„Az sem indok, hogy 30-ból 29 újság az Ön verzióját írta le, hiszen mások nem feltétlenül vették észre azokat a jeleket, amelyeket a portál észrevett.”
Tisztelt Szakály Gábor Úr!
Olvastam levelét, amelyben kényesen kitér az Önt érintő kérdések elől. Lehet, hogy csak véletlenről van szó, ezért engedje meg, hogy reagáljak írására. Örömmel venném, ha válaszolna is az itt megfogalmazott kérdésekre.
„Az MSZP Szombathelyi Szervezete minden idők lagalpáribb személyeskedő sajtóközleményét adta ki.”
Teljesen egyetértek Önnel, azzal a kiegészítéssel, hogy valójában most szembesülhetett azzal a stílussal, amit Önök már jóideje megengednek maguknak. Emiatt viszont érthetetlen a felháborodása.
„Szeretném megköszönni mindazoknak, akik együttérzésüket fejezték ki az engem ért támadás kapcsán.”
Természetesen minden normális gondolkodású ember együtt érez Önnel, de ez feltételezi azt is, hogy Ön nem félrevezetéssel próbál együttérzéshez jutni. Márpedig sok jel ez utóbbira utal.
„A rendelkezésre álló adatok alapján a Szombathelyi Rendőrkapitányság garázdaság vétség megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást indított”
Ön ellen is, tisztelt Szakály úr, ezt ne felejtse megemlíteni.
„ Czeglédy Péter mosakodásával, és bátyja médiabirodalmának felvetéseivel továbbra sem kívánok foglalkozni.”
Czeglédy Péter „mosakodása” az érem másik oldala. Miért szeretné, ha mindenki csak az Ön elmondása alapján formálna véleményt az esetről? Valójában négy fideszes plakátragasztó került szembe egy „MSZP-s verőlegénnyel” (Hende Csaba szavát idézve). Társai annyira megrettentek, hogy nem mertek közbeavatkozni? A sajtótájékoztató elején még brutális, aljas verésről volt szó, ahol Czeglédy Péter Önt még a földön is rúgta, ahol érte. Ezzel szemben, amikor később megkérdeztem, miért nem segítettek a társai, akkor zavarba jött és azt mondta, nagyon gyorsan zajlott az egész.
A médiabirodalom kifejezéstől a szombathelyi Fideszben nem bírnak elszakadni és valami sátáni jelentést sugallnak neki. Tisztelt Szakály Gábor úr! Hallott Ön már a Pannon Lapok Társaságáról, vagy a Westdeutsche Allgemeine Zeitungról? Esetleg a Sanoma, Ringier, Axel Springer stb. kiadókról? Ha veszi a fáradságot és megnéz egy újságosstandot, akkor biztosan talál kiadványokat ezektől. Ugyanis mind „médiabirodalmak”. Mit javasol? Be kellene szüntetni ezeket? Vagy csak azokat, amelyek nem az Ön szájíze szerint közölnek dolgokat? Mivel az újságokat már nem céhes keretek között készítik, ezért talán természetes, hogy mindenki megpróbál minél nagyobb szeletet kihasítani a tortából, kvázi építeni a médiabirodalmát. Az előbb felsorolt példákból tudna egyet kiemelni, amely kiadó udvariasan maga elé engedné a piac valamely másik szereplőjét? Senki nem veri az emberek hátát, hogy olvassanak, nézzenek, hallgassanak egy-egy kiadványt. Talán egy kicsit gondolkodnia kellene Önnek is, mielőtt hangulatot kelt, hangzatos szavak dobálásával. De természetesen megértem, hogy politikusként Ön ezt érzi küldetésnek.
Azonban ha már szóba hozta a „médiabirodalom” felvetéseit, amire nem kíván reagálni, engedje meg, hogy én is szóba hozzam, hogy Önnek nem a portál újságírójának állítását kellene cáfolnia, hanem azokat a dokumentumokat, amelyeket pont Ön hozott fel a „brutális verés” alátámasztására, de amelyek pont Ön ellen beszélnek. Az sem indok, hogy 30-ból 29 újság az Ön verzióját írta le, hiszen mások nem feltétlenül vették észre azokat a jeleket, amelyeket a portál észrevett. De példaként említem, hogy udvariasságból nem kérdezett rá egy újságíró sem a hátunk mögött Fidesz plakáttal teleragasztott telefonfülkére, vagy oszlopokra sem.
