"Tessék nyíltan beszélni" - Együttműködés az idősügy érdekében

A háttér

A Dunántúli Regionális Idősügyi Tanácsok Szövetsége 2008. június 25-én alakult. Később összeállt a szervezet működési szabályzata is, amelyben annak felépítését, a tagfelvétellel kapcsolatos intézkedéseket és az éves gyűlések összehívásának módját fektették le.

Szabó Mónika, a szövetség titkára a pénteken, a Vas megyei megyeházán tartott tanácskozáson elmondta: ők nem egyik vagy másik politikai oldalnak kedveznek, hanem az időskorúakat kívánják segíteni. Tagdíjuk nincs, ahogy költségvetésük sem. A felmerülő kiadásokat a tagok egyelőre maguk vállalják. Ezzel is magyarázta azt, hogy mindig másik városban tartják a gyűléseket, ezáltal az ismertségek szorosabbá válását is remélik. A társulás tagjait egyenrangúnak tekintik egymással, ők az összefogást szorgalmazzák, nem a sajnálkozást.

Az eseményen elsőként Medgyasszay László, a regionális szövetség elnöke köszöntötte a vendégeket. A nap első momentumaként kézfeltartásos szavazást tartott a kiírt napirendi pontok elfogadásáról. Nem volt ellenvetés. Ezt követően a nyugat-dunántúli városi és megyei tanácsok képviselő mutatkoztak be és röviden ismertették a szervezetük tevékenységeit, a pozitív és negatív tapasztalatokat egyaránt.

„Tessék nyíltan beszélni!”

E mondattal kezdte beszédét Boda László elnök Zala megye képviseletében. Kiemelte, hogy meglátása szerint a jelen politikai helyzet és a tervezett változások nagymértékben érintik a nyugdíjas társadalmi réteget. Már pedig hazánk lakosságának 30%-a e csoportból áll. A legtöbb későbbi felszólaló egyetértett vele. Kiemelték ezen túl az idősek ellen elkövetett bűnesetek magas számadatait is. „Még mindig ez a korosztály a legkiszolgáltatottabb, akik nem mernek segítséget kérni”- hangzott az összegzés.

Az idősek helyzetével kapcsolatos felmérés eredményei

700 idős ember töltötte ki a regionális szövetség által összeállított kérdőívet. A központi témakör az életkori és iskolázottsági adatokon túl: a lakás-, jövedelmi és szociális helyzet feltárása, illetve a társas kapcsolatok és az egészségi állapot mivolta volt. Hasznos kutatásként értékelte a tanács e felmérést: azt mutatja, hogy az idősek igyekeznek önállóan élni, minél kevesebb gondot okozni a környezetüknek. A nyugdíjasok közel felének csupán megélhetésre elég a jövedelme, szemben az EU országainak ugyanezen társadalmi rétegével. Hazánkban se félre tenni, se kultúrára költeni nem tudnak az idős emberek. Nagy részük önellátó, házastársi kapcsolatban él, és csak elvétve használják az információs társadalom eszközeit. Ami meglepő a társas kapcsolatok eredményeiből kiderült, hogy a kitöltők közül 30 ember egyáltalán nem tart fent senkivel tartalmas viszonyt.

„Együttműködés és hatékony időspolitika szükséges az országban!”

- jelentette ki Sipos Géza, az Országos Idősügyi Tanács és a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének tagja. Célul fogalmazta meg, hogy minél hamarabb születnie kell egy idősügyi törvénynek és e kérdésben a nemzeti stratégiának nem a kormány álláspontját kell tükröznie.

A szövetség által szervezett tanácskozáson résztvevő idősügyi tanácsok képviselői szavazással végül elfogadták a regionális szervezet nyilatkozatát, és Medgyasszay László aláírásával érvényesítették is. Az elnök úr pozitívan értékelte a délelőtt eseményeit, és további aktív részvételre tett felhívásával zárta be az ülést.