Átadták Szombathelyen a 2009-es kulturális díjakat: a zenész, a költők és a műgyűjtők

A külsőségek és a műsor is valamivel visszafogottabb, mint tavaly, de azért pezsgő és pogácsa van a végén. Lassan hagyománnyá érik, hogy önkormányzati képviselők csak mutatóban vesznek részt a hivatalos városi rendezvényeken. Ők tudják. Mi meg az tudjuk, hogy a felvezetőben direkt nem írjuk le a nyerteseket, hogy önöknek kattintaniuk kelljen. .

A külsőségek és a műsor is valamivel visszafogottabb, mint tavaly, de azért pezsgő és pogácsa van a végén. Lassan hagyománnyá érik, hogy önkormányzati képviselők csak mutatóban vesznek részt a hivatalos városi rendezvényeken. Ők tudják. Mi meg az tudjuk, hogy a felvezetőben direkt nem írjuk le a nyerteseket, hogy önöknek kattintaniuk kelljen. .

Szombathelyen tavaly rendezték meg először a magyar kultúra napjára időzített díjkiosztóval összekötött gálaműsort. A szervezők nem titkolták, hogy hagyományteremtő szándékkal tették ezt, és hogy majd az évek folyamán afféle házi Oscar-szerű valami lesz, összefűzve a kultúra, a lokalitás, a társasági esemény és a show-műsor elemeit.

Végül is a nyomvonal az idén sem változott radikálisan, de az egész ceremónia nemcsak visszafogottabb, mint a tavalyi gyertyafényes, hostess-es rendezvény, de a hagyományos megoldásokból is több van.

Valamennyire érthető, hogy a szervezők visszavettek a sebességből. A mai kor sok mindenről szól, de a kultúráról csak nagyon szőrmentén. Így aztán gyakorlatilag még annak is örülhetünk, hogy a Savaria Mozi nézőterét szűk ötven százalékban megtöltik az érdeklődők.

A helyi döntéshozók közül Ipkovich György polgármesteren kívül Czeglédy Csaba és Németh Kálmán alpolgármesterek, Feiszt György kulturális tanácsnok, Sági József kulturális bizottság-vezető, a megyétől Majthényi László alelnök van itt. Én mást legalábbis nem látok.

Valamiért a városi intézmények és cégek vezetőiből is kevesebb van a moziszékeken, mint tavaly, így aztán a hangulat meglehetősen bensőséges, és ezt most kivételesen ne tessék pejoratív felhangokkal értelmezni. Ha úgy tetszik, manapság mindenki megérdemelne egy díjat, akik kultúrát fogyaszt, aki pedig ilyen rendezvényekre elmegy, az kettőt is. Ha meg még fel is mutatni valamit, akkor mindenképpen jár a három pont.

A csütörtök esti program tehát egyszerre követi a hagyományokat – idén például Himnusz is van, amely tavaly kimaradt a repertoárból - és egyszerre próbálja látványelemekkel, műfajilag különböző produkciókkal és szórakoztató betétekkel oldani a bemerevedett ünnepi struktúrákat.

A körülbelül egyórás műsorba így belefér egy polgármesteri beszéd, az Esterházy Quintett komolyzenéje, Csárics Sándor trombitajátéka, Péter Kata, Perlaki Nóra és Ostyola Zsuzsa költői jelenete és a Nyitra utcai iskolások mazsorett-csoportja.

A díjazottakról rövid kisfilmek futnak a vásznon, melyekből nemcsak megismerjük őket (persze mindenkit ismertünk már előtte is, azért is kapják a díjat), de megtudjuk az indokot is, amiért az idén rájuk esett a város választása. (A hivatalos, részletes indoklást olvasóink a cikk végén találnak.)

2009-ben tehát a Kiemelkedő Kulturális Munkáért-díj első fokozatát Neszmélyi András, második fokozatát megosztva Balogh József és Devecsery László, a kultúra támogatásáért járó elismerést pedig az Irokéz Galéria kapja.

Az ünnepeltek látható örömmel és meghatódottsággal veszik át a díjakat, amely azt sugallja, mindez jóval több, mint protokoll.

A díjátadó és a gálaműsor utolsó fejezete egy állófogadás, ahol is pogácsa, szendvics és pezsgő van a repertoáron. Ennek elfogyasztásának az a módja, hogy az ember egy kis társasággal körülállja a fehér asztalt, és valamiért teljes erővel nekiáll társadalmi életet élni. Az alkalom és a közönség összetétele valahogy pont alkalmas erre. Nem bánnám, ha több lenne. Mindenből.

