„Ne a politikusok és a sajtó találgatásaiból, hanem első kézből tudjuk meg az igazságot a Magyar Gárdáról” – állt a Magyarok Háza szórólapján. Szerda este nem sokan tudtuk meg.
Tömeg itt sem volt
Arra számítottunk, hogy szerdán este hétkor a Fő téren egy nagy fekete sereget találunk, amely mind a szegényember legkisebb fiából verbuválódott, de csalatkoznunk kellett. Becslésünk szerint körülbelül háromszáz embert látunk, a „Fő téri tüntetőket” (így nevezik magukat), akik egyébként a Don Bosco művházban telelnek a Magyarok Háza rendezvényein. A szobor tövében hat fiatal áll feszesen, árpádsávos pajzzsal ékített bézbólsapiban, fekete öltözékben, mutatóban a gárdából. Így szemre nem tűnnek félelmetesnek, lehet, hogy igaza van Horváth András Fő téri tüntetőnek és szónoknak, hogy a botcsinálta, pénzhajhász politikusok (pfúúúúj) és az őket kiszolgáló bértollnokaik (pfúúúj) terjesztenek mindek rosszat róluk.
Imre, Hitler és a tűzoltók
Az árpádsávos zászló némelyekben kelt egy kis émelygést, vagy rossz emlékeket, de megtudjuk Vona Gábor (Jobbik- és gárdaelnök) ismeretterjesztő cinizmusából, hogy az Imre király által zászlóvá emelt Árpád-sávot akkor lehet összefüggésbe hozni a nyilasokkal, hogyha az SZDSZ talál olyan történelmi tényt, amely szerint Imre és Adolf Hitler valamilyen kapcsolatban álltak volna. (A közönség ezt a frappáns magyarázatot helyeslő nevetgéléssel fogadja, és meglengeti a piros-fehér lobogókat. Hát igen, az Árpád-háznak még volt pénze ezüstre, de mára ez elfogyott.) Addig viszont, amíg nincs ilyen történelmi bizonyíték, ezzel az ocsmány rágalommal nem foglalkoznak. (Nem is kell – hallik a tömegből egy idős férfihang.)
A ruha feketesége sem agressziót akar kifejezni, hiszen ilyet hordanak a kéményseprők, meg a tűzoltók is, a néptáncosokról nem is beszélve. Pajzsa meg a nemzetvédelmi hivatalnak is van.
A szimbolika magyarázatáról áttér Vona a gárda küldetésére, hogy tulajdonképpen mi is a célja ennek a hagyományőrző kulturális egyesületnek.
Lapátot a kézbe!
Az első ugyebár az önvédelem, mindenkitől, aki az országot fenyegetné. Beleértve az árvizet is, hiszen most kiskatonák híján a tisztek mennek zsákot lapátolni. (Hát ezzel a lapátolási szándékkal teljesen egyetértünk, sőt felőlünk akár kapálni is mehetnek.)
Népfőiskola is lesz 2008-tól, mégpedig ingyenes, (ezt Hiller Istvánnak üzenik) és itt magyar történelmet, kultúrát, fognak oktatni, sőt vizsgázni is kell. (A gyakorlati oktatásra javasoljuk a lapátolást.)
Cél az is, hogy magyar emberek magyar termékeket vásároljanak, ne guargumit, meg tót kergemarhát. (Hát a kerge marhák nemzeti hovatartozását én nem szűkíteném le a tótékra.)
Aztán van még magasztosabb cél, a magyar embereknek nem csak a guargumi támadásokat kell tudni hatékonyan visszaverni, hanem a cigánybűnözést is. Vannak ugyanis falvak Magyarországon, sőt tán Vas megyében is, ahol este hat után nem mernek kimenni az emberek az utcára, mert sok cigány lakik a faluban.
Fellépés a cigánybűnözés ellen
De ők majd lemennek Zalakomárba, és megmutatják a helybélieknek, miképp kell magukat megvédeniük. Egyébként is, az, hogy létrejött a Magyar Gárda (megyénként harminc ember rukkolt be már hozzájuk) már reménnyel tölti el az embereket, hogy végre nem alattvalóként kell élniük a saját országukban.
No ezt már két tinédzser leányka se hagyja szó nélkül, mellettem dünnyögnek, hogy miről beszél ez? Ők az Óperint utcában laknak, de ki mertek jönni az utcára, mit akar ez a cigányoktól, meg egyáltalán ki ez az ember – találgatnak, és távoznak. (Nem cigányok voltak.)
Az is elhangzik, hogy azért fogadja őket ellenséges hangulat a kormány és a sajtó részéről, mert a kormány és sajtó mindentől irtózik, ami magyar, mert esetleg annyian lesznek a gárdás magyarok, hogy keresztülhúzzák Simon Peresz Magyarország felvásárlására irányuló szándékát.
Kiválasztottak - de ...
Megtudjuk, a magyar kiválasztott nép, (hogy mire, az nem hangzik el, pedig marhára érdekelne, sőt kergemarhára, de lehet, jobb nekünk, ha ezt örök homály fedi.) Egyetlen keleti nép a nyugaton, és ha nyugatnak nem kellünk, majd megkeressük keleten a rokonainkat. Erre támogató taps hangzik a tömegből. Mi is összeütjük a tenyerünket, végre egy jó ötlet, hajrá lehet indulni.
Mi hazafelé a miatyánkot nem várjuk be. Mellettünk fiatal felnőttek mennek el értetlenkedve, megkérdezzük, mi nem tetszett nekik. Azt mondják, csak egy mondatot hallottak, de az is bőven elég volt ebből. Nem biztos, hogy a miatyánkra gondoltak.
Taxit hívnunk kell, ki tudja miért, egy se áll a droszton.