Ördögi körben a Markusovszky kórház - Távozó orvosok, megalázó bérek

Miattunk lett zárt ülés

A megyei kórházban kialakult humánpolitikai problémák miatt rendkívüli bizottsági ülés összehívását még az előző közgyűlésen vetette fel dr. Prugberger Emil, az egészségügyi bizottság elnöke (Pro Savaria). Erre szerdán került sor a városházán a megyei szakmai bizottság, a kórház menedzsmentje, a szakszervezetek, a kamara, a betegjogi képviselő, a városi szakbizottság és a polgármester részvételével. Annyian gyűltek össze a koccintóban, hogy az újságírót észre se vette dr. Prugberger Emil, így azt mondta, hogy „nyíltan beszélhetünk, nincs jelen a sajtó.” Miután kiderült, hogy az Alon tudósítója ott van, a kamara képviselőjének kérésére a bizottság zárt ülést szavazott meg, de tájékoztatást ígért a tanácskozás végén, melyet meg is kaptunk.

Nagy bajok és kis optimizmus

Dr. Prugberger Emil elmondta, az egyeztetést dr. Farkas György a bizottság külső tagja (SZDSZ) indítványozta. Azért hívták össze, hogy azokat a problémákat (orvoshiány, alacsony bérek) amelyek már a sajtóban is napvilágot láttak, és szóbeszéd tárgyát képezik a városban, megbeszéljék. Az elnök szerint 65 százalékban ugyan a kormányzaté a felelősség a kialakult helyzetért, ám a maradékon (ugyan nem egyenlő arányban) osztozik a menedzsment (25 százalék) és a szakembergárda. Optimizmusra ad okot, hogy a tanácskozáson minden érdekelt fél megjelent, és így – egymás között – néha kicsit indulatosabban is, de átbeszélték a problémákat.

Ezek mibenlétét a területi orvosi kamara felkérésére dr. Korcsmár József foglalta össze. A kézsebész főorvos elmondta, négy konkrét felvetésről - a műtéti lehetőségek kérdésével, a létszámmal, a bérezéssel és a dolgozók munkája elismerésének kérdéséről - érkeztek, és örültek a lehetőségnek, hogy ezek az ügyek végre terítékre kerültek.

Elvándorlás, leszakadó fizetések

Mint megtudtuk, a Markusovszky kórházban fizetett bérek elmaradnak a környező megyékéhez képest, például Szombathelyen egy műtősnő 90 ezer forint körül keres, egy ugyanolyan képzettségű, korú, kolléganője Veszprémben 140 ezer forintot visz haza. Nem csak az inflációval értéktelenednek el a bérek, de vannak, akiknek csökkent a jövedelmük a zrt-vé alakulás után. Az orvosoké például úgy, hogy a bruttó bérük maradt, de az adózás változása miatt, mégis kevesebb kerül a számlájukra. Vannak, akiknek bruttó bére is csökkent. (Az Alon úgy értesült, hogy például míg korábban fizettek a műtősöknek a műtő takarításáért, ma már nem.)

Ezért nagy az elvándorlás. Az elmúlt egy évben 53 orvos hagyta el a kórházat, 23 új orvos jött, ám a belépők többnyire nem rutinos szakemberek, hanem kezdők. A nővérek is rosszul fizetettek. (Folyosói beszélgetések során 60-70 ezer forintos nettó jövedelmekről esett szó.)

A zrt-vé alakulással kiszámíthatatlan lett a kórházi dolgozók pályája, megszűnt például a kétévenkénti előbbre sorolás (és az ezzel járó béremelés), ugyanakkor fél év alatt sem sikerült tető alá hozni a kollektív szerződést, amellyel kiszámítható lenne a dolgozók bére és juttatásai. Az emberek nem tudják, mire számíthatnak.

Az orvoshiányt a kórház rezidensekkel (szakorvosjelöltekkel próbálja meg áthidalni), de a szakorvos jelöltek nem rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyekkel egy szakorvos, nem dolgozhatnak felügyelet nélkül.

Ilyen a magyar egészségügy?

Lakner László vezérigazgató kérdésünkre, hogy mennyivel változott a bérük a dolgozónak a zrt-vé alakulás után, azt válaszolta, hogy amint azt ígérték, nem csökkentették a dolgozók alapbérét. Igaz, a 13. havi juttatást három részletben fizették ki (az utolsó részletet a júliusi fizetéssel), és elmaradt a megígért bérfejlesztés is. Dr. Lakner szerint kormány, a kórházat sújtó ágyszámleépítés, és a kórház-finanszírozás (teljesítmény-volumenkorlát) az oka, hogy nem tudják teljesíteni ígéreteiket. A bajt tetézi, hogy a dolgozók fizetése inflálódik, ráadásul a munkateher nőtt, hiszen kevesebb embernek (a megyei kórházak átszervezése miatt) több beteget kell ellátniuk. Mindazonáltal Lakner László azt állítja, ezek a gondok nem egyediek, ilyen a magyar egészségügy helyzete.

