Egyre többen kérnek segélyt Szombathelyen

ALON: Amikor kiderült az információs pultnál, hogy mi járatban vagyok, azt mondta a kolléganője, hogy nekem nem kell a pultnál sorban állnom, jöhetek önhöz. Mit jelent mindez?

K. Á.: A korábbi kártyás, ügyfélhívó rendszert helyettesítő struktúra után két hónappal ezelőtt vezettük be ezt a rendszert, melynek lényege, hogy az ügyfelfogadás kizárólag az információs pultban, illetve – amennyiben az adott ügy személyes jellege megkívánja - az erre kijelölt irodában történik. A rendszer előnye, hogy így ügyfélfogadási időben is folyamatosan történik a kérelmek feldolgozása, azaz az ügyfelek jóval előbb jutnak hozzá a részükre megállapított segélyhez.

A közgyűlésben korábban elhangzott, hogy az elmúlt időszakban több atrocitás is történt az osztályon, volt, hogy rendőrt is kellett hívni.

Sajnos az elmúlt időszakban - elsősorban a nagy tömegből adódó feszültség miatt - az ügyfelek egy része az átlagosnál is indulatosabb, agresszívabb, mindent egyszerre akar. Ha az ügyintéző azt mondja, két nap alatt intézi el az ügyét, van, akinek már az se jó – jóllehet a törvényben megszabott ügyintézési határidő az esetek legnagyobb részében 30 nap. Az osztályon főleg nők dolgoznak, így a közterület felügyelet egy embere oldja meg a biztonsági feladatot. Nagy szükség van a jelenlétükre, munkájukra.

Ahogy a tavaly nyáron az volt a slágertéma, hogy a segélyből meg lehet élni, most arról beszélnek az emberek, hogy vannak kivételezett csoportok, történetesen a cigányok, akik megkülönböztetett figyelemben részesülnek a hivatalokban. Mit mond erről a szakember?

Először is tisztázni kell: a hivatalnok nem tudja, tartozik-e valamely kisebbséghez az adott ügyfél, vagy sem, ha pedig igen, akkor milyen kisebbséghez tartozik. Egyebekben pedig minden ellátás univerzális, és valamennyi ellátás összege teljesen független attól, hogy ki kéri. Nincsen diszkrimináció, nem is lehet, sem pozitív, sem negatív értelemben. Egyébként érdekes, hogy a magukat cigánynak vallók úgy gondolják, a magyarokkal kivételezünk, a magyarok pedig úgy vélik, a romákat diszkrimináljuk pozitívan. Természetesen mindenki ügyét igyekszünk a tőlünk telhető legjobban intézni.

Akkor az asztalcsapkodás se vezet eredményre.

Az biztos, hogy nem lesz előbbre senki sem azzal, hogy csapkodja az asztalt. Inkább azzal, ha részletesen elmondja mi a problémája, megbeszélik az ügyintézővel, hogy hogyan lehet megoldani. Ha létfenntartása van veszélyben, akkor akár azonnali segítséget kaphat az ügyfél, de az átmeneti segélyek, rendkívüli gyermekvédelmi támogatások iránti kérelmeket is két-három munkanap alatt elbírálja az iroda. A két-három munkanapba pedig nem csupán a határozat meghozatala tartozik bele, hanem – köszönhetően az új szociálpolitikai rendszernek – az ellátások kiutalása is. Nagyon nagy előrelépés ez az elmúlt évek gyakorlatához képest, megkockáztatom, hogy országos szinten is kiemelkedő ez a fajta ügyintézés. Természetesen mindenki úgy gondolja, hogy az ő ügye azonnali elintézést igényel, de feszültség forrása már az is, hogy az első negyedéves adatok alapján 2008. évihez majdnem megduplázódott az ügyfélforgalom. Az iroda ügyiratforgalma pedig több mint kétszeresére nőtt, mivel egy ügyfél immáron nem csupán egy kérelmet terjeszt elő. Egyre többen szorulnak segítségre, több ezer fő esetében pedig nem lehet mindenkinek valamennyi ügyét soron kívül intézni.

Kik jönnek segítségért, azok, akik tartósan és régóta nem tudják önállóan megoldani a problémáikat, azok, akik eddig is nehezen éltek, de szégyelltek segélyt kérni, vagy azok, akik átmeneti problémáikra szeretnének megoldást találni?

Egyre többen szorulnak segítségre, sok olyan ügyfelünk lett, aki eddig nem járt a szociálpolitikai irodán, de a jelenlegi helyzetben egész egyszerűen nincs más lehetősége, mint innen segítséget kérni a megélhetéshez. Évekig, sőt évtizedekig tisztességesen dolgozó, a jelenlegi gazdasági helyzetben állásukat vesztett, nem egyszer diplomával rendelkező személyek is bekerültek az ellátórendszerbe.

Mi a leginkább keresett szolgáltatás, támogatás?

