A képviselő és a színházigazgató ismét levelezett egymással. Ezúttal adventi hangulatban.
Olvasóink valószínűleg még emlékeznek, hogy a közelmúltban Hende Csaba országgyűlési képviselő sajtótájékoztatót tartott, melyen szóba került a szombathelyi színház ügye.
| Mélyen Tisztelt Jordán Tamás!
Korrekt levelét köszönettel megkaptam. Nem vitatom az Ön által vázolt jogi okfejtés formálisan kifogástalan voltát. Ha azonban eltekintünk egy pillanatra az önkormányzati intézmény és a gazdasági társaság közti jogi különbségtől, azt kell látnunk, hogy mindkét helyen a város színházának vezetéséről kellett dönteni. Természetesen semmi akadálya sem lett volna annak sem, hogy a Szombathelyi Közgyűlés pályázatot írjon ki a potenciális direktorok számára, és azt értékelve nevezze ki a legjobb, legalkalmasabb jelentkezőt. Nyilván nem kifogásolhatta volna senki azt sem, ha Szombathely polgármestere a pályázat kiírása során megnevezte volna netán a Nemzeti Színház igazgatóját, mint az általa ideálisnak tartott jelöltet. S aztán a Szombathelyi Közgyűlés dönthetett volna legjobb meggyőződése szerint -aminthogy úgy is döntött. Bizonyára emlékszik még arra, amikor közgyűlési felszólalásomban üdvözöltem az Ön pályázat nélküli igazgatói felkérését és kinevezését a Weöres Sándor Színház élére. Mint a több évtizede vajúdó szombathelyi színházalapítási próbálkozások egyik közeli szurkolója, arra is utaltam, hogy az Ön személye számomra most erős biztosítéknak tűnik a színház ügyének sikerre vitelében. Ma is így gondolom. Az Ön tapasztalatai, kivívott tekintélye és a Nemzeti Színház élén bizonyított vezetői képességei reményt adnak arra, hogy - a város polgárai, és az őket képviselő választott vezetők egyöntetű támogatásától és áldozatvállalásától kísérve - közös vállalkozásunkat tartós siker koronázza. Hazánk és városunk mai, zaklatott és megosztott közviszonyai a közös cél érdekében a politikai nézetkülönbségek félretételét és a kölcsönös bizalom folyamatos építését követelik meg mindnyájunktól. Jóakaratra jóakarattal, bizalomra bizalommal, gesztusra gesztussal kell válaszolnunk. Különösen igaz ez abban a kezdeti időszakban, amikor még csak ismerkedünk egymással. Kedves Öntől, hogy levelében "szoros szombathelyi kötődésem"-re apellál. Valóban, az én kötődésem ennél szorosabb aligha lehetne: itt születtem én is, a szüleim is, a gyerekeim is, és ennek a városnak az adófizető polgára, no meg országgyűlési képviselője vagyok. Engedje meg, hogy végezetül munkájához sok sikert, jó egészséget, egyúttal áldott Karácsonyt és boldog új esztendőt kívánjak! Tisztelettel: dr. Hende Csaba |
| Kedves Hende Csaba!
Kedves sorait hálásan köszönöm - reményeket ébreszt bennem, hogy a jövőben egymást megértve tudunk Szombathelyért eredményesen dolgozni. Én is kegyelemteljes, boldog Karácsonyt kívánok Önnek és kedves családjának valamint Boldog Új Évet valamennyiünknek, Szombathelynek és az egész országnak. Szeretettel üdvözlöm: Jordán Tamás |