A Linux már régóta kedves a programozói szíveknek, és legújabban nem csak azoknak. A BBC egy közérthető írást szentel e sokak számára még mindig misztikus operációs rendszer múltjának, jelenének és jövőjének. Elgondolkodtató tények és következtetések. Népművelés.
Hol van már az az idő, amikor a Linux apró közösségek és néhány számítógép-megszállott belügye volt? A hírverés végre meghozta a Linux-programozóknak azt az elismertséget, amelyet korábban is megérdemeltek volna. Bruce Perens, ismert szabadforrás-guru így fogalmaz: „Nem vagyunk többé elszigetelt, magunknak való csodabogarak, akik egy olyan rendszeren dolgoznak, amelyről csak mi tudjuk, hogy jó. És ennek számos előnye van.”
Fejleszd és add tovább!
A több mint egy évtizeddel ezelőtt született Linux operációs rendszer egy finn egyetemista, Linus Torvalds nevéhez fűződik. Azóta a programozók egyfolytában módosítják, fejlesztik a művet. A rendszer leglényegibb tulajdonsága a nyitottság, ami azt jelenti, bárki szabadon megnézheti kódokat, azokat módosíthatja, feltéve, ha a módosításokat továbbra is szabadon hozzáférhetővé teszi.
A nagy cégek már korábban ráéreztek a Linux ízére, főként a szerverek és hálózatok üzemelését bízták és bízzák a rendszerre. Az ok nagyon prózai: pénzmegtakarítás. A nyílt forráskódból adódóan a Linux maga ingyenes, s habár a különböző szolgáltatásokért, támogatásokért, speciális programokért általában fizetnek a vállalatok, még mindig jóval alacsonyabb költségből ússzák meg, mintha a Microsoft-termékek licence vinné el a pénzt.
Dan Wensley, a kanadai Net Integration Technologies munkatársa így nyilatkozik a BBC-nek: „Hatalmas lehetőségek vannak abban a tényben, hogy a piac keresi a Microsoft alternatíváját. Az üzleti élet elfogadta a Linuxot ennek az alternatívának, amely valamiben jobb, valamiben annyira jó, mint a Microsoft. Az elmúlt 5-6 évben azt láttuk, hogy valódi piac alakult ki, hatalmas lehetőségekkel és versenyképes árukkal.”
Spóroljunk pénzt!
A Linux népszerű a közintézmények számára is. Egy normálisan gondolkodó kormány nem szeret évről-évre hatalmas pénzeket áldozni szoftver-jogdíjakra. Ellenben szeretik, hogyha belelátnak a használt programokba, és szükség esetén módosíthatják is őket. München városa a közelmúltban tért át Microsoftról Linuxra, Izrael és Brazília szintén ösztönzi a váltást. A Microsoft-versenytárs Sun Microsystems a kínai kormánnyal közösen dolgozik egy nyílt forráskódú rendszeren, mivel Kína Linux-alapon kívánja felépíteni saját szoftver-iparát.
A Sun Microsystems egyik vezetője, Simon Phipps így magyarázza az okokat: „ Ha valaki egy dollárt költ multinacionális cég programjára, akkor az a dollár elhagyja az országot. Ugyanezt az egy dollárt nyílt forráskódú termékre költve a pénz az országban marad, a fejlődést és a tudást szolgálja, erősíti a nemzetgazdaságot. Ezért sokan úgy vélik, hogy a fejlődő országoknak - az információtechnikát tekintve – a nyílt forráskódban van a jövője.
És mi lesz az eszmével?
Bár kétségtelen, a Linux-közösségen belül vannak, akik aggódnak, hogy a nagy cégek nem fogják megosztani fejlesztéseiket a világgal, megsértve ezzel a nyílt forráskód filozófiájának alapelveit, a többség lelkesen veszi tudomásul, hogy kreálmányukat beüzemeli az üzleti világ, felfedezik kormányok és önkormányzatok, és örülnek, hogy sikeresen hintették el az igét.
A szakértők szerint az utóbbi években megváltozott a maga a Linux-közösség is. Egyre többen támogatják a valódi piaci jelenlétet és a nagy multinacionális cégekkel való együttműködést.
A Linux-programozók között sok lázadó van, de mivel okos emberek, belátják, hogy úgy tudják megváltoztatni a világot, ha befogadják maguk közé azokat, akik tekintélyes csekkeket tudnak kiállítani.
És ezeken a csekkeken szereplő összegek egyre magasabbak.
Ez év januárjában zajlott New Yorkban a LinuxWorld Expo, ahol egyértelműen kiderült: A világ vállalatainak, kormányainak és programozóinak szándéka egybeesik: Minél több Linuxot szeretnének látni a jövőben a személyi számítóképek monitorain.
(A BBC Online nyomán)