Lakossági fórum Magellán Center-ügyben

Tele volt a nagyterem, még a közmeghallgatáson sem voltak annyian, mint a magellánügyi lakossági fórumon. A létszámnak ez esetben csak a csekély hányadát tették ki a közgyűlési frakciók, pedig szép számban megjelentek ők is a teljes létszámban felsorakozott vezérkar (polgármester és alpolgármesterek) mellett. A pulpituson ott ült Vigh Gábor, a beruházó Vétem Zrt. vezetője is, erősítésként hívta Csikós Mihályt, a tervezőt, valamint közlekedésmérnököket.

A tervet - amelyet a szakhatóságokkal történt egyeztetések során többször módosítottak az elmúlt év során - Csikós Mihály tervező mutatta be. A Kossuth utca sarkára tervezet épület nincs híján szellemes megoldásoknak, sőt így ránézésre nagyon is impozáns, amely a lehetőségekhez képest igyekszik alkalmazkodni a terület emeltes panelháztól a földszintes kereskedőházig terjedő eklektikájához, melyet vállaltan 21. századi megoldásaival tovább színesít.

Ez viszont nagyon nem tetszik a lakosság egy részének: volt, aki egyenesen a környékben fellelhető régi épületek homlokzat-díszeibe becsomagolva látná szívesen az épületet. A tervező azonban – mint megszólalásából kiderült – nem nagyon kapható az ilyen „hazug” (én inkább azt mondanám, patyomkínosan giccses) megoldásra.

A másik probléma, hogy egyesek túl nagynak találják az épületet. Megtudtuk, a beépíthetőséget 78 százalékig használták ki a felszínen, a zöldterület pedig a felsőbb szintekre került. A meglehetősen nagy épülettömeg tagolásra találták ki a szomszédos épületek nyílászáró kiosztásának alkalmazását és az üvegvitorlákat, amelyek a Kiskar utca felé néző, íves frontot tagolják.

Olyan jelenlevő is akadt, aki ezzel megbarátkozna, ám (és ezzel ért el a lakossági fórum az eredeti tárgyához) aggódik a forgalomnövekedés miatt. A lakók – és velük együtt például Hankó Faragó Miklós országgyűlési képviselő (SZDSZ) - nem hiszi el, hogy óránként csak 100 autóval növekedne a forgalom az amúgy is neuralgikus pontnak számító Kiskar- Thököly- Mátyás király- Bürü utcai csomópontban. Tóth Gábor közlekedésmérnök viszont kitartott amellett, hogy a csúcsforgalomban elhaladó óránként 1700 gépjármű mellett a Magellán 3 százalékkal növelné a forgalmat, ennek kétszerese állna be óránként az épület 265 férőhelyes mélygarázsába, de a mérnök szerint (más forgalmas helyen lévő plázák adataival történt összevetés alapján) 100 ebből amúgy is behajtana a belvárosba. Ez a becsatlakozó utaknál 30-40 személyautóval jelentene többet. Arra a lakossági felvetésre, hogy mi van a kihajtó autókkal, nem kaptunk választ.

Németh Kálmán szerint viszont ez az üzlet így nem lesz rentábilis, akár meg se nyisson. Az alpolgármester ugyanakkor megerősítette azt, amit Vigh Gábor bevezetőjében említett, hogy a területre érvényes rendezési terv alapján tervezték az épületet, ezt pedig 2006 őszén elfogadta a közgyűlés, mégpedig a főépítész előterjesztése alapján. (Németh Kálmán ekkor nem volt tagja a közgyűlésnek.)

Németh György, a rendezési terv készítője (akivel még a tervezés előtt konzultált a Csikós Mihály és a beruházó) szerint is nagy az épület, és azt is aggályosnak tartja forgalomszervezési szempontból, hogy két bejárója van a bevásárlóközpontnak: a személyautók az ellipszis alakúra megnyújtandó Thököly-Mátyás király - Bürü utcai körforgalomból, a teherautók a Thököly utcáról hajtanának be.

Még egy körforgalom épülne, amely a Thököly-Kiskar jelzőlámpás csomópontot küszöbölné ki. A beruházás most tart ott, hogy ezekre kéri a szakhatósági engedélyt, így ennek fényében tervezi meg a Kiskar utcai orvosi rendelő előtti parkolókat, illetve a gyalogos és kerékpáros közlekedést, halottuk Benczik Zoltán mérnöktől, amely kijelentés azonban nem nagyon növelte a beruházás iránt bizalmat.

Dr. Prugberger Emil a körzet egyik képviselője (Pro Savaria) az egészségügyi bizottság elnökeként is szólt, amikor azt mondta, ahol nagy a levegő és a zajterhelés (márpedig itt nagyobb, mint a megengedett), ott nem növelni, hanem csökkenteni kell ezeket.

Szó volt még a teherforgalom növekedéséről, amelyről konkrét számot nem hallottunk, de azt igen, hogy az élelmiszerboltot a túl nagy kamionok miatt húzták a tervből. Felmerült az is, nem lehetne-e a járdaszint alá, rámpán levinni a személyautó-behajtást, így nem zavarnák a gyalogos-közlekedést.

