A „Kisebbségek Napja” alkalmából 2007-ben „Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Kisebbségekért Tagozata” elismerésben részesültek:
Gáspár Lászlóné, nyugdíjas, a Magyarországi Szlovének Szövetsége elnökségének tagja, a felsőszölnöki Pável Ágoston Vegyeskar félévszázados aktív tagja, valamint a felsőszölnöki népdalkör alapítója, népdalgyűjtő
Családi körben már kisgyermekként megismerhette a szlovén dalkultúra szépségét, amely egy életre magával ragadta. Már 13 éves korában tagja volt a felsőszölnöki Pável Ágoston Vegyeskar elődjeként működő női karnak. Vera néni azóta is nagy lelkesedéssel, kitartással, igényes munkával járul hozzá a vegyeskar mára elért sikereihez. A gyermekkorában lejegyzett népdalok repertoárját az évek folytán tovább bővítette, így mára már 300 nagyon értékes népdal és népballada birtokosa. Közreműködésével számtalan szlovéniai rádió- és tv felvétel készült a felsőszölnöki dalkincsről. 2000-ben a vegyeskar 7 tagjából megalapította a Hagyományőrző népdalkört. A népdalkör repertoárjának legrégibb népdalaiból a szlovéniai Muravidéki Múzeum CD-t és kazettát készített. A népdalok mellett az egyházi énekek is közel állnak a szívéhez.
1994 óta az egyik legaktívabb tagja a Magyarországi Szlovének Szövetsége elnökségének, alapító tagja az 1996-ban megalakult Rába –vidéki Szlovén Nyugdíjas Egyesületnek, amelynek azóta is elnökségi tagja és a helyi szekció vezetője. A múlt emlékeiről, a jelen közéletről, nemzetiségük kulturális tevékenységeiről szívesen tudósít ízes felsőszölnöki tájszólásban a Porabje újság hasábjain.
Horváth Nándor, horvát nemzetiségű zenész, kosárfonó, táncegyüttes és énekkar egyik alapító tagja
Élete folyamán sokat tett a horvát kultúra, az anyanyelv ápolásáért szülőfalujában, Nardán. Kiemelkedő szerepet játszott a nardai egykori táncegyüttes illetve énekkar alakulásánál 1948-ban. A fellépéseken a zenei kíséretet ő biztosította. A megyei rendezvények mellett a harmonika hangja számos város ünnepi vásárán is felcsendült. De nemcsak a fellépések alkalmával került elő a harmonika, hanem lakodalmak, farsangok, rozmaringolások idején is fő szerepet kapott. Minden korosztály megszólított dalaival, hiszen az egészen piciket, az óvodásokat is ő szórakoztatta az farsangi mulatságok alkalmával. Kedvenc hangszerével nemcsak Nardán, hanem a környező falvakban és a határ túloldalán élőket is elkápráztatta, felcsendültek horvát, magyar és német dallamok is.
1956-tól a település kántora lett. Ezt a feladatot napjainkban is ellátja.
Nevéhez fűződik a kosárfonás tudománya is, hiszen apáról fiúra szállt a mesterség. Annak idején az ő reszortja volt a kislányoknak a kosarak megfonása, amelyből a virágszirmot hintették Úrnapján.
A 80-as években az újonnan megalakult énekkar tagja lett.
Munkája fontos szerepet játszott a település életében. Az énekkarral és a tánccsoporttal elért sikereire ma is büszkék lehetnek idősek és fiatalok.
Horváth Sándor, a Körmendi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke
A harmadik választási ciklust tölti be, mint cigány kisebbségi önkormányzati elnök. Körmenden és környékén újjáélesztette a régi kihalóban lévő cigány hagyományokat. Minden évben színes, érdekes Roma napokat szervez, ahol bemutatkozhatnak fiatal roma tehetségek, és a város lakói megismerhetik a romák életét. Emellett szoros kapcsolatot ápol a városi vezetőkkel, hogy a romák jobb eséllyel induljanak a munkahely teremtésben és munkahelykeresésben. Ezen kívül lelkes támogatója a helyi sportklubnak és munkájával segíti a csapat működését, fennmaradását annak érdekében, hogy a sportolók hasznos időtöltést találjanak maguknak.
Pintér Jánosné, Vaskeresztes Német Nemzetiségi Óvoda vezető óvónője
Pályafutását szülőfalujában, Pornóapátiban kezdte helyettesítőként, majd 4 hónap után a jelenlegi munkahelyére a Vaskeresztesi Német Nemzetiségi Óvodába került. Szülőfalujában telepedett le, ahol átvette a helyi könyvtár vezetését, színjátszó kört, tánccsoportot alapított. Az országos képzésen tanult német táncokat, helyi gyűjtésűeket állítottak színpadra maguk és mások örömére. Otthonról hozta a hienz nevelést, a keresztény életszemléletet, a dolgos kedvet, melyet édesapjától örökölt. 1986-ban a szívesen éneklő asszonyokkal megalapította a pornóapáti asszonykórust, melyet több évtizeden át vezetett. Nevéhez fűződik az első közös német adventi éneklés elindítása.
Külföldi és belföldi továbbképzések rendszeres résztvevője. Több éves szakmai és a német óvodában kifejtett gyermekszerető és pedagógiai múltja, a német kultúra ápolása, megtartása és továbbadása érdekében tett fáradozásaiért érdemes az elismerésre.