További képek a díjátadó gáláról

------------------------------------------

A „Kiemelkedő Kulturális Munkáért-díj adományozható annak a személynek, aki a kulturális életben több éven át tartó kiemelkedő munkát végzett.

A „Kiemelkedő Kulturális Munkáért-díj I. fokozatát Neszmélyi András kapja.

NESZMÉLYI ANDRÁS a Bartók Béla Zeneiskola fafúvós tanszakvezetője, klarinéttanár.

Tanári pályáját 1972-ben kezdte meg Sárospatakon, majd 1976-tól folytatta Szombathelyen a Bartók Béla Zeneiskolában. Munkáját az iskola vezetése és kollégái is nagyra értékelik.

Kiemelkedő területe zenepedagógiai tevékenységének a Szombathelyi Ifjúsági Fúvószenekarnál végzett rendkívül eredményes munkája. 28 éve megszakítás nélkül művészeti vezetője és karnagya az együttesnek. Táky György és Tákyné Lukinits Zsuzsanna tanárokkal közösen 1980-ban szervezték újjá a zenekart, melyet közösen irányítanak.

A Szombathelyi Ifjúsági Fúvószenekar az ő vezényletével közel 3 évtizede tölt be meghatározó szerepet városunk és a régió kulturális életében. Igényesen összeállított, színvonalas műsoraikkal hozzájárultak a szombathelyi és a vas megyei rendezvények sikeréhez. 2007-ben emlékezetes produkcióval léptek fel a IX. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál szombathelyi gálahangversenyén. 2008 tavaszán nagy sikerrel szerepeltek Berlinben. Rendszeresen tartanak önálló hangversenyeket a Bartók teremben, emellett gyakran vállalnak különböző szabadtéri fellépéseket idehaza és külföldön is.

Neszmélyi András tanár úr pedagógusi pályája során számos növendékét készítette fel eredményesen zenei pályára, akik ma művészként, tanárként elismert tagjai a magyar zenei társadalomnak. Magas szintű szakmai felkészültségének, példamutató zenekarvezetői tevékenységének és az utánpótlás nevelés terén elért eredményeinek köszönhetően több dunántúli zenekart egykori tanítványai vezetik. Bár jelenleg nyugdíjas, azonban a tanítást nem hagyta abba, ma is jelentős szerepet vállal együttesével a Bartók Béla Zeneiskola 100 éves jubileumi rendezvénysorozatában.

------------------------------------------

A „Kiemelkedő Kulturális Munkáért –díj II. fokozatát idén megosztva Balogh József és Devecsery László kapja.

BALOGH JÓZSEF tanár, költő, szakíró, dalszövegíró.

A magyar nyelv alapjait és szeretetét számos kisgyermekbe plántálta bele több vas megyei általános iskolában.

Jelenleg a szombathelyi Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskolában oktat és nevel. Pedagógiai munkája során szövegértést fejlesztő gyakorlatsorokat, valamint a Szép magyar beszéd versenyek sikeres megrendezéséhez, módszertani kiadványt írt. Az általános iskolák 5. és 6. osztályos magyar irodalom tankönyvének, munkafüzetének, és kézikönyvének szerzője. Bár főfoglalkozásában tanár, mégis több kötetes költőként ismerik országszerte. Irodalmi munkássága, illetve tanári tevékenysége mellett a szombathelyi Lord együttes dalszöveg írója.

Több városi rendezvény szervezője és művészeti vezetője.

Pályája során mindig figyelemmel és segítőkészen fordult a fogyatékossággal élő emberek felé. A Mozgáskorlátozottak és Barátaik ART Fesztiváljára eredményesen készített fel vak embereket, egészségkárosodottak oktatását szervezte és támogatta.

Publikációi, versei számos helyi és országos antológiában szerepeltek. Megjelent kötetei közül csak néhányat sorolok most: Hullámverésben, Adjon Isten, Őszelő, Zászlótűz, Versfehérben, Vallató Idő, Manóbál, Gondok, csöndek, parolák.

---------------------------------------

DEVECSERY LÁSZLÓ tanár, költő, drámapedagógus.

Felsőfokú tanulmányait a Szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző népművelés-könyvtáros szakán, a Szombathelyi Tanárképző Főiskola, valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán végezte.

Kőszegen a Jurisics Miklós Gimnáziumban kezdte tanári pályáját. A vasi megyeszékhely középiskolái közül a Szentgyörgyi Albert Szakközépiskolában magyar nyelv és irodalmat, valamint drámapedagógiát, illetve a Nagy Lajos Gimnáziumban ugyancsak drámapedagógiát oktatott, illetve oktat.

