A Burgenlandban dolgozó magyarok érdekképviselete

Nem tolongtak az újságírók azon a hétfői sajtótájékoztatón, melyen Tóth Eszter projektvezető ás Horváth Csaba, az MSZOSZ regionális képviselője bemutatta azt a projektet, melynek keretében a határ menti ingázók helyzete javulhat jelentősen. Pedig a téma érdekes: nemcsak azért, mert erre a célra hatalmas pénzek, 1,8 milliárd forint áll rendelkezésre, hanem azért is, mert, mert olyan témáról van szó, amely már most sok embert érint, és várhatóan többeket majd a jövőben.

Jelenleg körülbelül 18 ezer munkavállaló dolgozik Ausztriában, ebből csak Burgenlandban 10 ezer. Több mint 90 százalékuk fizikai munkás, jellemzően a mezőgazdaságban, szállítmányozásban, a vendéglátó- és az építőiparban dolgoznak.

Tóth Eszter három aktuális példával érzékeltette, hogy miről is van szó. Elsőként itt van a háziápolás. Egyre több magyar nő dolgozik háziápolóként Ausztriában, ugyanakkor rengeteg közöttük az illegális munkavállaló. Ennél is szokatlanabb az a néhány hete kezdődött gyakorlat, mely során a családok vállalkozónak jelentik be az ápolókat, ám úgy, hogy azok nem is tudnak róla, így aztán senki nem intézi a tb-jüket és az adójukat.

A mezőgazdaságban továbbra is mindennapos és tömeges a magyar munkások feketén vagy szabálytalanul való foglalkoztatása. Nem adnak nekik minimálbért, nem adnak 13. havi fizetést, nem kapnak fizetett szabadságot és számukra nincs fizetett betegállomány.

Továbbra is problémát okoz a családi pótlék ügye, ugyanis gyakran előfordul, hogy az ügy – és vele együtt a pénz – elakad a két ország között, és az is általános, hogy a magyarok ugyanazért a munkáért – akár 40 százalékkal is – kevesebb pénzt kapnak, mint az osztrákok.

Mivel az elkövetkező években az osztrák munkaerőpiac fokozatosan nyílik, és Ausztriában még mindig 3-5-szörös béreket fizetnek, arra kell számítani, hogy a probléma egyre nagyobb lesz.

Ez a háttere annak a 2008-ben indult projektnek, melynek részleteiről Horváth Csaba számolt be.

Ezek szerint az elkövetkezendő 7 évben mintegy 7 millió eurót, azaz mintegy 1,8 millió forintot költenek a határ menti ingázók segítésére.

A osztrák szakszervezet, az ÖGB Burganland és magyar partnere, az MSZOZS által közösen menedzselt projekt célja, hogy határon átnyúló együttműködési hálózatot alakítson ki az osztrák és a magyar érdekképviseleteknek, emellett széles körű információs és tanácsadó szolgáltatásokat végeznek.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy különböző helyszíneken kétnyelvű jogi tanácsadások zajlanak, kétnyelvű kiadványok készülnek, olyan szakembereket képeznek, akik a munkavédelem, a gépkocsivezetés és a munkavédelmi képviselők területén segítik az Ausztriában munkavállalókat a szaktudás megszerzésére.

A projekt keretében főállású dolgozókkal üzemelő jogsegélyiroda nyílik Sopronban, Sárváron és Nagykanizsán, alirodákat kap Győr és Zalaegerszeg.