De lássuk a tényeket.
Ön felkötött kézzel, fájdalmas arckifejezéssel érkezett a sajtótájékoztatóra, az állítólagos fejrúgások ellenére nulla látható sérüléssel. Többen is elmondták, hogy Önt „brutálisan” megverte Czeglédy Péter. Innen levezették, hogy mondjon le Szombathely polgármestere és mindenki szavazzon igennel a népszavazáson. Tiszta ügy. Bejött, „benne voltak a tévében”.
De!
Amikor dr. Hende Csaba saját beszédének hevében elvette Öntől a látleletet és meglobogtatta, alátámasztandó a szavait, nem gondolta, hogy arról élvezhető fényképfelvétel készülhet abban az egy másodpercben. Pedig készült. (Jelzem, ezért félnek Önök a „médiabirodalomtól”, ugyanis eddig sok alkalommal bizonyítottuk fénykép, videó és hangfelvétellel azokat az állításainkat, amelyeket Önök hazugnak bélyegeztek.) A bizonyítékképpen bemutatott dokumentum ugyanis mindent bizonyított, csak az Ön szavait nem. Amikor rákérdeztem a sérülésére, Ön elmondta: „csináltak koponyaröntgent is”. Ez a válasz valószínűleg sok embert lenyűgözött volna, de azért szögezzük le, ennyi erővel azt is mondhatta volna, hogy megmérték a pulzusát. Az az állítás pedig szintén hasbaakasztás, hogy a koponyaröntgen eredménye még nem ismert. Vagy nem olvasta saját látleletét?
Abból ugyanis kiderül: Önnek volt egy érzékeny pont az arcán és egy másik nyomásra érzékeny pont a combján. Semmi más. Sem látható sérülés, sem bevérzés, semmi. Mindez egy „brutális verés” után egy órával. Czeglédy 115 kiló, Ön 70. Mi magyarázza a külsérelmi nyomok hiányát?
És főleg: mi magyarázza a felkötött kezet? A csirízes vödör cipelése nyomán fellépő izomláz inkább, mint egy nyom nélküli brutális verés. A váll, kéz fájdalmáról szó sem esik a látleletben.
A másik kényes pont a plakátolás szabályosságának bizonygatása volt, amit egy számla lobogtatásával kívántak igazolni. Az állítólagos verés utáni napra, azaz a sajtótájékoztató napjára dátumozott számlán az állt, hogy a Fidesz egy bizonyos összeget fizetett egy hirdetéssel foglalkozó cégnek „Plakátragasztás” jogcímen. Azaz ezzel nem bizonyították, hogy fizettek a plakátok helyéért. De az is kérdéses, miért kell Szakály Gábor képviselőnek éjszaka plakátot ragasztani, ha egyszer ezért fizettek egy cégnek?
Nos, Ön, tisztelt Szakály Gábor ezekkel a kérdésekkel nem hajlandó foglalkozni. Érthető, hiszen csak a „kommunisták, a provokátorok” (by Hende Csaba) akadnak fenn ilyen apróságokon.
Lelki sérüléseihez jobbulást kívánok! A fizikaiakhoz nem tudok, hiszen ha nem hazudott a látleletet kiadó orvos, akkor nincs mihez jobbulást kívánnom.
Itt is megismétlem azon felvetésemet, amit a „médiabirodalom” oldalán már megtettem. Hasznosnak tartanám, ha rendelet szabályozná, hogy plakátolni csak reggel 8 és délután 5 óra között lehessen. Talán megszűnne ez a gyerekes adok-kapok, amit már az elmúlt években is tapasztaltunk. Úgy vélem, a pártok jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a plakátoknak, mint amennyit azok valójában számítanak.