A Szombathelyet Váttal összekötő 86-os főút új nyomvonalának Vép és Nemesbőd közötti szakaszán találtak rá a régészek a képen látható tárgy töredékeire.
A lelet az 5. számú, Vép–Nemesbőd, Általúton kívül dűlő nevű régészeti lelőhelyen, egy kora római kori hamvasztásos sírból, egy szürke fazék, egy mélytál és egy csupor mellől kerültek elő. A darabok összeillesztése után ragasztásuk után a képen látható ez a tárgy össze.
A készítő külön-külön formázta meg fazekaskorongon az alsó hengeres testet, és az ezt lefedő kúpos süveget. Még nedves, képlékeny állapotban illesztette össze a két részt, mégpedig úgy, hogy az összeillesztésnél mindkét részen peremet képzett, így erősítette a kötés stabilitását.
Csak ezt követően történt meg az ajtónyílás kivágása az alsó hengeres részen, amit bizonyít, hogy a felette lévő teher nem eredményezte a kivágás beroskadását, vagy annak deformálódását. Az ajtó nyílásának peremezését nedves kézzel végezték.
A tárgy falvastagságának csak a felét éri el a fenékvastagsága, amely a korongközéppont felé haladva tovább vékonyodik, túlkorongozás miatt. Ezért felmerül annak lehetősége – amelyet mind alapanyag az, mind az alkalmazott technika is alátámaszt –, hogy nem fazekas, hanem korongozásban gyakorlott téglavető készíthette az edényt.
Dr. Fülöp Endre Norbert, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régésze úgy vélekedik, a tárgy leginkább lámpaházikó lehetett, ún. világító toronyként viszont nem funkcionálhatott, mivel csak egynyílású, így csak csekély fényt tudott kibocsátani.
A töredékek a sírban, a többi melléklet szintjén helyezkedtek el. Ennek alapján megállapítható, hogy nem a sírra helyezték – mint azt egyébként eredeti funkciója kívánná –, és ez felveti esetleges urnaként való használatának lehetőségét is.
(Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat)
További cikkek
Aktuális
Változás várható OTP Bank digitális szolgáltatásaiban
Aktuális
Újabb számlagyárat buktattak le a nyomozók
Aktuális