Showtime! - Kiosztották a szombathelyi kulturális díjakat

A hirtelen jött tavasz után még kellemetlenebb az a hideg szél, ami végigsöpör Szombathely utcáin kedd este. Alternatív programként sok minden eszébe jut az embernek, de aztán csak összegombolja a kabátját és elindul, egyrészt mert a munka az munka, másrészt dolgozik a kíváncsiság: ez az első alkalom, hogy a magyar kultúra napján a díjakat a Savaria Moziban, ünnepi gálaműsor és pezsgős állófogadás keretében osztják ki. Vajon mi sül ki ebből?

A bejáratnál mindenesetre jelentős a sor, mint később kiderül, nem az amúgy ingyenes belépők kezelése okoz néhány perces várakozást, hanem a ruhatár. A mozi amúgy láthatóan kitett magáért, az előcsarnokban az asztalkákon gyertyák lobognak, a lépcső tetején hostessek irányítják a vendégeket, akik nem tudják a járást. Mi mondjuk tudjuk.

A nézőtér 60-70 százalékban lehet tele, a Hankó Faragó Miklós képviselőn, Majthényi László megyei alelnökön, Ipkovich György polgármesteren és a három alpolgármesteren kívül 6-8 képviselő lehet jelen, nagyjából fele-fele arányban a bal- és a jobboldalról. És persze számos vállalati- és intézményvezető, közéleti személyiség. Nem soroljuk.

Ipkovich György polgármester beszédében elmondja, hogy a „a kultúrát dédelgetni kell”, különösen, amikor zord a gazdasági környezet. Mint például most. Ami pedig a kultúra és a politika kapcsolatát illeti, az a helyes, ha az utóbbi megteremti a feltételeket, aztán hagyja szabadon virágozni az előbbit. Szombathely városában pedig különösen értékes és mindenkit foglalkoztat a kultúra, mivel ez a város kitörési pontja – hangzik el, valószínűleg nem először.

Elsőként az Arany Katedra Emlékplakett átadására kerül sor, mely kitüntetést Baktay Else, a Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola idegen nyelvi rektora veheti át a polgármestertől. (A díjak hivatalos indoklásáról a Kimozduló.hu oldalon olvashat" target="_blank.)

Nagyjából ettől a ponttól kezd rendhagyóvá válni az este. Mindenekelőtt azzal, hogy a Kiemelkedő Kulturális Munkáért-díj második díj fokozatának egyik nyertese a Lord zenekar gitárosa, Erős Attila.

A kézfogás előtt a vásznon – egy kicsit hosszúra nyúló - dokumentum- és koncertfilm pereg a díjazottról.

Bár a rockzenészek díjazása országos szinten mostanság már megszokott gyakorlat, városi szinten még közel sem, ahogy ezt néhány perccel később Benkő László, az Omega billentyűse meg is jegyzi, így a szombathelyi gesztus valószínűleg első az országban. Talán nem tévedünk nagyot, ha úgy véljük, Erős Attila kulturális díja megosztja majd a közvéleményt, pontosabban azokat, akik még foglalkoznak kultúrával. Ugyanakkor emlékeztetünk mindenkit, hogy néhány éve az akkori kultuszminiszter, Bozóki András miniszteri kitüntetést adott át néhány megasztárosnak. Az pedig jelentősen könnyebb műfaj, mint egy vidéki zenekar évtizedekig tartó menedzselése.

Miután Ipkovich György polgármester és Czeglédy Csaba alpolgármester átadják a díjat – Erős Attila öltönyben és nyakkendőben a színpadon, zenészi mivoltára csak a haja utal – Benkő László rövid fellépése következik. Az idős korára Szombathelyre hazataláló billentyűs – fékezett habzású színpadi füst közepette –szintetizátorra átkomponált Omega-egyveleget ad elő, miközben a háttérben régi fekete-fehér filmkockák peregnek, a szemtelenül fiatal Omega-tagok jönnek-mennek a vásznon. Ha jól emlékszem, az ő hajhosszuk ütötte ki először a biztosítékot a hatalom kapcsolótábláján.