Az általános iskolák 7. és 8. osztályos magyar irodalom tankönyvének, munkafüzetének és kézikönyvének szerzője.

Főfoglalkozásában tanár, mégis több kötetes költőként ismerik országszerte. Publikációi, versei számos helyi és országos antológiában szerepeltek. Megjelent köteti közül a teljesség igénye nélkül sorolok fel néhányat: Zarándok út 1989., Karácsony kopogtat 1990., A kék pék 1991., Hold ének 1993., Hárman egy szoknyában 1999., Ötlettár 1999., Elemezzünk együtt 2000., Ünnepelő 2000., Évlépő 2002., Betlehemi éjben 2003.

Költői munkásságát Tinódi-díjjal, rendezői munkásságát pedig Nívó-díjjal ismerték el.
Több városi rendezvény szervezője és művészeti vezetője. Nemcsak a vas megyei, hanem a szomszédos megyék nyári táborainak aktív résztvevője volt, ahol drámapedagógiai foglalkozások keretében ismertették meg a gyerekekkel egy-egy könyv történetét, annak szereplőit.

Ismereteit a színpadról és rendezésről Berek Katalin művésznőtől tanulta. Tagja a Magyar Versmondók Egyesületének, tudásával segíti a szakmaiság megőrzését a különböző versmondó versenyeken és találkozókon.

--------------------------------------------------------

Szombathely Város elismerését kapja a kultúra támogatása és szervezése területén végzett munkájáért az IROKÉZ GALÉRIA.

Az Irokéz Galéria magántulajdonban lévő, de nem kereskedelmi, hanem nonprofit, közhasznú programot lebonyolító intézmény, amelynek célja az ingyenes, de magas szintű kulturális szolgáltatás, közművelődés. A kultúra magánúton, az üzleti szféra részéről történő támogatásával az Irokéz Galéria követendő példát állít mind Szombathely, mind az ország vállalkozásai elé. A szombathelyi Irokéz Galéria első kiállításán a Irokéz Gyűjtemény mutatkozott be 2001-ben. Ennek sikere is bebizonyította, hogy a Thököly utcai tetőtér kiválóan alkalmas kortárs képzőművészeti kiállítások és zenei események rendezésére.

A galériát működtető Pados Gábor és Pajor Zsolt nem egy gyűjtemény megalapozásának céljából vásárolták kezdetben a műalkotásokat. Egy-egy kép megvétele az adott művész támogatását, mecénálását is jelentette amellett, hogy Pados Gábor és Pajor Zsolt a művészekkel azonos kulturális érdeklődésű volt. A 90-es évek végére kialakult gyűjtemény, nyilvánosságra kerülve természetes módon kiegészítette a nonprofit kiállítótermek, a közgyűjtemények és a műkereskedelem által alkotott intézményes keretet. Az általuk létrehozott gyűjtemény egyre aktívabb szerepet játszik a hazai kortárs képzőművészetben.

Az IROKÉZ GYŰJTEMÉNY természetesen nem vállalkozhat arra, hogy a hazai művészet valamennyi trendjét lefedje, sokkal inkább arra törekszik, hogy egy-egy vásárlással a gyűjtemény eddig kialakult koncepcióját erősítse. Ezáltal az IROKÉZ GYŰJTEMÉNY egyéni arca plasztikusan különbözik a jelenlegi hazai gyűjtemények többségétől. A gyűjteményt jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria mutatja be.

A galéria eddig intézményi és magángyűjteményeket mutatott be, néhány esetben a budapesti acb Kortárs Művészeti Galéria kiállításait fogadta be. Kiemelkedő jelentőségű az a Vas megyei tehetségkutató program is, amelyet a Galéria kezdeményezett, indított útjára.

Az Irokéz Galéria 2008-ig összesen 30 kiállítást mutatott be. Az elmúlt évben a Galéria az AGORA Szombathelyi Kulturális és Turisztikai Központtal együttműködve valósította meg kiállítási programját.

A galériát fenntartó és működtető Kft. tulajdonosai – Pados Gábor és Pajor Zsolt – tevékenységük elismeréseként 2008-ban a „kis- és középvállalkozások” kategóriában átvehették a Summa Artium Díjat, amelyet a kultúrával és a művészetekkel együttműködő, azokat kiemelkedő módon támogató vállalatok és magánszemélyek kaphatnak meg.