Nagyáruházakban szeret lopni a magyar

2009.07.09. 22:00

Évente több tízmilliós lopási kár, rádiófrekvenciás áruvédelem, megfigyelőrendszer, a termékekre helyezett riasztó eltávolítása, a tolvaj után loholó biztonsági őr, fizetés nélkül távozó vásárlók, külföldi, 14 év alatti elkövetők – néhány szombathelyi életkép arról, hogy a bolti tolvajok és az árujukat védő kereskedők „csatájában” milyen jelenetek fordulnak elő.

Módosítanák a szabályozást: annak érdekében, hogy egyetlen magyar állampolgár se maradjon magára a vagyonát érő támadásokkal szemben – e szavak Draskovics Tibor rendészeti miniszter szájából hangzottak el – a törvényalkotók a kisebb lopások esetében is rendőri intézkedést helyeznének kilátásba. Jelenleg csupán szabálysértésnek minősül, és a jegyzőnek továbbítják az ügyet, ha a lopási kár nem éri el a 20 ezer forintot. Csak az ezen értékhatár feletti ügyekben jár el a rendőrség. A tervek szerint ősztől lehet más a helyzet, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az erről szóló törvényt.

 Nagyáruházakban szeret lopni a magyar

Elsőként a „nagyoktól” érdeklődtünk. Náluk szinte mindennaposak a lopások. Kíváncsiak voltunk, miként védik árukészletüket a tolvajoktól. Kérdeztünk országos hálózattal rendelkező, Szombathelyen is jelen lévő hiper- és szupermarketeket, könyvkereskedő céget, ám közülük – valamiért - csupán a Metro Kereskedelmi Kft.-től kaptunk válaszokat.

Sváby László országos biztonsági vezető elmondta, tőlük éves viszonylatban körülbelül 50 millió forint értékű árut próbálnak meg eltulajdonítani. A tolvajoknak ennek felét sikerül is ellopniuk, így a lopásokból származó termékhiány 25 millió forintos tételt jelent.

A 20 ezer forint alatti és az e feletti lopások arányáról megtudtuk, a Metro áruházakban az utóbbi időben jelentősen nőtt az előbbi értékhatárba tartozók előfordulása: idén közel 40 százalékkal több ilyen eset volt a tavalyi évhez képest, s mostanra a lopások 80 százalékát ebbe a kategóriába lehet sorolni.

A Kft.-t az egyre növekvő kárösszeg arra ösztökélte, hogy jelentős beruházásokat hajtson végre a tolvajok lefülelése érdekében.

A cégcsoport 2006 végén új, rádiófrekvenciás áruvédelmi rendszert vezetett be, amelyet kiegészített a forráscímkézés lehetőségével. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a gyártó vagy a forgalmazó látja el a lopásérzékeny termékeket áruvédelemmel, így a csomagon belül a vásárlók és az alkalmazottak számára ismeretlen helyre kerül a védelmi eszköz. Ezért szükséges a pénztárnál demagnetizálni a rejtett áruvédelmi eszközt.

A Metro emellett fokozott biztonsági felügyeletet alkalmaz: biztonsági őrök jelenlétével szemmel tartják az elkövetők által közkedvelt árucikkeket, különösen az office-, a media-, az illatszer- és a frissáru-osztályokat. Ebben a hatékony tévés megfigyelőrendszernek is nagy szerepe van.

A biztonsági vezető a fentiekhez hozzátette, az utóbbi időben változás, hogy nőtt a külföldi átutazó és a külföldi 14 év alatti elkövetők, illetve az alkalmi és a megrendelésre eltulajdonítók száma.

A Metro áruházak területén benzinkútak is találhatók. Ezeken a legjellemzőbb lopási módszer, hogy a vásárlók tankolás után fizetés nélkül távoznak. A szabálysértési értékhatár itt is segíti az elkövetőket.

Sváby László a tervezett új törvénnyel kapcsolatosan úgy vélekedett, a Metro Kereskedelmi Kft. örülne egy olyan intézkedésnek, amely megelőző hatású lenne, és segítene csökkenteni a visszatérő elkövetők számát.

Következő utunk a kisboltokba vezetett. Ezekben nagyságrendekkel jobb statisztikákat hallottunk. Nem okozott meglepetést, hogy itt szinte nem fordul elő a 20 ezer forintos határt meghaladó tolvajlás, de az ez alattiak is sokkal ritkábbak, mint egy szuper- vagy hipermarketben. Igaz, az elkövetők leleményességért nem mennek a szomszédban, és amit lehetőségük van elvinni, azt el is viszik.

Volt, ahol az utóbbi időben nem történt lopás, egy másik üzletben a közelmúltban mindössze egy csomag kávét próbált meg ellopni valaki, de az alkalmazott megakadályozta ebben.

Máshol egy fiatalember a fején lévő baseballsapkájába rejtett el néhány kisebb, ám értékesnek mondható árut, a kosarába pedig egy üveg nyolcvan forintos ásványvízet tett, ám a pénztárnál a sapka lecsúszott a fejéről, így meghiusult a lopás.

Olyan eset is előfordult, amikor a tolvaj a lebukás ellenére is ragaszkodott az áruhoz: ahelyett, hogy átadta volna az alkalmazottaknak, és az üzlet egyik helyiségébe ment volna velük, hogy felvegyék az ügyről szóló jegyzőkönyvet, kirohant az üzletből és futásnak eredt. Az első megdöbbenés után a biztonsági őr nem habozott, az elkövető után rohant, de szem elől tévesztette a villámgyors embert. A férfi arcát megjegyezték, azóta sem látták a boltban.

Egy ruhaneműket árusító üzletben azt mondták, a próbafülkékben nem egyszer találnak korábban a ruhákra erősített riasztókat – természetesen ruhák nélkül. A próbafülkék védelmében egy arra alkalmas eszközzel a rutinosabb tolvajok könnyedén leveszik a műanyag riasztót. Főképp az őszi, a téli és a tavaszi időszak kedvez a tolvajoknak, amikor a vastag pulóverek, kabátok alatt ritkán szúr szemet, ha valaki magára húz egy-egy olyan ruhadarabot, melyet aztán fizetés nélkül visz ki a boltból. Az alkalmazottak ugyan figyelnek arra, hogy senkinek se legyen módja így cselekedni, ám hiába vannak egyszerre többen az eladótérben, áruátvételkor, az új termékek kihelyezésekor meg kell osztaniuk a figyelmüket. A tolvajok ezt igyekeznek is kihasználni: csíptek már nyakon olyan elkövetőt, aki rendre az áruátvétel idején kereste fel az üzletet.
.