Mi is történik most Oladon? - Interjú Rettegi Attilával

ALON: Mit is ünnepeltek két hete Oladon?

R. A.: 2007. augusztus 1-én indult el az Általános Művelődési Központ (OÁMK), amely a Teleki Blanka Szakképző Iskola, a Simon István Utcai Általános Iskola és az Oladi Művelődési Központ (új nevén a Savaria Ifjúsági Centrum) egyesítéséből jött létre. Most láttuk elérkezni az időt ahhoz, hogy megmutassuk magunkat, hiszen nemrég újult meg a tornaterem és elkészült az új, az ország második legnagyobb beltéri mászófala, amelyet egy egyesület, a Hannibál SE épített és üzemeltet. Mi a helyet adjuk hozzá. Sajnáltuk, hogy a bemutatkozó rendezvényünkről szóló sajtóhírekben szinte kizárólag a mászófallal foglalkoztak, hiszen mi azt akartuk bemutatni, hogy intézményünk minden elemében megújult.

Az OÁMK kicsit kakukktojás a városi intézmények között, hiszen kimaradt az Agorából, és kilóg a közoktatási intézmények sorából is.

Az már korábban sejthető volt, hogy változások lesznek, mivel Joós Tamás távozása után nem írtak ki pályázatot az OMK igazgatói posztjára. Aztán több variáció is szóba jött, de mivel a három intézmény lényegében egy épületegyüttesben működött, a városvezetés úgy döntött, ÁMK lesz belőlünk.

Ha visszanézünk az elmúlt évtizedekre, az ÁMK-k alapításának és megszűntetésének szándékai mintha hullámokban jelentkeznének.

Az általános művelődési központok valamikor a nyolcvanas évek elején terjedtek el. Az volt a cél, hogy a közoktatás és a közművelődés összekapcsolásával nyitottabb intézményeket hozzanak létre. A rendszerváltás idején a nagyobb intézmények egységei inkább önállósultak, akkoriban az alulról jövő kezdeményezésekben, az önállóságban hittek. Aztán az utóbbi években ismét az integrációt szorgalmazzák a döntéshozók, így újra nagyobb figyelmet kapnak az ÁMK-k is.

Csakhogy mindez mintha nem a szakmaisággal, hanem az általános pénzhiánnyal függene össze.

Ez sajnos így van. Az Oladi ÁMK-t is részben a költségcsökkentés szándéka hozta létre, de mi a szakmai megújulás lehetőségét is megláttuk a változásban.

Hogyan élték meg az itt dolgozók az összevonást? Amíg az Eötvös és szentkirályi iskola esetében drámai események játszódtak, addig Oladról gyakorlatilag alig lehetett hallani.

Készültünk rá, és bár természetesen kevesebben dolgoznak az új intézményben, mint a korábbi háromban, az összevonás miatt senkinek nem kellett felmondanunk. Az is lényeges, így át tudtuk menteni a korábbi jó dolgokat, és nem szakadtak meg a folyamatban levő, a jövő számára fontos kezdeményezések. Ezek számunkra is, és a város számára is fontosak. Amúgy én alapból nem vagyok integrációellenes, Oladon pedig valóban a közös működtetés mellett szól az infrastruktúra.

Fél év telt el az indulás óta. Most már le lehet szűrni bizonyos következtetéseket.

A karácsonyi intézményi partin arról beszélgettünk a kollegákkal, hogy akiknek korábban voltak fenntartásai és félelmei az összevonás miatt, azok számára is úgy tűnik, működik a dolog. Kétségkívül, hogy egy három tagból álló, ekkora intézmény – 120 dolgozó és közel ezer diák van itt - működtetése gondos szervezést igényel, ugyanakkor jóval nagyobb mozgástér is van.

Készültek arra számítások, hogy mennyivel olcsóbb egy ÁMK, mint mondjuk három különálló intézmény?

Esetünkben pontosan meg tudom mondani, mivel a közgyűlés a közelmúltban fogadta el a 2008-as költségvetést, amit össze lehet hasonlítani a tavalyival. Ezek szerint évente 35 millió forinttal kerül kevesebbe így az üzemeltetés. Magam is meglepődtem ezen a nagy összegen.

És miből jön össze ez a 35 millió?

