Olvasói levél: Csonka Tamás válasza Pados Gábornak
2008.12.28. 21:50
Kedves Gábor! Bár ezt személyesen is megbeszélhetjük (egy jó pohár vörösbor mellett), de talán mások okulására nem baj, ha ez a itt zajlik.
Kedves Gábor! Bár ezt személyesen is megbeszélhetjük (egy jó pohár vörösbor mellett), de talán mások okulására nem baj, ha ez a itt zajlik.
Kedves Gábor! Bár ezt személyesen is megbeszélhetjük (egy jó pohár vörösbor mellett), de talán mások okulására nem baj, ha ez a itt zajlik.
Ha egy elegáns budapesti étterem 3000 Ft-ért adja az argentin bélszínt, akkor az lop, csal, hazudik, vagy csak "diszkontál", mint a szupermarketek.
Bevett és jogos stratégia: úgyis kevés bélszín fogy, adjuk oda az árrést a vendégnek, a többség úgyis mást fogyaszt. Talán a bélszín extrém példa volt, meg a 6000 Ft is, de Szombathelyen már 2000 Ft feletti főétel árnál is drágának bélyegzik meg a helyet.
Terelnénk mi a vendéget az igényes vendéglátás felé, meg terelődne talán a vendégek egy része maga is, de a terelésnek/terelődésnek mindkét oldalon határai vannak.
A mi oldalunkon az, hogy az éttermek általában üzleti vállalkozásként (és ez nem szitokszó) működnek és a messiás szerepet csak ideig/óráig tudják felvállalni - mint tesszük azt mi is.
A másik oldalon valóban részben a pénztárca számít - és igenis Budapest nem egyenlő Szombathellyel, bármennyire is unalmas az összehasonlítás.
Van jó hentes Szombathelyen, mi is nála vásárolunk - csirkét. Esetleg szűzpecsenyét. Mert ő is hozott anyagból dolgozik. De ebből még nem lesz étlap.