Egyelőre azt sem tudjuk, hogy mit nem tudunk a válságról. És láthatóan így vannak ezzel a nálunknál fontosabb emberek is. Szerda délután a városházán egyeztettek a szombathelyi gazdasági élet és a politika reprezentánsai. Konkrétum kevés hangzott el, az viszont átjött, hogy cudar világ jöhet.
Valószínűleg volt mit megbeszélnie a szombathelyi városvezetésnek és a nagy városi cégek vezetőinek. Mindezt onnan lehet kikövetkeztetni, hogy a délután 14 órakor elkezdődött találkozó nem ért véget a sajtótájékoztató meghirdetett 15 órás időpontjáig, a médiamunkások még egy jó negyedórát várakoztak, amíg rájuk került a sor. Persze nem mintha akkora tragédia lenne mindez.
Nagyobb aggodalomra adhat okot, hogy az Ipkovich György polgármester, Czeglédy Csaba és Németh Kálmán alpolgármesterek, illetve Kovács Vince, a megyei ipari és kereskedelmi kamara elnök által tartott, a konkrétumokban meglehetősen szűkölködő sajtótájékoztatón úgy tűnt, hogy az érintett felek is meglehetősen sötétben tapogatóznak, csak tippelni tudnak, hogy mi jön. Csak abban látszik egyetértés, hogy ami jön, az nem sok jóval kecsegtet.
Ipkovich György arról számolt be, hogy a találkozón a város felajánlotta a cégeknek, hogy segít a pályázatok terén, melyek közül a legfontosabbak talán a munkahelyek megtartását célzó pályázatok.
Ezek jelentősége már a pályázat beadásánál kezdődik, ugyanis ez azt jelenti, hogy az adott vállalat bizonyos ideig meg szeretné tartani a létszámot.
A megbeszélésen kiderült, hogy nemcsak a vállalatok között, hanem az országok között is kemény verseny van. Abban az értelemben, hogy a válság okozta gondok miatt az az ország, illetve telephely mellett dönt az anyacég, ahol a legelőnyösebb feltételeket tudják kínálni a működéshez. A polgármester szerint a városnak már most a recesszió utáni időszakra kell készülnie, ugyanis abban egyetértés van, hogy a válság utáni gazdasági környezet egész más lesz, mint a válság előtti.
Részben ehhez kapcsolódnak azok az aggodalmak, hogy honnan fognak majd a cégek megfelelő munkaerőt találni, ugyanis a szakképzett munkaerő a munkaidő-csökkentés és a bezárás miatt éppen külföldre vándorol, ahol kisebb a baj.
Németh Kálmán alpolgármester azt emelte ki, hogy cégek szeretnék volna, ha a város mérsékli az iparűzési adót, de erre nincs lehetőség, mivel az a város legnagyobb bevételi forrása.
Abban egyetértettek a megbeszélés résztvevői, hogy „nagyon mély, elhúzódó válságra kell számítani”, ebből kifolyólag több cég is kihagyta a munkahelymegtartó pályázatot, ugyanis nem lehet látni, hogy mik lesznek a fejlemények. Szintén gondot jelenthet, hogy a bankok elzárták a pénzcsapokat: ebben a gazdasági helyzetben hitel nélkül nagy gondban lehetnek a vállalkozások és az önkormányzatok egyaránt.
Czeglédy Csaba alpolgármester arról számolt be, hogy a város a képzés segítségével próbál enyhíteni a válság okozta gondokon, illetve egyben készülni a recesszió utáni időre. Ha minden rendben megy, akkor már a márciusi közgyűlés elé kerül egy, a TISZK-re épülő konszenzusos képzési program, melynek a lényege a munkájukat elvesztett emberek átképzése a hiányszakmák számára.
Kovács Vince az egyeztetés és a képzés fontosságára hívta fel a figyelmet.
A felek úgy tervezik, hogy a jövőben minden hónapban találkoznak.