Kérdésemre, hogyha mindenütt ilyen a helyzet, akkor mi értelme van az orvosok távozásának, hová mennek, azt a választ kapom, hogy sokan külföldre. De amikor arra kérdezek rá, hogy mégis hányan mentek a megyei kórházból külföldre, kiderül, négyen-öten.

A bérekkel kapcsolatban megtudom, azért kapnak egyesek kevesebb fizetést, mint korábban, mert kevesebb például a műtét, kisebb a finanszírozás, kisebb a bevétel, de a dolgozó munkája is kevesebb. A kamara erre megjegyezte, hogy ez a műtőst nem érdekli, neki valahonnan azt a hiányzó összeget elő kell teremtenie. (Az Alon úgy értesült, hogy például pénztárosként vállalnak pluszmunkát az ápolók egy városszéli nagyáruházban.)

A vezérigazgató elmozdulásnak látja, hogy mégiscsak kaptak 13. havi fizetést a dolgozók, ha több részletben is, az elmaradt bérfejlesztés helyett év végén jutalmat kapnak, természetben, étkezési utalvány formájában, merthogy Lakner László szerint erre van a legnagyobb szükségük. (Ez tavalyhoz képest elmozdulás, mert információink szerint. Karácsony előtt 5 ezer forintos könyvutalványt kaptak a dolgozók. A megyei közgyűlés 36 millió forintot szavazott meg egyszeri bérkiegészítésre (ezt a 2008 előtt gazdasági társasággá alakult kórházak az államtól nem kapják meg.) A dolgozóknak ez egyszeri, bruttó 15 ezer forintot jelent.

A kórház nem tudja tartani a színvonalat

A kamara szerint ezek az intézkedések az elmúlt két hétben születtek, estlegesek, a jövőre nézve nem jelentenek garanciát, kiszámítható egzisztenciát meg főleg nem. Pozitívnak tartja viszont Lazáry György, hogy talán sikerül egy minden érdekelt részvételével felállítandó ad hoc megyei bizottságnak előre lépnie a kollektív szerződés ügyében, amelyet a zrt-vé alakulás óta nem sikerült tető alá hozni.

Kérdésemre, hogy tudja-e tartani a kórház azt a színvonalat, amit a betegek megszoktak, Lakner László azt mondja, hogy nem. Kevesebb orvossal, szakdolgozóval ezt nem lehet tartani. Nagy a hiány például gyermekorvosból, a körzetek elszívó hatása miatt, de van remény, hogy a rezidensekből maradnak néhányan a kórházban. Változást öt éven belül lát.

Horváthné Stukits Erzsébet, a megyei bizottság elnöke (Fidesz) azt mondja, érzékelik a problémát, ezért szavazták meg saját keretükből az egyszeri bérkiegészítést. Ezen kívül a daganatos betegek ellátását szolgáló műszerfejlesztésre is készülnek.

Lakner László szerint, radikális kormányzati beavatkozás szükséges, a helyzet javításhoz.

Alon-kommentár Máskor is előfordult már, hogy az Alon mindenféle sajtómeghívó nélkül beállított bizottsági ülésre. Ha ez nyílt ülés, ehhez joga van bárkinek, és tudósítást se tiltja semmi. Volt amikor meglepetést okoztunk, máskor kifejezetten örültek az érdeklődésünknek, munkakapcsoltunk az egészségügyi bizottsággal jó. Most magyarázat és indoklás nélkül küldtek ki minket a teremből. A zárt ülés összehívásának feltételeit és okát a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) rögzíti, ismerjük is ezeket, de nem kötözködtünk. Eszünk ágába nincs ebből ügyet csinálni, vettük a lapot, hogy ebben a konfliktusos helyzetben maguk között szerettek volna tárgyalni az érdekeltek, magunk nem szerettünk volna még plusz feszültséget generálni. Viszont a hosszú, több mint három órás ülésről ki-ki jövő résztvevőktől megkérdeztük, vajon mi az, amiről nem tudhatunk? Mindenkitől azt a választ kaptuk, semmi olyan nem hangzott el, ami a betegek számára ne lenne nyilvánvaló, ha bemennek a kórházba. Informálisan tudakozódva az az összkép alakult ki bennünk, hogy többen (kórházon kívüli személyek is) úgy vélik, jól kibeszélték a problémákat, de semmivel sem jutottak előbbre azok megoldásában.