Szakértővé kell válni már a felsőoktatási évek alatt - Kerekasztal-beszélgetés az egyetemen

Az egyetem hírnevét tovább aranyozó eredményt elérő hallgatót két csoporttársnője kísérete el. Rajtuk, az cikkben megszólaló két oktatón kívül még három tanárnő és két újságíró is gazdagította a társaságot.

Miszlivetz Ferenc NYME-SEK-es intézetigazgató említette az ISES Alapítvány és az IBM közös kutatását, ami „A magyar munkaerő globális környezetben” címet viseli. 20 multinacionális vállalatnál és a postánál készítettek 1000 lekérdezéses felmérést. A végeredmény meglepő módon nem támasztotta alá az általánosnak vélt és közkeletű sztereotípiát a lusta, hanyag magyar mentalitásról. Kiderült, hogy a postán dolgozók számára fontos a munkahely és lojális is hozzá. A multinacionális cégeknél munkát vállalókra pedig általánosan jellemző a nyelvtudás és a mobilitás – főleg a fiatalabb korosztálynál.

Mindezen pozitív eredmények mellett Miszlivetz sajnálatosnak tartotta, hogy az általános iskolától kezdve az egyetemig bezárólag a magyar közoktatás nem probléma- és gyakorlatorientált, hanem a lexikális tudás gyarapítását tartja elsőrendűnek. Ami viszont legtöbbször csak úgy lebeg a levegőbe. Véleménye szerint át kell állnunk a poroszos, hierarchiában gondolkodó szemléletről egy közös ötletelésen, együttműködésen alapuló horizontális megközelítésre. Ugyancsak hiányzik a magyar felsőoktatásból a cégek és az iskolák kölcsönös egymást segítése. Egyik oldalról kutatástámogatást, a másikról pedig az ösztöndíjasok bevonását hozná be ez a lépés nagy közös képletbe.

A kutatás záró része egy hónap múlva fut be a finisbe. Két nagy konferencián mutatják be majd a részleteket.

Az „Új reformkor” kutatásnak szintén az intézet a megvalósítója, a részletek elérhetővé válnak az interneten is. Miszlivetzék célja az együttműködések átalakítása, pontosabban átjárhatóvá tétele a civil és az üzleti szférák között.

A Talentum térkép (Talent Map) lényegét tömören így fejezte ki: mihez értenek falun az emberek? Bevallottan nem zenészeket keresnek, hanem olyan tehetségeket, akiket a média egyáltalán nem vagy kevésbé hajlamos fölkarolni, pártolni és rájuk irányítani a figyelmet. 2011-ben pedig a „Milyen Magyarország milyen Európai Unióban lenne sikeres?” című kérdést tervezik majd alaposabban körüljárni.

Sümegi István, a Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Tanszék vezetője bevallottan kevésbé vidám témát hozott fel. Elmondta, hogy az intézményben 2000 óta fut ilyen egyetemi képzés. Rajtuk kívül akkoriban e téren csak a Corvinus Egyetemről volt ez elmondható. A bolognai képzés bevezetése után azonban a mesterszak akkreditálása kétszer is problémába ütközött. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) kétszer elutasította a kérelmüket.

Miszlivetzék indoklásképpen ráadásul mondvacsinált érveket kaptak, az elbírálásban ténybeli hibák voltak. Amikor pedig kibővítve újra beadták a kérelmet, érezhetőn prekoncepció alapján olyan hiányosságokra mutattak rá benne, amiket az első körben is észrevehettek volna, de akkor valahogy elsiklottak felettük. Túl ezeken, a MAB ellehetetleníti a fellebbezést, a bírálat szerzőjét sem ismerhetik meg, direkt az egyes felsőoktatási intézmények egymással szemben álló érdekeltléteire hegyezik ki az egész működését. „Puha” vagy egyenesen nonszensz ellenvetések garmadáját hozták fel a kérelemmel szemben. Az intézetigazgató feudális szemléletűnek látja az egész bizottság működését, ahol még arra sem voltak képesek, hogy leküldjenek valakit Szombathelyre ellenőrizni az itteni állapotokat, hanem pusztán a pályázat alapján hoztok ítéletet.

Nagy Renáta derűsebb irányba vitte el a beszélgetést. Ismeretes, a „Közös uniós agrárpolitika és élelmiszerbiztonság” témakörben első helyezést ért el a „TézEUsz 2011 – Tézisek az EU-elnökségi stratégiához” elnevezésű országos tanulmányi diákkonferencia és verseny döntőjén. Példaként két testközeli ötletét fel is említette a dolgozatából. A döntően műanyag csomagolások helyett lehetne papíralapú is, ahogy az emberek egészségének megőrzése végett az édességek ÁFA-kulcsát is meg lehetne emelni. „Van itt elég közgazdász!” – vágta ki magát frappánsan a finanszírozás mikéntéje vonatkozó kérdésre válaszul, miként már a rendezvényen is, ahol a legjobb helyezést érte el. Miszlivetz ehhez kapcsolódón a csapatmunka fontosságát hangsúlyozta ki. Ez azonban nem jogosít fel minket arra, hogy a területünk ne értsünk valamihez: szakértővé kell válni már a felsőoktatási évek alatt.