Főként a személyi kiadások csökkenéséből.

Hogyan működik egy ÁMK?

Most három szakmailag önálló intézményegység működik az ÁMK-ban, melyeknek megvan a saját vezetőjük. Ők egy átlagos igazgatóhelyettesnél nagyobb döntési jogkörrel rendelkeznek. Ugyanakkor a gazdálkodás, a kiszolgálási folyamatok egységesek, és az egész működést az igazgatóság koordinálja.

És mi történik most a különböző egységekben?

Az általános iskolánk hagyományosan a sportra és a művészi nevelésre helyezi a hangsúlyt, ez a jövő tanévtől kiegészül az emelt óraszámú informatika-oktatással és az angol két tannyelvű képzéssel.

Hogyan fog kinézni ez a gyakorlatban?

Ennek az a lényege, hogy legalább két tantárgyat a célnyelven kell oktatni. A gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy az első két évben előkészítés folyik, és a harmadik osztályban – az életkori sajátosságoknak megfelelően - lép be a három idegen nyelven oktatott tantárgy. Ez kezdetben a rajz, a technika és a környezetismeret lesz. A felsőben jön az angolul oktatott informatika. Nem titkoljuk, az is cél, hogy akár 12-15 évig itt tanulhassanak a gyerekek, többek között ezért is indul a Teleki Blanka keretein belül a webgazdasági szakközépiskola.

Mint internetes portált ez minket részleteiben is érdekelne.

Ez nagyon új dolog az országban. A programot a Webdidaktika Alapítvány szakemberei, cégek képviselői, egyetemi tanárok dolgozták ki, azok, akik például az Info Savaria konferenciát is szervezik. A kezdeményezés mögött az a felismerés áll, hogy a gazdaság nem mindig talál olyan szakembereket, akik egy cég webes megjelenését üzleti, profitszerzési szempontból is menedzselni tudják. Főként három területről van szó: az informatikai ismeretekről - különös tekintettel a webprogramozásra -, a dizájnról, illetve a közgazdasági, jogi és marketinges ismeretekről.

Az első ilyen webgazdasági szakközépiskola Erdőkertesen alakult az alapítvány saját iskolájaként. Ezt a programot szeretnék terjeszteni az országban, és ehhez csatlakozik az Oladi ÁMK Teleki Blanka Szakközépiskolája. Mi először a jövő tanévre hirdettük meg a szakot, tehát nagyon az út elején járunk, de hosszabb távon ezt szeretnénk felfuttatni a könnyűipar és a szolgáltatás profil mellett.

Ott voltunk az iskola belvárosi ruhaszalonjának avatóján. Mi van most azzal?

Egyelőre sajnos annyira nincs bent a köztudatban, mint kellene, de bízom benne, hogy a karnevál idején jobban meg tudunk jelenni. Azért fontos, mert ott lehetőség van azt a szolgáltató jelleget megtanulni – méretfelvétel, egyedi ruhák gyártása -, amire a magyar könnyűipar is átállni látszik.

A művelődési házak élete mostanában nem könnyű. Az oladi ráadásul a város szélén van.

A ház új nevet kapott, most Savaria Ifjúsági Centrum (SIC) néven működik. A név egyrészt azért van, hogy könnyen meg lehessen különböztetni az intézmény egészének megnevezésétől, az OÁMK-tól, másrészt mert főként a fiatalok számára rendezünk programokat. Szeretnénk folytatni a koncerteket, erősíteni a fiatal, amatőr alkotók felkarolását, másik fő cél pedig a mellettünk levő lakókörnyezet közművelődési igényét kielégíteni. A SIC a város két legnagyobb lakótelepe között helyezkedik el, az Oladi lakótelep folyamatosan fejlődik, bővül, emellett pedig sok olyan dolog van nálunk, ami egyedi, akár a programokról, akár az adottságról (tanuszoda, tornaterem stb.) van szó. Így mindig is nagy volt itt az élet.

Összességében igyekszünk a helyzetet nem sorscsapásként, hanem új lehetőségként megélni. Én optimista vagyok, főleg mert a dolgozók elkötelezettek, hogy valami igazán jó intézményt hozzunk itt létre a városnak.

Oladi ÁMK
Webgazdasági Szakközépiskola