Takátsné Tenki Mária fideszes körzeti képviselő szerint az egész belváros parkolási és közlekedési rendszerét kellene áttekinteni, mivel a Magellán nélkül is vannak problémák. Ez volt a véleménye az egyik taxistársaság munkatársának is, aki szerint nem lenne rossz megoldás a két körforgalom, de városban nem ez az egyetlen pont, ahol dugók vannak. A lakossági fórum végén elhangzott néhány, a beruházást támogató vélemény is, például, hogy a Párizsban a Pompidou központ se épülhetett volna meg, vagy a Bécsben a Szent István-dómmal szemközti modern épület, ha azon múlik a döntés, mennyire passzol az épület a történelmi környezethez. Ugyanakkor négy oldalnyi tiltakozó aláírást adtak át a Magellánt ellenzők Ipkovich György polgármesternek.

A közgyűlés csütörtökön tárgyalja ismét a Magellán-ügyet, egészen pontosan azt, hogy hozzájáruljon-e a város a lakossági fórumon is ismertetett közlekedési csomópontok kialakításához.

Látványtervek: Magelláncenter.hu

A Magellán-ügy tanulságai Igyekszem elkerülni, hogy pro vagy kontra állást foglaljak Magellán-ügyben, de az eset számos tanulságul szolgálhat minden érdekelt fél számára. Számomra elsősorban azzal a szomorúval, hogy egy évvel ezelőtt két újságba is írtam a készülő beruházásról. Többet is. Az elsőt akkor, amikor engedélyeztetési eljárás során az előzetes vizsgálati dokumentációt kifüggesztették a városházán, amely és az erről szóló közleményt a helyben szokásos módon a helyi közszolgálati lap megjelentette, a dokumentáció tartalmát pedig (kivonatolva) a lap közölte. Ennél kicsit bővebb terjedelemben jelent meg az Alonon is tudósítás, de ezt megelőzően már más médium is ismertette a projektet. A környezetvédelmi hatósági eljárás során a városházán és környezetvédelmi hatóságnál is bárki áttanulmányozhatta a dokumentációt, és joga és lehetősége is lett volna aggályai megfogalmazására. (Hogy ez menyire nem hiábavaló dolog, azt jelzi, hogy ugyanilyen eljárás során fúródott meg a vépi szalmatüzelésű erőmű.) Mint most megtudtam, a közszemlére tett tanulmányt senki nem tekintette meg rajtam kívül (még akkor megírtam, egy az ügyben tartott bizottsági ülés kapcsán, hogy a képviselők sem, inkább kivonatot kértek belőle) mind a mai napig a városházán, és van egy olyan halvány gyanúm, hogy a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen sem volt nagy a tolongás megtekintés tárgyában. Tehát a lakók nem tartották fontosnak eddig, (néhány olvasói levél kivételével), hogy véleményt nyilvánítsanak. Most hirtelen nagyon fontos lett ez. A másik tanulság, hogy a polgárok még mindig nem tudják, hogy működik egy város, a politikai döntéseket miképp lehet befolyásolni. Sőt, amíg nem érzékelik saját bőrükön a következményeket, fütyülnek a rendezési tervekre, amelyek ugyancsak nyilvánosak, és ezekről (meghirdetik, hogy mikor miről) lehet tájékozódni a főépítészi irodán, sőt, lehet módosításokat benyújtani, vagy ha valami nagyon nem tetszik, akár közmeghallgatást kezdeményezni, vagy akár tüntetni, sztrájkolni, népszavazást gründolni, szóval elég széles a nyomásgyakorlás lehetősége. Az sem világos sokaknak, akik sosem építettek házat, hogy ezek a rendezési tervek meghatározzák, hogy egy adott területre mi és mekkora építhető. Nem mondom, hogy a plánum midig tökéletes, fedezett fel már az Alon is hibát, korrigálva is lett. Viszont, ha már megszavazták, akkor a beruházó azt egy fix pontnak tekinti, és ehhez kalibrálja a terveit. A befektető viszont egy bizonyos pontos túl (amely a befektetés némi, azaz minél nagyobb profittal történő megtérülését veszélyeztetné) egyáltalán nem hajlik önkorlátozásra, nem ez a természete, nem így működik. (Erre nem ártana kondícionálni magunkat kapitalizmus bevezetése után csaknem húsz évvel.) De ezért találták ki a rendezési tervet, hogy gátat vessen olyan törekevéseknek, amelyek a város harmonikus működését, egységét megbontják, esetleg ellene hatnak a szerves fejlődésnek (bárki legyen a beruházó), vagy bármilyen más szempontból hátrányt okozzanak műemlékben, környezetben. Ekkor, a rendezési terv elkészítésekor kell összevetni a lakók, a város, a közösség érdekeit akár költségvetésből, akár a privát szférából érkező fejlesztési lehetőségekkel. Ez szolgálhat tanulságul a mindenkori döntéshozóknak, mert bármely politikai erő beleeshet abba, hogy nem tud megakadályozni egy olyan beruházást, amely ugyan nem a sajátja, de nem is növeli túlzottan a népszerűségét, miután rábólintott (nem túl figyelmes olvasás után) a város képét hosszú távra meghatározó tervre. Annál is érdemesebb lenne alaposan átgondolni a döntést, mert ennek következménye a döntéshozó fejére hullhat vissza. A rendezési terv belvárosra vonatkozó részét a közgyűlés 2006 őszén egyhangú szavazással jóváhagyta. K. Gy.