Cukorbetegség: évekig rejtve maradhat, ezek a figyelmeztető jelek

A cukorbetegség (diabétesz) krónikus anyagcsere-betegség, amely tartósan magas vércukorszinttel járhat. A normális éhgyomri vércukorszint 6,1 mmol/l alatt van, míg a 7,0 mmol/l vagy magasabb laboratóriumi érték cukorbetegségre utalhat. A 2-es típusú diabétesz rendszeres testmozgással, egészséges étrenddel és testsúlykontrollal sok esetben megelőzhető vagy késleltethető. A kezeletlen betegség súlyos szív-, vese-, szem- és idegrendszeri szövődményeket okozhat. November 14. a cukorbetegség világnapja.

Cukorbetegség: ezekre a tünetekre és vércukorértékekre érdemes figyelni

A cukorbetegség, más néven diabétesz, napjaink egyik leggyakoribb krónikus betegsége, amely hosszú ideig akár észrevétlenül is károsíthatja a szervezetet. November 14-én, a cukorbetegség világnapján különösen fontos felhívni a figyelmet a betegség korai felismerésére, a megelőzés lehetőségeire és a megfelelő kezelés jelentőségére. Milyen vércukorszint számít normálisnak, kik tartoznak a veszélyeztetettek közé, és mit tehetünk azért, hogy elkerüljük a súlyos szövődményeket?

Több ezer éve ismert betegség a cukorbetegség

A cukorbetegség korántsem a modern kor betegsége. Már az ókori Egyiptomban, mintegy 3500 évvel ezelőtt is leírtak olyan tüneteket, amelyek a mai ismereteink szerint diabéteszre utalhattak. Az ókori orvosok elsősorban a gyakori vizeletürítést, a fokozott szomjúságot és a testsúlycsökkenést figyelték meg.

A betegség elnevezése is történelmi eredetű. A diabétesz görög eredetű kifejezés, amely a fokozott vizeletürítésre utal, míg a latin mellitus szó jelentése mézédes. Ez arra a régi megfigyelésre vezethető vissza, hogy a betegek vizeletében cukor jelenhet meg.

A cukorbetegség kezelésében az egyik legnagyobb áttörést az inzulin 1921-es felfedezése, majd 1922-es első sikeres emberi alkalmazása jelentette. Az inzulinkezelés előtt az 1-es típusú cukorbetegség rendszerint halálos betegségnek számított.

Napjainkban a korszerű gyógyszereknek, az inzulinkészítményeknek és a vércukorszint folyamatos ellenőrzésére alkalmas eszközöknek köszönhetően a diabétesszel élők jelentős része teljes, aktív életet élhet.

Mi a cukorbetegség, és hogyan alakul ki?

A cukorbetegség olyan anyagcsere-betegség, amelynek során a szervezet nem képes megfelelően szabályozni a vérben található cukor, vagyis a glükóz mennyiségét.

A glükóz a szervezet egyik legfontosabb energiaforrása. Ahhoz azonban, hogy a vérből a sejtekbe jusson, szükség van az inzulin nevű hormonra, amelyet a hasnyálmirigy termel.

Cukorbetegség akkor alakul ki, amikor a szervezet nem termel elegendő inzulint, egyáltalán nem termel inzulint, vagy a sejtek nem reagálnak megfelelően annak hatására.

Ennek következtében a vércukorszint tartósan megemelkedhet. A magas vércukorszint hosszabb távon károsíthatja az ereket, az idegeket, a veséket, a szemet és a szívet.

Fontos tudni, hogy a cukorbetegség nem fertőző betegség, és nem kizárólag a túlzott cukorfogyasztás következtében alakul ki. A kialakulásában genetikai, immunológiai és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszhatnak.

Milyen típusai vannak a cukorbetegségnek?

A diabétesznek több formája ismert, amelyek kialakulásukban és kezelésükben is különböznek egymástól.

1-es típusú cukorbetegség

Az 1-es típusú diabétesz autoimmun betegség. A szervezet immunrendszere tévesen megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, ezért az inzulintermelés jelentősen csökken vagy teljesen megszűnik.

Ez a típus gyakran gyermek- vagy fiatalkorban jelentkezik, de felnőtteknél is kialakulhat.

Az 1-es típusú cukorbetegség nem az egészségtelen életmód következménye, és jelenlegi ismereteink szerint általánosan alkalmazható módszerrel nem előzhető meg.

Az érintettek számára az inzulin pótlása életfontosságú.

2-es típusú cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség a leggyakoribb forma, amely az összes diabéteszes eset több mint 90 százalékát teszi ki.

Ebben az esetben a szervezet eleinte még termel inzulint, de a sejtek kevésbé érzékenyek annak hatására. Ezt inzulinrezisztenciának nevezik. Idővel a hasnyálmirigy már nem képes elegendő inzulint előállítani a megfelelő vércukorszint fenntartásához.

A betegség gyakran évek alatt, fokozatosan fejlődik ki, és sokáig nem okoz feltűnő panaszokat.

Kialakulásában az öröklött hajlam mellett szerepet játszhat a túlsúly, a hasi elhízás, a mozgásszegény életmód és az életkor előrehaladása.

Bár korábban elsősorban idősebb felnőtteknél fordult elő, ma már fiatalabbaknál és gyermekeknél is megjelenhet.

Terhességi cukorbetegség

A terhességi diabétesz a várandósság alatt felismerhető vércukorszint-emelkedés, amelyet a terhesség során bekövetkező hormonális változások is előidézhetnek.

A betegség megfelelő ellenőrzést és szükség esetén kezelést igényel, mert az anya és a magzat egészségére egyaránt hatással lehet.

A szülést követően a vércukorszint gyakran normalizálódik, de az érintett nőknél később nagyobb eséllyel alakulhat ki 2-es típusú cukorbetegség.

Ritkább cukorbetegség-típusok

Léteznek ritkább diabéteszformák is, például bizonyos örökletes géneltérésekhez kapcsolódó cukorbetegségek, illetve hasnyálmirigy-betegségek vagy egyes gyógyszerek hatására kialakuló állapotok.