Markó Péter, a Vas megyei közgyűlés elnöke hétfőn sajtótájékoztatón próbálta eloszlatni az észak-déli autópálya körül kialakult félreértéseket. Szerinte egyáltalán nem lefutott meccs ez, mi meg megint szembesültünk a régi igazsággal, hogy minden bonyolultabb, mint amilyennek látszik.
Ezután az elnök és Ádám Károly, a Vas Megye Önkormányzata Területfejlesztési és EU Kapcsolatok Titkárságának vezetője együtt próbálta tisztázni a kialakult helyzetet, amely – mint alant kiderül - ugyan nem egyszerű, de az nagy tét miatt megéri megrágni a részleteket. Mi is azt tettük, többé-kevésbé sikerült is:
Tehát. Brüsszelben a közelmúltban sikeres konferenciát tartott a pozsonyi régió képviselője, szlovén, horvát miniszteriális képviselők és egy magyar helyettes államtitkára, arról, hogy miért fontos nekünk a Pozsony-Kanizsa közlekedési folyosó. Több EU-képviselő is is elismerően bólintot a tervekre. Mégis, pár napra rá, az Európa Parlament elfogadta – első olvasatban – a fent említett zsolnai útvonalat. De hogy ne értékeljük túl ennek a jelentőségéhez tudni kell az EU működési mechanizmusát. A döntéshez három szereplőnek kell egyezségre jutnia: Az Európa Parlamentnek (amely esetünkben nagyon nem mellesleg a leggyengébb szereplő), az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak. Nem kizárt, hogy az Európa Parlament elfogadtatja ezt a módosítást a többiekkel, de mivel addig uniós választások is lesznek, a végső szót minden bizonnyal már az új parlament és új bizottság, valamint az illetékes miniszterek mondják ki.
A magyar kormány amúgy szintén támogatja a Nyugat-Dunántúlon megépítendő észak-déli közlekedési folyosó kialakítását, s a nemzeti kormányoknak, illetve a minisztereknek nagyobb súlyuk van, mint az EP-nek.
Az EU-projektek finanszírozása körül is rengeteg a bizonytalanság, még a költségvetés keretösszege körül sincs megállapodás, s ami a tartalmat illeti, még az sem dőlt el, marad-e a jelenlegi támogatási forma, vagy teljesen újrastrukturálják az egészet. Az EU költségvetésének jelenleg 45-48 százalékát a mezőgazdasági támogatások teszik ki, ám sokat szerint ezt az arányt csökkenteni kellene, s többet adni a kutatás-fejlesztés, az oktatás és a közlekedésfejlesztés céljára. Ha így lenne, megint sok minden megváltozna.
Ilyen háttér ismeretében túlzás, ahogy a média reagált egy első olvasatban elfogadott Európa Parlament-tervmódosításra. Figyelmeztetésnek viszont jó, mármint hogy a régiónknak erőteljesen kell lobbizni autópálya-ügyben. Mindent meg kell tennünk, hogy EU-forrásokból történjen a nyugat-magyarországi észak-dél folyosó finanszírozása, mert csak hazai erőből véghezvinni nagyon bizonytalan vállalkozás lenne.
Ami a kérdés gyakorlati oldalát illeti, a Budapest-Szarajevó-Ploce irány ellen szól, hogy Boszniában nincsenek szállítási igények, s Ploce kikötője nem lehet alternatívája Kopernek, sem kapacitásban, sem fejlesztési lehetőségben. Ugyanakkor a Nyugat-Szlovákiában letelepedett hatalmas dél-koreai cégek már megállapodtak Koperrel, hogy ezt a kikötőt használják majd logisztikai központként. Ez a szállítási plusz terhelés régiónkban jelentkezik majd, s nem lesz elég a most is túlterhelt 86-os út.
Az ALON linkajánlata a témában:
Az É-D-i folyosó elmegy mellettünk (Kisalföld)
Uniós támogatással a horvát határig épülhet autópálya (Magyarország)
Az EU mégis támogatja az M6-ost (Baranyanet)
Közel 250 milliárd forint az EU-tól sztrádaépítésre (Népszabadság)
Az unió 200-250 milliárd forinttal segíti a sztrádaépítést (Origo)
Észak-déli sztráda: 250 milliárd forintot ad az EU (Gazdasági Rádió)