Hende Csaba fideszes országgyűlési képviselő nyitotta meg a Narancs Klub közönségtalálkozóját. Római jog iránti szenvedélyt említett mint közös nevezőt az EU parlamenti képviselővel, majd Szvorák Katalin népdalénekesnő friss, A nap megszentelése című lemezét, melynek ötletadója Szájer József volt.
Üdvözölendő változások
A politikus aztán a köztereken lépten-nyomon a szemünkbe ötlő MSZP-s óriásplakátokra tért át. Az egyiken az olvasható – mondta –, hogy a Fidesznek nincs programja. Cáfolatul feltartott egy könyvet és rákérdezett, hogy tessenek már eldönteni, hogy az, amit a kezében tart, az létezik-e vagy sem. Mindez az arcátlan hazudozás súlyos tízmilliókba kerül az adófizetőknek – hozta meg a konklúziót. Egy másik házfalnyi hirdetmény pedig azt állítja a Fideszről, hogy összejátszik a szélsőségekkel. Kinek is érdeke a velük való egy tálból cseresznyézés? – kérdezte Hende, egyben válaszolt is: egyedül a félelemkeltésben utazó szocialistáknak.
Vannak azonban üdvözölendő változások is. A 2006. október 23-i gyalázatos rendőrségi fellépés közben gumilövedékkel fejbelőtt ember 8 milliós kártérítést kapott. Szilvásy György volt titokminiszterből pediglen gyanúsított lett.
Az MSZP-ben a régi beidegződések működnek
Szájer József EU parlamenti képviselő Sopron nevével a száján a nyolcvanas évek közepére hivatkozott, amikor még aligha gondolta volna, hogy politikus lesz. Most meg, már a rendszerváltástól is húsz évnyire, meglepetten tapasztalja, hogy ugyanazokból a kezekből kapják az elismerést, akik ellen hajdanán harcoltak. Nem szabad azonban föladni – mondta –, lévén ha nem is a kellő fordulatszámon, de az igazságszolgáltatás működik. Elég csak az őszödi hazugságból kirobbant tüntetések leverésére gondolni. Az MSZP fel is rótta nekik, hogy kiteregetik a szennyest a brüsszeli szárítókötélre. Amivel egyben maguk is beismerik, hogy egy európai, demokratikus országban ilyesmi nem történhetne meg.
Amikor Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos a kivizsgálás ügyében Magyarországra érkezett – folytatta Szájer – elhűlten hallotta a szocialistáktól, hogy a tüntetők, akikért tulajdonképpen ez az egész parlamentális cécó zajlik, zavarják a képviselők munkáját. A Fidesz viszont többször bebizonyította, hogy nem fél az állampolgároktól. A kordonbontás a legjobb példa erre: még az EU-s vizsgálat eredménye is kimondta, hogy ez a tettük a jogos véleménynyilvánítás körébe tartozott.
Szégyenfal, hungarikum, fejhallgató
7 év alatt az MSZP csődbe vitte az országot – jelentette ki a politikus –, az Unió 3-3,5 milliárd euró támogatási háttere nélkül a padlón lennénk, a bankszámlákat pedig befagyasztották volna. Ez ki is derült egy kiszivárgott Sárközy-Topolánek tárgyalásról, ahol a megsegítésünkre szánt pénz összegén folyt a vita. Mihamarább véget kell vetni annak – mondta Szájer –, hogy örökre a következmények nélküli ország legyünk. Ha nem is sikerül jogi elégtételt kapni az országrontók kárára, legalább a szégyenfalra kerüljenek fel a nevek. Ne hihesse senki, bármit megtehet a magyar politikai életben.
„EU, ahogy mi csináljuk”, emelte fel Szájer is a könyvformát öltő 280 oldalas programot. Majd a brüsszeli parlament azon sajátosságáról kezdett el beszélni, ahol témaként ugyan fel lehet hozni a Beneš-dekrétum vagy a Malina Hedvig-ügyet, de a másik oldal is hasonképp szót kap – ha hazudik is. Vagyis ilyen kisebb mérvű ügyekbe nem feltétlenül avatkozik bele az EU.
Túl ezen, Brüsszel számára kínálunk egy sajátos hungarikumot: a kisebbségek fogalmát. Európában ugyanis 1920 óta a magyarok élnek legtöbben az anyaországtól elszakított és idegen országhoz csatolt terülteken. Amikor a franciáknak megmutatták – mesélte Szájer –, hogy hogyan nézne ki Franciaország, ha elszenvedte volna ugyanazt, amit mi Trianonnal, akkor teljesen ledöbbentek.
Ha az EU-s parlamentben – melynek az egyik szárnyát másfél éve Antall Józsefről nevezték el – a magyar viszonyokhoz hasonlóan vannak is mutyizások, érdekellentétek stb., akkor is fontos oda tartoznunk – mondta a politikus. Európa ugyanis elindult a helyes irányba. Amerre nekünk is el kell. Minthogy nincs és nem is lehet különválasztás európai uniós, illetve magyar belpolitika között. Ami egyszersmind azt is jelenti, hogy minél több embernek az urnákhoz kell járulnia június 7-én és a Fidesz mellett szavazni. Az MSZP ugyanis csak ebből ért, csak ezzel lehet hatni rá és bárminő reakciót kicsikarni tőle. A szocialisták ugyanis 3 éve a választásoktól rettegnek. Úgy viselkednek, akárha azt a repülőgépeken szokásos fejhallgatót viselnék, ami kiszűri a külső zajokat és csak azt engedi hallani, amit az utas hallani akar.
A közönség kérdései és a rájuk adott válaszok – zanzásítva
Lazáry Viktor, a szombathelyi Fidesz szóvivőjének mikrofon-felajánlására többen éltek a lehetőséggel. Szóba került 1. Páva Zsolt elsöprő pécsi győzelmének józanítós hatása a kormányra; 2. a 30 milliós ingatlanadó, aminek nyomán hamarosan mindenki a gazdagok közé soroltatik; 3. az adócsökkentés, amely csak az új adózók belépéséig jár nehézségekkel; 4. a privatizáció kacskaringói, ahol nem a vizet, hanem a csapot adják el, illetve a 2011-ben lejáró magyar földre vonatkozó elővásárlási jog, meg az okos dán példa, ahol felsőfokú mezőgazdasági diplomához kötik mindezt; 5. a makói gázkincs kérdése, mely a kiterjedtsége okán függetlenné tehet minket az orosz gázmonopóliumtól.
Akit a fentiek sem győztek meg az EP parlamenti választásokról, hogy nemcsak hogy elmenjen szavazni, de a Fideszre is adja a voksát, az jövő héten kap még egy esélyt. Akkor ugyanis Orbán Viktor látogat el Szombathelyre, egészen pontosan a Fő téren tart nagygyűlést.