Az már biztos, hogy 2005-től radikálisan átalakul a magyar érettségi rendszer, és vele együtt a felsőoktatásba kerülés módja. A hagyományos középszintű érettségi mellett lehetőség lesz emelt szintű vizsgákra, s ezzel párhuzamosan – a művészeti és testnevelési szakok kivételével - megszűnnek a felsőoktatási intézmények által szervezett felvételi vizsgák. Amíg a változások az érettségi bizonyítvány megszerzésének módját nem befolyásolják érdemlegesen, addig a főiskolákra és egyetemekre való bejutás totálisan megváltozik, de hogy ez a gyakorlatban hogyan is fog zajlani, akörül meglehetősen sok a bizonytalanság.
Az eredeti elképzelés ugyanis az volt, hogy a kétszintű érettségi vizsga középszintű része megfelel majd a korábbi hagyományos érettséginek, az úgynevezett emelt szint pedig a átveszi a központi érettségik illetve a felvételi vizsgák szerepét. Az önmagában nem rossz elképzelést hamar utolérte a magyar végzet: A gyakorlatba ültetve villámgyorsan torzulni kezdett, áldozatul esve a különböző lobbi-csoportoknak és a hazai oktatási rendszer jól ismert tehetetlenségi együtthatójának, amelyen oly sok jószándékú reform futott zátonyra az utóbbi években.
A legnagyobb probléma, hogy a tervezett rendszert, mielőtt bevezetésre került volna, gyakorlatilag kiherélte a felsőoktatás. Az egyetemek és főiskolák – a nyelvszakok kivételével – ugyanis kihátráltak az emelt színtű érettségi elfogadása alól. Jelenleg úgy néz ki a helyzet, az említett nyelvi képzések kivételével sehova nem lesz követelmény az emelt szintű érettségi, ami alapjaiban átértékeli az egész változtatás értelmét.
Más problémák is előjöttek. Néhány tantárgy megjelentetett emeltszintű próbatesztjei jókora pánikot okoztak néhány éve. A középiskolai tanárok egybehangzóan állították, az illetékesek a szint belövésekor alaposan elrugaszkodtak a valóságtól. A feladatok ugyanis elképesztően nehezek voltak, joggal vetődött fel a probléma, hogy ilyen szintre nem lehet eljuttatni a tanulókat a mai iskolarendszerben, no meg ha mindent tudnak, minek mennek egyetemre vagy főiskolára.
A panasz, úgy tűnik, meghallhatásra talált az Oktatási Minisztériumban, de hogy pontosan mennyire, az csak most derül ki, a csökkentett követelmények alapján átdolgozott mintafeladatokat néhány hete kezdték közzétenni a minisztérium honlapján, s az iskoláknak az év végéig postázzák a részletes tájékoztatókat. Az ígéretek szerint nyáron jelenik meg a kormányrendelet, amely számos egyéb kérdésre is választ ad.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, a 2005-ben érettségizőknek már tavaly ősszel ki kellett választaniuk azokat a tantárgyakat, amelyekből majd emelt szintű érettségit szeretnének. Nekik - és tanáraiknak - kissé vakrepülés jellege van a felkészülésnek.
Mint említettük, a felsőoktatási intézmények jellemzően nem követelik meg az emeltszintű érettségit, így a felvételi kizárólag a vitt pontszámokon fog múlni. A 120 pontos rendszer megmarad: 60 pont változatlan módon a középiskolai teljesítmény alapján fog összeállni, a maradék 60 pontot pedig az érettségi dolgozatok százalékai alapján számolják ki egy átszámolási táblázat segítségével.
Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, a minisztérium, feltételezhetően a felsőszintű érettségi preferálása, és talán saját presztízsének védelme miatt kitalálta, hogy felvételi pluszpontokat ad az ilyen vizsgákra, előre láthatóan hetet. A kérdés az, hogy mennyit veszít ugyanakkor a vizsgázó, ha a nehezebb feladatsort választja.
Dr. Szabó László, a Vas Megyei Pedagógia Intézet igazgatója az ALON-nak elmondta, csak részben osztja a kételyeket. A kétszintű érettségi bevezetését jó lépésnek tartja, annál is inkább, mert az Európai Unióban nincs felvételi vizsga, s ehhez nekünk is alkalmazkodnunk kell. Abban egyetért, hogy az eredeti elképzelésekhez képest a rendszer alaposan eltorzult, de, mint mondja, a felsőoktatás érdektelenségének is megvan a maga magyarázata. A főiskolák, egyetemek is a normatív támogatásból élnek, és ha emelt szintű érettségit írnának elő bizonyos tárgyakból, ezzel potenciális hallgatókat veszíthetnének el.
Ezek az intézmények amúgy is bajban lesznek a demográfia apály miatt, hiszen pár év múlva elvileg minden fiatalnak lesz helye a felsőoktatásban, akkor meg végképp értelmét vesztik a felvételi eljárások. Mindezek ellenére úgy véli, a kétszintű érettségire szükség van, s néhány év bizonytalanság után az új rendszer megszilárdul, és megtalálja a helyét az oktatás folyamatában.
Dr. Szabó László elismeri, vannak bizonytalanságok és előkészítetlenségek a rendszerben, különösen az emelt szintű érettségi körül. Valóban kockáztat, aki ezt a szintet vállalja, hiszen több pontot veszíthet a nehezebb feladatok miatt, mint a beígért plusz pontok. Ugyanakkor reméli, hogy a bevezetésig sikerül ezt a problémát különböző kiegészítő mechanizmusokkal kompenzálni, s elősegíteni, hogy minél több érettségiző válassza az emelt szintet. Szerinte sok mindent megoldana, ha a szabályok megengednék azt, hogy a diákok két szinten is vizsgázhassanak, s a felvételi pontokat a számukra kedvezőbb eredményből számítanák ki.