
Amikor a hétfői ebéd után kiértünk a Múzeumfaluba, a Tarisznyások együttes zenélt épp, és Pados Gábor, az Irokéz társtulajdonosa azon morfondírozott hangosan, hogy nem is lehet tudni pontosan, milyen évszak van. Én a télre szavaztam. De mivel a karámban bájos rackabárányok bújtak fázósan egymáshoz (ellentétben szelídszemű szüleikkel, akik kézből ettek), mégiscsak úgy döntöttem, húsvét van.

A húsvét mellett szólt más érv is, például az azt megelőző nagyszombat, amikor is a Gyermekek Háza kézműves kuckójában próbáltam ki, milyen is az írókázás, ami rég izgatta a fantáziámat. Persze, ha az ember a Gyermekek Házába megy, jó ha visz magával egy gyereket. Ivettet, keresztlánykát nem volt nehéz meggyőzni, hogy velem tartson.

Direkt örültem, hogy nem egy keresztfiúval áldott meg a sors, mert a tojásfestés mégis csak női tevékenység, de a helyszínen úgy tűnt, a férfiúi egyenjogúság utat tör magának ezen a téren is, apukákat, nagyapókat és kisfiúkat is láttunk az olvasztott méhviasz és a tojások fölé hajolni. Geosits Judit segített a mesterfogások elsajátításában.
A vasárnap komoly borúval köszöntött, és ki is tartott, de arra jó volt, hogy az ember sikerrel legyőzze tavaszi hiperaktivitást, és erőt gyűjtsön a hétfőre. Amikor is minden várakozásnak megfelelően ki is villant a nap, de azt nem lehet mondani, hogy olyan nagyon lágyan eregette volna sugarait a Csótó környéki kertekben pompázó kankalinokra.

Nem csak az ibolya, a magnóliák, de a népek is dacoltak a hideggel. Ha lassan is, és nem is nagyon, de azért megteltek a falu utcái. Konstatáltuk, hogy a szőlőt rendben megmetszették, a veteményezéssel el vannak maradva, de báránykák viszont aranyosak.

Meg a gyerekek is aranyosak voltak, akik a húsvéti nyuszihajszába neveztek be. Az ötfordulós szellemi és ügyességi vetélkedő a nevében volt csak ilyen drasztikus, a nyertesnek járó tapsifülest nem hogy nem hajszolták, de egyenesen ajnározták az alkalmi nyusziszitterek.
Azt is láttuk, hogy a tojásba pénzdobáshoz legalább annyi fizikai és mentális koncentráció kell, mint egy golflabda elütéséhez. A húszassal félbevágott tojásokat a skanzen mangalicája kapta, ha az éber vizsla el nem kapta időben. Ő leginkább gurítással és a tojásdobálással próbálkozott. A tojásra vízzel lövésnél a fiúk kipróbálhatták, milyen érzés, öt fokban és ellenszélben locsolást kapni.

A tojásfestő asszonyok keze kicsit elgémberedett, de ugyanez jutott a Szivárvány Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tánccsoportjait kísérő Boglya zenekarnak is, egy órás műsort adtak együtt, nagy sikerrel.
Havazás ide, hideg szél oda, kiderült. A húsvétot nem az időjárás teszi.