Olvasói levél: Tatára úgy érdemes menni, ha tudja, mit keres az ember

Sajnos ez a olyanra sikerült, amivel el lehetne venni a kedvét az embernek, hogy oda menjen.

Sajnos ez a olyanra sikerült, amivel el lehetne venni a kedvét az embernek, hogy oda menjen.

Kétségtelen, hogy Tatán nehezebb észre venni az értékeket, mivel nincs hagyományos értelemben vett városközpontja, és a látnivalók nagy területen szétszórtan helyezkednek el. (Javasolt ezért bringát vinni, ha valaki megteheti. Ha valaki gyalog akarja felfedezni, annak az a jó tanácsom, hogy először próbáljon a Dottóval körbenézni, hogy lássa, később hova érdemes visszamenni alaposabb felfedezésre, vagy például merre vannak a tóparti vendéglátó-sorok.)

Ami a beszámolóból zavaróan kimaradt, az a másik tó (Cseke-tó) és látnivalói az angolparkkal, műromokkal stb. A park a felújítása után országos első-díjat nyert, és szerencsére a mai napig rászolgál. (Kicsit csótósabb, mint a nagy tó, de ez is más nagyságrend.)

Cukrászdának pedig inkább az elegánsabb Barta- vagy a sokszoros díjnyertes Petre cukrászdákat javaslom. Gyanítom, hogy a díjnyertes torta is utóbbiból származhat, mivel tulajdonosa a Szövetség meghatározó embere.

Mára országos hírűvé vált a horgászok körében a 3. tó is, a Deritő tó, ami mégsem csak őket érdekelheti. Az általér Derítő- és Öreg tó közötti szakasza rendkivül vadregényes. A kövek szerelmeseinek is igazán látványos környezetben a élményt a a kőpark, különösen, ha a kísérővel látógatható részbe is bejutunk. (Mindezek a teljesség igénye nélkül.)

Általános tanácsom: Tatára akkor érdemes elmenni, ha tudja, mit keres az ember, mert a cél nélküli bóklászás rosszul is elsülhet, míg a rákészülés a vártnál is jobb eredménnyel járhat.

Atamán
(e-mail cikk a szerkesztőségben)


Tatára kirándultunk - van vár, van tó, mi kell még?