A világ szép, ezért szépeket kell festeni – foglalja össze a bemutatkozó filmen arc poétikáját Káldy Lajos festőművész, aki ugyanazt a díjat kapja, mint Erős Attila. Az idős festő elhangzó történetei, közvetlen szófordulatai többször megnevettetik a közönséget, és talán hozzájárulnak ahhoz, hogy jó nagy tapsot kapjon, amikor Szabó Gábor átad és gratulál. Az alpolgármester fekete ingben és öltönyben, narancsszínű nyakkendőben jó eséllyel pályázna az est legelegánsabb férfijának posztjára, ám a díjátadás kapcsán kb. egy percet csetel priviben a díjazottal a színpadon, és mivel nincs kierősítve, nem tudjuk, hogy miről.

Aztán megint váltás, a Mesebolt Bábszínház csapata a színpadon, hogy egy, a Meseláda című darabjukra épülő produkciót mutassanak be. A több rétegű történet egyrészt a bábos csapat szakmai tudását van hivatva prezentálni, másrészt köszöntik az idei év legkomolyabb kulturális kitüntetését - A Kiemelkedő Kulturális Munkáért-díj I. fokozatát - kapó Horváth Jánosné Nagy Katalint, aki egyáltalán nem mellesleg a társulat igazgatója.

A kis produkció érdekessége, hogy egy elejtett mondatban elhangzik, hogy milyen jó lenne, ha a bábok kulcsot kapnának egy önálló házikóhoz. Nem nehéz kitalálni, hogy a Hemo-beruházásra gondolnak, mely elvileg a nagyszínház felépítésével és társulat odaköltözésével a Mesebolt Bábszínházra – is – maradna. A díjátadáskor Ipkovich György megígéri a kulcsot.

A Kultúra támogatásáért díjat Punger Pál szombathelyi nyomdász veszi át, a polgármesterhez ezúttal stílszerűen Németh Kálmán - gazdaságért felelős - alpolgármester csatlakozik a színpadon. A díjazottat bemutató filmből nemcsak azt tudjuk meg, hogy lokálpatrióta, hanem azt is, hogy klasszikus és rockzenét is játszott valaha, mi több, zenészként bejárta Európát. Kétségkívül színes egyéniség.

Az gálaest zárásaként az egyik legígéretesebb helyi rockformáció, a metrosurfing pattan a színpadra, hogy élőben lenyomják az egyik szombathelyi ihletésű dalukat. A dobok mögött Punger Péter, a kitüntetett nyomdász fia. Ezzel zárul az est a vetítőteremben.

Összességében elmondható, hogy az élőzenével, filmbejátszásokkal fellazított díjkiosztó-menetrend rokonságot mutat a tengerentúli talk show-k és filmes díjkiosztók forgatókönyvével. Szombathelyi szinten kétségtelenül formabontó a dolog, annyi előnye mindenképpen van, hogy kisebb az elalvás veszélye, mint a hagyományos kimegy-átad-megtapsol jellegű rendezvényeken, és az sem biztos, hogy nagy baj lenne elvitatkozni azon, hogy mi a szerepe és hol a helye a kultúrának Magyarországon és Szombathelyen. Ilyen vita valószínűleg nem fog elindulni, amin persze megint csak el lehetne tűnődni.

Hogy a jelenlevők mennyire gondolkodtak el mindezen, azt nem tudom, mindenesetre Majthényi Lászlónak valószínűleg más elképzelése van a magyar kultúra napi díjkiosztók optimális lebonyolításáról, ugyanis kifelé tartva csendesen megjegyzi, hogy a Himnusz és a Szózat elmaradt a műsor előtt és után.

Mire leérünk a földszintre, ott már javában tart az állófogadás, egy hosszú asztalon hidegtálak állnak, a pultnál pezsgőt osztogatnak. Villámgyorsan lecsúsztatok pár pogácsát majd két pohár édeset: azt hiszem, csak az van, igaz, nem válogatok.

Mindeközben a kis kerek asztaloknál intenzíven zajlik az a társasági élet, mely során húsz perc alatt több emberi inger éri az embert, mint egy hét tévézés alatt.

Szóval ilyen estékbe keveredhet, aki kimozdul otthonról Szombathelyen a magyar kultúra napján.

A kitüntetések hivatalos indoklását a Kimozduló.hu oldalon olvashatja el.