Az átmeneti segély viszi a prímet. A közgyűlés - reagálva ilyen módon is bekövetkezett gazdasági, szociális válságra – megváltoztatta az átmeneti segélyre vonatkozó szabályokat: felemelte a jogosultság felső határát egyedül élőknél a nyugdíjminimum ötszörösére (ez most 142 ezer 500 forint), családban élőknél a nyugdíjminimum háromszorosára, mely jelenleg 85 ezer 500 forint. Ez sokszorosa annak, amit a törvény előír, van olyan város, ahol a határ a nyugdíjminimum másfélszerese. (Ez a törvényben megszabott alsó határ.) A Szombathelyen működő rendszer lényege, hogy az önkormányzat ne csupán egy szűk rétegnek tudjon segítséget nyújtani, mivel – különösen a mai gazdasági helyzetben - egy átlagos körülmények között élő család is kerülhet rendkívüli élethelyzetbe. Bizonyos jövedelem felett azonban az átmeneti segély egy részét vissza kell téríteni. A visszatérített összeg pedig újra kifizethető átmeneti segélyként, amivel adott esetben épp egy másik család problémája orvosolható. Fontos feltétel azonban, hogy a család nem rendelkezhet vagyonnal. A segély összege évente 42 ezer forint lehet, és nem csak pénzben lehet kérni: tüzelőutalvány, gyógyszerutalvány, élelmiszerutalvány formájában is megállapítható az ellátás. Ha valaki ezt kéri, annak azonnal tudunk segíteni. Elsősorban télen többeknek okoz gondot a közüzemi számlák kifizetése: ilyen esetben is segíthetünk a szolgáltató részére átutalt átmeneti segéllyel.

Hányszor lehet kérni egy évben az átmeneti segélyt, és mennyi ennek az összege?

Az idén 36 ezer forintról a közgyűlés 42 ezer forintra emelte az egy család részére megállapítható átmeneti segély éves összegét, így egy évben összesen ennyi adható. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a 42 ezer forint összegű segély nem jár, hanem adható, az adott eset összes körülményét figyelembe véve. Nem kizárt, hogy egy összegben megkapja az ügyfél, de azért nem ez a tipikus.

Kik kérik ezt a segélyt, csak a legszegényebbek?

Rendkívül széles a paletta, mivel bárki kerülhet rendkívüli élethelyzetbe.

Mi a toplistán a második legkeresettebb támogatás?

A lakásfenntartási támogatás. Ez is jövedelemhatártól függ, az is változott, az egyedül élők esetében a nyugdíjminimum háromszorosa, azaz 85 ezer 500 forint, a többedmagukkal élőknél a nyugdíjminimum két és félszerese, tehát 71 ezer 250 forint. Bizonyos esetekben a háztartás vagyoni helyzetét itt is vizsgálni kell.

Mi számít vagyonnak?

A törvény alapján vagyonnak az ingatlan, gépjármű és vagyoni értékű jog számít. Az az ingatlan, amiben a kérelmező lakik, nem számít vagyonnak, mint ahogyan a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű sem. Az értékhatár a nyugdíjminimum harmincszorosa, tehát 855 ezer forint forgalmi érték felett beszélhetünk vagyonról. Ha nem az igénylő, hanem más családtag nevén van az ingatlan, akkor sem állapítható meg az ellátás.

Ez azért szülhet fura helyzeteket. Főleg mostanában, amikor olyan emberek kerülhetnek nagyon nehéz helyzetbe, akik korábban saját erőből tudtak „vagyont” gyűjteni. Egy remélhetőleg átmeneti nehéz helyzet miatt élje fel a család azt, amit eddig sikerült megteremtenie?

Mi is látjuk ezt a problémát. A törvény hasznosítható ingatlanról beszél, de nem határozza meg, hogy mi az a hasznosítható ingatlan, így erre a kérdésre a jogalkalmazónak kell megtalálni a helyes választ. Az államigazgatási hivatallal addig jutottunk, hogy az az ingatlan, amelyen bármilyen teher (mint például haszonélvezeti jog, özvegyi jog) van, nem hasznosítható. Tényleg vannak esetek, amikor nagyon nehezen eldönthető, hogy mikor hasznosítható egy ingatlan. Ha bejön hozzánk egy idős néni, akinek van egy garázsa, tele az élete során felhalmozott holmijával, akkor őt kérjük meg, hogy pakolja ki és adja bérbe? Lehetetlen ezt kérni, sőt véleményem szerint az ingatlanok nagy része eleve nem, vagy csak értéken alul mobilizálható, kiváltképp a jelenlegi gazdasági helyzetben. Ugyanakkor a szociális törvény szerint nem minősül vagyonnak a készpénz vagy a jármű kivételével bármilyen ingóság, így ezek megléte nem zárja ki a szociális támogatásokat. Ellentmondásosnak, sok esetben pedig igazságtalannak is érzem ezt a fajta jogi szabályozást.

Mit tehet az, aki nem akarja felélni a vagyonát, de szüksége van segítségre? Úgy tudom, kamatmentes kölcsönnel is tudnak segíteni.

