Retróbiznisz: Tisza cipő, Traubi és a többiek - felélesztett régi márkák a piacon

A Tisza cipő története egy bizonyos Thomas Batával kezdődött még a harmincas-negyvenes években, aki Martfűn gründolt egy cipőgyárat. Aztán jött a háború, majd az államosítás. A Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalat bőven termelt cipőt a hazai piacra és a szocialista országoknak, és itt gyártottak rengeteg katonai bakancsot is a HM-nek, a BM-nek, a Munkásőrségnek. A sportcipőgyártás a hetvenes években indult. 1971-ben már az Adidas is gyártat itt futballcipőket. Ekkoriban kerül a piacra a ma már klasszikusnak számító, mai kifejezéssel élve old school stílusú gumitalpú tornacipő, több színben. Ebben az időben a Tisza Cipőgyár volt Magyarország legnagyobb cipőgyára.

A rendszerváltás, és vele a legálisan beáramló hatalmas márkaválaszték betett az üzletnek, de addigra persze már ciki is lett Tiszában járni. A Tisza Cipőgyár az 1990-es évek közepéig gyártott tornacipőket, majd inkább az utcai női, férfi és gyermekcipők gyártásával foglalkozott.

2003 nyarán jelentek meg ismét a piacon a Tisza sportcipők, hála a retró térhódításának. A régi modellek mellett számos új modellt hoztak ki, új színekkel. A Tisza csapata ma fiatal grafikusokból, ruha-és cipőtervezőkből áll, a termékek továbbra is Magyarországon készülnek. Szombathelyen a Mediterrán udvarban, Budapesten a Westendben és az Astoriánál, illetve Győrben, Siófokon, Zalaegerszegen, Pécsett és Debrecenben van Tisza cipőbolt.

A Tisza cipő egy ideje a nagyvárosi fiatalok körében kifejezetten divattá vált, a tulajdonos Tisza Cipő Zrt. ennek ellenére állítólag nem áll túl biztos lábakon. Lehet, hogy a közel 20 ezer forintos ár az oka?

A hetvenes-nyolcvanas években a Balatonnak volt egy pluszkülönlegessége, hogy tudniillik itt gyártották a Traubisodát. A rendszerváltás után sem halt el a márka, sőt, többen is magukénak érezték. (Úgy tűnik, igencsak hatásos volt a hajdani „Traubit akartunk!!!” reklám…)

„Ma is élvezhetjük a régen oly kedvelt ízt, a természet ajándékát, a Traubisodát, melynek természetes ízanyagát és egészséges tartalmát a balatonvilágosi üzem magnéziumban gazdag ivóvize is nagymértékben elősegíti” – áll a traubi.hu oldalon, a Traubi Hungária internetes portálján. „Népszerűségének fő oka a legkiválóbb alapanyagok, a Magyarországon egyedülálló minőségű balatonvilágosi ivóvíz felhasználása, valamint az a sok évtizedes gyártási tapasztalat, amely oly időtállónak bizonyult, hogy míg a világ az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakult, ez mit sem veszített értékéből, hogy fiatalkorunk, gyermekkorunk közkedvelt Traubiját unokáink is megízlelhessék.” – írja a traubis szájton a céget elnöklő Salamon Berkowitz. A cég felhívja a figyelmet az általuk gyártott „igazi Traubisoda” ismertetőjeleire, köztük: „C) kóser minősítést igazoló, héber nyelvű pecsét.” Ezen a ponton azért mindenki felkapja kissé a fejét…

És igen: ahogy az a hosszú éveken át húzódott névhasználati jogi huzavonából kiderült, pontosan a Traubi Hungária az a cég, amelyik jogtalanul használja a Traubi nevet. A jogerős ítélet szerint Berkowitz cégének semmilyen jogosultsága nincs az üdítő gyártására. A védjegy az osztrák Warimpex AG tulajdona, jogos használója pedig az ő engedélyükkel a debreceni Ráthonyi Kft. (A CBA webshopjában például külön feltüntetik, hogy a Ráthonyi-féle Traubiról van szó.)
Márka: Megint csak Berkowitz. Meggy, málna, szőlő és narancs ízben, 2001 óta. Névvitákról nem tudunk.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-ről járta az a hír nemrégiben, hogy ráállnak a Bambi gyártására az eredeti recept alapján, csatos üvegben, de csak a saját strandbüféikben fogják árulni. Azóta nem hallottam róla. Pedig ha nyár lenne, szaladnék tesztelni.

Szerencsi „cicás” kakaópor, hát persze. Van ma is, apró szépséghiba, hogy a Nestlé gyártja.

Ellenben ott vannak a Match és Smatch üzletekben az általunk frissen újrafelfedezett váras és ábécés csokik. Ez már nem Nestlé-termékcsalád, hanem a Szerencsi Bonbon Kft.-é. Gyerekkorom csokipapírgyűjtési szenvedélye látszik újjáéledni. Ajjaj. Akkor megvolt vélhetően mind a két sorozat. Ezt a mai 75 forintos darabárnál nem garantálom, de a sárospataki meg a sárvári várat megvettem. Annak idején a papírhátoldalán az adott vár leírása volt, most a csoki összetétele. Kisebb betűkkel ráfért volna mindkettő.

Melódia csokoládé: szintén a Szerencsi Bonbon csinálja. Csak éppen Szerencsi Retro márkanéven. Nyilván ezt is levédette már valaki. De a csoki ugyanaz, mogyorókrémmel töltött étcsokoládé szelet. Régen kifejezetten drága volt, de most se lehet túl olcsó. Nemrégiben láttam újra egy hűtőpultban minden idők legbizarrabb magyar tejtermékét, a Mese sajtot. A holland tulajdonban álló ERU Hungária Sajtgyártó Kft. (a Mackó sajt is az övék) követi el napjainkban ezt a gasztronómiai öszvért, a csokis kockasajtot, melyről csak egészen halkan merem bevallani, hogy nekem speciel ízlett… A felélesztett verzióról a gyártó azt írja, „megújult, krémesen lágy csokoládés ízzel” lepi meg a fogyasztókat.


Fotó:: tiszacipo.hu (Tisza cipő), traubi.hu (régi Traubi hirdetés), cba.hu (Ráthonyi-féle Traubi), fotexnet.hu (cicás kakaópor), szerencsibonbon.hu (Melódia)