát és geometrikus mintákat használtak.

Bálház: A XVIII. század végén épült, de legrégebbi részei XVI-XVII. századiak.

Tábornokház: A barokk házban volt 1719-től a lovas helyőrségnek és parancsnokának a szállása. Innen ered a elnevezése is.

Arany Egyszarvú Patikamúzeum, Kőszeg: A jezsuita patikát 1777-ben Svalla Mátyás patikus vásárolta meg a berendezéssel együtt. Ma múzeum - állandó kiállításon mutatják be a nyugat-dunántúli patikák történetét. A tölgy-, dió- és hársfából készült bútorzatot igényes barokk festmények díszítik.

Fekete Szerecseny Patikaház: A Küttel-patika XVII. és XIX. századi patikaedényei és laboratóriuma látható, és ehhez csatlakozik a család és a patikának otthont adó épület történetét bemutató kiállítás és egy gyógyszerészeti numizmatikai kollekció. A házban Herpius Mátyás 1665-től működtette a Fekete Szerecseny nevű patikát. A jelenlegi gyűjteményhez tartozik a közel négyezer kötetes gyógyszerészettörténeti könyvtár is.

Arany Strucc Szálló: Az ország legrégebbi olyan szállodája, amely folyamatosan, a XVII. század óta fogad vendégeket. A timpanon alatti struccfigura a XVII. század óta ábrázolja a fogadó nevét.

Szentháromság-szobor: A szobrot 1713-ban állították a pestis áldozatainak emlékére. A város legnagyobb barokk köztéri szobra a soproni Servatius Leitner szobrászmester alkotása.

Mária-oszlop: Az 1739-ben állították fel, Lorenz Eisenköbel soproni mester alkotása. A szobor talapzatának latin feliratai több formában Mária oltalmába ajánlják a kőszegieket.

Jurisics Miklós-szobor: Az elővár udvarán álló egész alakos bronzszobrot az 1963. évi várünnepségek idején avatták fel. Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.

Chernel-kert Arborétum, Kőszeg: A kert madárvédelmi mintatelepként működik. Itt kapott helyet a névadó, Chernel István ornitológus munkásságát bemutató kis múzeum is.

Felsővár (Óház-tető kilátó), Kőszeg: A 600 méter magasan fekvő területen a XIII. században a kőszegi Felsővár állt. Feltárták a kapubástya és a lakótorony alapjait, ez utóbbira a millecentenárium évében a város 15 méter magas, fatetőzetű kőkilátót emelt, amelyről gyönyörű kilátás nyílik.

Írott-kői kilátó, Kőszeg: A Dunántúl legmagasabb pontjára, a 883 m magas Írott-kőre, a hajdani Árpád-kilátó helyén 1913-ban építették a mai kilátót, amely egyszerre két ország területén fekszik, és remek kilátást nyújt.

Stájer-házak, Kőszeg: A Stájer-házakat az 1750-es évek közepén építette Kőszeg városa, a Stájerországból ide települt erdész családok számára. A házak 1950-es évekig lakottak voltak. A felújítás után is megőrizték eredeti arculatukat.

A Szombathelyi Erdészeti Rt. az egyik épületben nyitotta meg a Stájer-házi Erdészeti Múzeumot a millecentenárium évében. A kiállítás bemutatja egy XIX. századi erdészeti iroda berendezését, az erdőgazdálkodás alapelveit, a Kőszegi-hegység botanikai múltját, a geológiai alapkőzeteket, valamint a hegység rovar- és állatvilágát is.

Hétvezér forrás" target="_self: A hét ágból fakadó, kiépített, oszlopsorral díszített forrás neve a XVIII. századtól használatos, az egyes ágakat azonban az 1896-os millenniumi esztendőben nevezték el a honfoglaló hét vezérről.

(Forrás: Berzsenyi Dániel Könyvtár)

Kapcsolódó írások:

Velem – Elbújni jó" target="_self

Cák – Későnyári séta" target="_self

Kőszeg - Hétforrás" target="_self

" target="_self

.