A kamatmentes kölcsön az átmeneti segély egy formája, a különbség az, hogy, ezt vissza kell fizetni. Maximum kétszázezer forint kérhető (külön méltánylást érdemlő esetben háromszázezer forint), ezt legfeljebb két év alatt kell törleszteni. A jövedelemhatár ugyanaz, mint az átmeneti segélynél, viszont a vagyont itt nem vizsgáljuk. Azt viszont igen, hogy a visszafizetés biztosított legyen, azaz a család bevétele több legyen, mint a kiadása. A kiadásokat is alaposan áttekintjük. Tipikusan a közüzemi díjhátralékok kifizetésére kérik, de betegség, elemi kár, haláleset és egyéb méltánylást igénylő körülmények esetén is adható. Fedezetként letiltás nélküli jövedelemmel kell rendelkeznie, ha pedig az ügyfél nem fizeti a részletet, akkor egy összegben kell visszafizetni a kölcsönt. A törlesztésről megállapodunk az ügyféllel, aki akár halasztást is kérhet. Egyre többen tudnak róla, egyre többen kérik ezt a fajta segítséget.

Ellenőrzik-e hogy mire költi a pénzt az ügyfél?

Ha közüzemi számla elmaradásról van szó, akkor, ha lehet, közvetlenül a szolgáltatóhoz utalunk, nem vonjuk be az ügyfelet. Más esetben nem ellenőrizzük, nem is ellenőrizhetjük. Egy békési ügy kapcsán – átmeneti segélyt kapott embert kísért el a boltba a szociális munkás – a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa lényegében azon véleményének adott hangot, hogy a segélyezett arra költi a pénzét, amire akarja.

Korábban szó volt az országos politikában egy szociális kártya bevezetésről, hogy követhető legyen, ki, honnét, mennyi szociális támogatáshoz jut.

Központi szinten lehet, hogy nem követhető, de Szombathelyen, a Szociálpolitikai Irodán az új informatikai rendszer segítségével szinte percre pontosan visszakereshető, ki, mikor, milyen ellátást kapott az önkormányzattól. Követhető az is, hogy a különböző ellátásokhoz milyen jövedelemigazolást adott le az ügyfél. Ezzel kiküszöbölhető, hogy az ügyfél úgy „alakítsa” a jövedelmét, ahogy éppen neki előnyös.

Elég lesz-e az a pénz, amit az idén kapott a szociális ágazat?

Bizottsági ülésen elhangzott: lehet, hogy nem lesz elég. Az ügyfelek száma is jelentősen nőtt, de rendszeres szociális segély átalakítása is jelentős pluszkiadást jelent a megváltozott finanszírozási rendszer miatt.

Erről is váltsunk néhány szót…

Az aktív korúak ellátása lépett a rendszeres szociális segély helyébe. A feltételek nagyjából megegyeznek a korábbival, annyi változott, hogy aki álláskeresési támogatásra jogosult, az nem részesülhet aktív korúak ellátásában. A munkára nem köteles ellátottak, tehát az 55 év felettiek, vagy 14 éven aluli gyermeket nevelők (ha a gyermek nappali ellátása nem megoldható) továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak, melynek legmagasabb összege megegyezik a nettó minimálbérrel, ez most 57 ezer 185 forint. A munkaképesek viszont rendelkezésre állási támogatást (RÁT) kapnak (amennyiben nem tud számukra az önkormányzat közfoglalkoztatásban való részvételt biztosítani.). Ennek összege főszabályként a nyugdíjminimummal egyezik meg, mely jelenleg 28 ezer 500 forint. Aki decemberben már rendszeres szociális segélyben részesült, továbbra is azt kapja, ha ez magasabb, mint a RÁT, akkor továbbra is a tavaly kapott összeg illeti meg. Különbség még, hogy míg a rendszeres szociális segélyt egy családból egy fő kaphatja, addig a RÁT-nál nincs ilyen megszorítás. Az önkormányzatot úgy érinti a változás, hogy míg a rendszeres szociális segély 90 százalékát állta a központi költségvetés, 10 százalékát a városi, most 80 százalékot biztosít az állam, 20 százalékot pedig a települési önkormányzat. De nem csupán a finanszírozás változott, hanem rendkívüli módon növekedett és növekszik most is az aktív korúak ellátásában részesülők száma, és e két körülmény együttesen vezethet az önkormányzat ilyen irányú kiadásainak lényeges megnövekedéséhez. Ugyanakkor, ha a munkaképes ellátott közfoglalkoztatásban vesz részt, úgy részére nem kell rendelkezésre állási támogatást folyósítani, hanem munkabért kap, melynek 95 százalékát központi költségvetés megtéríti. Ezért is kulcsfontosságú a közfoglalkoztatás minél hatékonyabb megvalósítása, melynek letéteményese a közgyűlés döntése alapján, Szombathelyen a közfoglalkoztatásban jelentős tapasztalatokkal bíró Savaria Rehab-Team Kht.

Mennyi pénzt költ Szombathely segélyezésre az idén?

Segélyezésre 2009-ben 192 millió forintot szán az önkormányzat, melyből átmeneti segélyre 15 millió, lakásfenntartási támogatásra mintegy 60 millió forintot tervezett